1920. június 4-én, a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Idén, a 100 éves évforduló alkalmából Gödöllő minden közintézménye félárbócra eresztette a zászlókat, és 16 óra 30 perckor megszólaltak újra a harangok, megidézve a 100 évvel ezelőtti tragédiát. Így kezdődött a megemlékezés a Gödöllői Királyi Kastély melletti országzászlónál és Trianon emlékműnél.
A rendezvényen elsőként Gémesi György polgármester mondott beszédet, majd Klement Péter önkormányzati képviselő emlékezett meg a békediktátum aláírásáról és annak következményeiről.

Az ország területének 2/3 részét elvesztettük. A lakosság 56 százaléka, 3,2 millió magyar került idegen országba egyik pillanatról a másikra. A termőföld 61, az ország faállományának 88, a vasút 62, a kiépített utak 64, a vasércbányászat 83, a sóbányászat 100 %-át adta idegen kézbe a diktátum. Különleges intézkedésként az újjáépítés során nem épülhetett vasút egynél több sínpárral.

A beszédeket követően Balogh Péter Piusz, a Gödöllői Premontrei Apátság apátja, Albert Gábor, a Gödöllői Evangélikus Egyházközség lelkésze, dr. Sivadó János, a Gödöllői Görögkatolikus Egyházközség lelkésze és Balogh Tamás, a Gödöllői Református Egyházközség lelkésze mondtak imát és áldást, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.

A megemlékezésen Annus Réka gyimesi és kalotaszegi keservessel és moldvai népdallal idézte meg az anyaországtól elszakítottak fájdalmát, kobzon közreműködött

Este 20 óra 20 perckor ismét lehetőség nyílik a megemlékezérsre. Ebben az időpontban szerte a világon, ahol magyarok élnek, meggyújtják az Összetartozásunk Tüzét. Erre városunkban az országzászlónál es a Trianon-emlékműnél kerül sor.