Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | 
fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat
A március 15-ei ünnepséghez kapcsolódó népszerű városi programokat, sajnos, le kellett mondani, de egyénileg bárki megemlékezhet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A gödöllői hagyományoknak megfelelően ma a városi óvodások kis csoportonként ugyanúgy elsétálnak a Petőfi-szoborhoz, mint minden évben, és odatűzik az általul készített papírzászlókat vagy rajzokat…
Hétfőn este a Művészetek Háza kiállítótermében megnyílt Vörös Eszter Anna legújabb gödöllői kiállítása. A Háború a Napért című egyéni kiállítása sorrendben immár a harmadik a Művészetek Házában, de városunkban már több helyszínen is megtekinthetők voltak az alkotásai.
„Arra születtünk, hogy boldogok legyünk, saját tüzünkkel másokat is lángra lobbantsunk, s hogy szeretetet adjunk és megtanuljuk elfogadni azt. Erre a gondolatra fűztem fel előző, Ragyogni és ragyogtatni kiállításomat. Mostani, Háború a Napért c. kiállításommal pedig tovább fűzöm ezt. Úgy születünk erre a világra, hogy mindannyiunkra csaták is várnak utunkon, melyekre fel kell vérteznünk magunkat. Mindenkinek van egy saját Napja, legyen ez személy, célkitűzés vagy eszme, amely mindennél fényesebben beragyogja életünket, s melyért bizony, ha kell, harcba is szállunk. Találkozások, ütközések, nyújtózás a fény felé, együtt és egyedül, többek között erről mesélnek a kiállított képek, élükön a kiállítás címadó festményével” – fogalmazott Vörös Eszter Anna a megnyitó előtt.
A kiállítást L. Péterfi Csaba, Gödöllő Város Önkormányzatának kommunikációs vezetőjének szavai nyitották meg, s aki a szép számban megjelent közönség előtt emlékeztetett arra, hogy ki is pontosan a művész? Akinek van róla papírja vagy az, akinek munkásságát szeretik és elismerik az emberek? Van Gogh életében csak egyetlen egy festményt tudott eladni, munkásságát csak halála után kezdték el értékelni – tette hozzá.
Eszter viszont Gödöllő, de talán nem túlzás, hogy Magyarország kulturális életébe szó szerint berobbant öt évvel ezelőtt, és folyamatosan pezsgésben tartja azt; sőt, külföldön is egyre több helyen ismerik meg a nevét.
A megnyitón, ahogyan a korábbi megnyitókon is, a Gödöllő Táncszínház fiataljai is felléptek. A koreográfiát Vajda Gyöngyvér állította össze.
Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége, Erzsébet királyné, a szűk családi körben Sisinek nevezett gyönyörű asszony életének fontos állomásait fűzi egyénileg vagy csoportosan bejárható útvonalra az öt országot érintő kulturális út.
A Sisi-út Németország, Ausztria, Magyarország és Olaszország összekapcsolásával az egykori Osztrák Magyar Monarchia legszebb városait, kastélyait mutatja be, egy-egy kirándulás vagy többnapos utazás keretén belül nyújt lehetőséget számos műemlék, történelmi emlékhely, múzeum, kulturális rendezvény, hotel, étterem, kávézó, park felkeresésére, pihenésként a wellness-kínálat igénybe vételére.
A 2002-ben életre hívott Sisi-út, az egyetlen olyan kulturális-turisztikai termék, amely egy adott személyhez kötődve íveli át, az Európai Unióban már csak jelképes országhatárokat.
A Sisi-utat 2003-ban, a városlátogató- és körutazások kategóriában Bajor Innovációs díjjal tüntették ki. Ma az útvonal Bajorországból Ausztrián keresztül Magyarországra és 2004 óta Olaszországba, az Adria partjára is elvezet.
Bővebb információ:
www.kiralyikastely.hu
Bécsből 2 és fél órás autóúton érhető el Budapest.
Herend – Budapest – Gödöllő – Máriabesnyő – Domonyvölgy
Egy kicsit hosszabb az út, ha egy kis kitérővel a főváros felé Herendet is útba ejtjük, ahol Magyarország legrégibb és egyben a világ egyik leghíresebb porcelánmanufaktúrája működik. A herendiek “fehér aranya” a Hofburg-i Silberkammerben és a gödöllői kastélyban is fellelhető. A Herendi Porcelánmanufaktúra egykor “Császári Királyi Udvari Szállító” volt. Az ún. Gödöllő mintás, keleti motívumokkal díszített készletet Ferenc József megrendelésére Erzsébet királyné számára készítették el. A porcelániumban filmvetítés és mini manufaktúra bemutató segíti a herendi márkanév sikertörténetének megismerését.
Budán, a Mátyás-templomban koronázták Erzsébetet Magyarország királynéjává. A Budai Várban, 1908-ban nyílt meg az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Az Erzsébet híd budai oldalán Zala György bronz ülőszobra őrzi a magyarok szeretett királynéjának emlékét. A nevezetes Gerbeaud cukrászda egyik leghíresebb vendége Erzsébet királyné volt.
A központban, közel a Dunához fekvő, kellemes hangulatú Hotel Sissiben megszállhatunk (kérésre az ún. Sissi szobában).
A mintegy 30 kilométerre Budapesttől keletre található gödöllői kastély a magyarok jelképes koronázási ajándéka volt Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek, 1867-ben a kiegyezés évében. Az építtetőjéről Grassalkovich-kastélyként is ismert épület, Magyarország egyik legnagyobb barokk műemlék-együttese. A királyné élete legboldogabb napjait töltötte a kastélyban, itt nevelte legkisebb leányát, a Budán született Mária Valériát (innen kapta a “magyar királykisasszony” nevet). Az egyik gödöllői vadászaton Lord Spencer, Lady Diana egyik őse is részt vett. A közeli Erzsébet-parkban 1901-ben avatták fel a világ első egész alakos Erzsébet szobrát, Róna József alkotását.
A kastély, a hozzá tartozó barokk színház (Európában ritkaságnak számító kulisszatechnikával), a kastélypark, és a királydombi pavilon régi időkre emlékeztet. A felújítást rangos nemzetközi díjjal tüntették ki.
A különböző rendezvényeknek (hangversenyek, gálavacsorák, diplomáciai fogadások) otthont adó díszterem melletti szárnyakban a királyi lakosztályok és az Erzsébet királyné emlékkiállítás tekinthető meg.
Kirándulás
Útban a Sisi-út következő állomása felé, tekintsük meg a Máriabesnyői Kegytemplomot, amelynek kriptájában a kastély építtetője, gróf Grassalkovich I. Antal és családja nyugszik. Erzsébet hosszú sétái során gyakran járt itt és szívesen elegyedett szóba a kapucinus szerzetesekkel.
Csak néhány kilométerre Gödöllőtől, a Domonyvölgyben található a Lázár Lovaspark, ahol lovasbemutató, kocsikázás, folklórprogram várja a vendégeket, akik ősi magyar háziállatfajtákat, és jellegzetesen magyar ételeket ismerhetnek meg.
Szállás
Budapesten a Hotel Sissitől csak néhány lépés a Duna-part, ahonnan csodálatos rálátás nyílik a Budai Várra. Kényelmes szobák segítik a vendégek teljes kikapcsolódását. Előzetes igény alapján a Sissi szoba is a vendégek rendelkezésére áll.
Gödöllőn, a Királyi Kastély közelében található Sissi-Panzió várja a megpihenni vágyó utazókat.
Wellness
A magyar főváros különösen gazdag gyógy- és termálfürdőkben.
A Mária-út, a Közép-Európát átívelő spirituális-, zarándok-, és turistaút amely a Mária-kegyhelyeket gyalogosan vagy kerékpárral végigjárható módon köti össze. A most formálódó új vallásturisztikai termék közép-magyarországi szakasza, Budapestről induló útvonallal érinti Gödöllő-Máriabesnyőt.
A Mária-út 4 végpontja keresztet rajzol a térség térképére: északról délre a lengyelországi Czestochowát köti össze a bosznia-hercegovinai Medugorjével, nyugaton az ausztriai Mariazellből indul és 1400 kilométer után a romániai Csíksomlyón ér véget.
A Mária-út, a rendkívül népszerű “El Camino”-hoz hasonlóan, spirituális élményeket közvetít, de célja ezen túlmenően a közép-európai kultúra terjesztése, megőrzése, a társadalmi szintű közösségépítés, az egészséges- és környezettudatos életvitel népszerűsítése és – a zarándokturizmus bekapcsolásával – a vendégéjszakák számának meghatározó növelése. Az önkéntes civilekkel dolgozó egyesület már eddig is szép eredményeket ért el az utak kijelölésében, pályázati munkában, nemzetközi- és hazai partnerkapcsolatok kialakításában. Az egyházi támogatást jelzi, hogy a Magyar Püspöki Konferencia hat tagja védnökséget vállalt az út felett.
Az útvonal kijelölése, a felfestések elkészítése civilek segítségével, folyamatos.
Az eddig elkészült, jelzett útvonal-szakaszok:
Bővebb információ:
Mária Út Közhasznú Egyesület
Gödöllő és a magyar cserkészet kapcsolata közel 100 éves múltra tekint vissza, 1927-től szinte évente van említésre méltó esemény:
Gödöllő cserkészemlékeit köti össze a tematikus útvonal, mely az országos cserkészgyűjtemény megtekintésével indul és a máriabesnyői temetőben, egy tisztelgéssel végződik a magyar cserkészmozgalom legnagyobb alakja, gróf Teleki Pál sírjánál.
A 11 állomásból álló túra egyszerre, de részleteiben is végigjárható.
1662-ben építette Gödöllő földesura, Hamvay Ferenc a földszintes épületet, melyet majd 100 évvel később a fejedelmi vendégeket fogadó Grassalkovich I. Antal gróf emeletes vendégfogadóvá alakított. Volt gyógyszertár, szálloda és iskola. 1978-ban itt alakult meg a városi Helytörténeti Gyűjtemény, amely 10 év múlva múzeumi rangot kapott. A Gödöllői Városi Múzeum felújítása, területének bővítése 1999-ben történt meg és szintén 10 év elteltével, 2009. március 31-én a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye a Múzeumba költözött. Fél éves előkészítő munkát követően, a múzeum új állandó kiállításaként, külön teremben megnyílt a cserkészkiállítás, mely életképekben, tárgyakban, fotókban a legteljesebb módon mutatja be a magyarországi cserkészet történetét, a gödöllői cserkésztalálkozók, az 1933-as Jamboree és az 1939-es Pax Ting dokumentumait.
Becses emlék Zita királyné – 1925-ben egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott – zászlaja, a cserkészet megalapítója, az angol Baden-Powell 1933-ban a gödöllői jamboree után kelt, Horthy Miklósnak írt levele, egy cserkészbolt árukészlete és a cserkésztábort a tábori élet kellékeivel megidéző enteriőr.
102.000 különféle dokumentumot – könyv, folyóirat, CD, DVD, video – számlál Gödöllő 2002-ben átadott közművelődési intézménye, mely a “klasszikus könyvtár, információs központ és közösségi tér” hármas célkitűzését európai szintű belső terekkel, technikával és szolgáltatásokkal valósítja meg.
2009 tavaszán költözött a könyvtárba a korábbi Cserkészgyűjtemény könyvtári- és levéltári anyaga, valamint a Magyar Cserkészszövetség 1910-1948 közötti, országos védettségű levéltára, melyek rendelkezésre állnak nemcsak a kutatóknak, de a cserkészet története iránt érdeklődőknek is.
Kettős hársfasor vezet végig a parkon a világ első egész alakos Erzsébet királyné szobráig, melyet Róna József szobrászművész két terve közül Ferenc József császár maga választott ki és 1901. március 19-i leleplezésén személyesen is jelen volt. A feleségének tragikus halálával megözvegyült uralkodó rendeletére parkok százai létesültek birodalom-szerte, Magyarországon hárommillió emlékfát ültettek a szeretett királyné emlékére. A két és fél méteres bronzszobor a gödöllői erdőkben-parkokban gyakran sétálgató Erzsébetet kezében virággal és napernyővel ábrázolja. A szobor mögötti, Zala György szobrászművész tervei szerint készült, tetején a Szent Koronát megjelenítő “Sziklahalom” kövei Magyarország 64 vármegyéjét jelképezik.
Az Erzsébet-park másik nevezetessége a Grassalkovich I. Antal által emeltetett, 1775-ben felszentelt, 2010-ben teljes felújításra váró barokk Kálvária.
1933 augusztusában itt került megrendezésre a IV. “Csodaszarvas” Jamboree. Az Erzsébet- parkban, a felső- és az alsó kastélyparkban, 54 országból 15.000 magyar és 8.000 külföldi cserkészfiú, valamint 3.000 közszolgálatos cserkész táborozott. A kitűnő rendezés, a magyaros vendégszeretet máig ható, örök élmény maradt a résztvevők és a több százezer látogató szívében. (A Királyi Kastélyban napjainkban is megjelennek európai- és tengeren túli turisták, akik a családi visszaemlékezések alapján keresik a közel 80 év előtti rendezvény helyszíneit.)
1939-ben ismét ünnepelhetett Gödöllő: ünnepelte a Leánycserkész Világszövetség 1928-ban, Parádon történt megalakulását. A Pax Ting-en, az első leánycserkész világtalálkozón 4.000 leánycserkész gyűlt össze. A találkozó sikerét a táborzárás utáni napokban kitört II. világháború sem tudta feledtetni.
A magyar szecesszió egyetlen művészi társulása a Gödöllői művésztelep (lásd ott) Körösfői-Kriesch Aladár Gödöllőre költözésétől haláláig, 1901-től 1920-ig működött és tett szert európai hírnévre.
A művésztelep másik megalapítója, Körösfői sógora Nagy Sándor festőművész, grafikus, gyönyörű üvegablakok és szőnyegek tervezője, 1907-ben csatlakozott az egyedi életmódot folytató művészkolóniához. 1926-ban a Gödöllőn megtartott kulturális-, gazdasági- és ipari járási kiállításon született meg a cserkészeknek adományozható díszzászló gondolata és 1927-ben a művésztelep szövőiskolájában el is készült, a tervezőművész Nagy Sándor leánya, Nagy Eszter és Vandrák Irénke hímzett munkájaként. Az egyik oldalán a csodaszarvast üldöző Hunor és Magyar, másik oldalán a 64 vármegye címereitől övezett magyar címer és a cserkészjelvények láthatók. A zászlót Horthy Miklós kormányzótól, az 1927. szeptember 25-én megtartott nagyszabású gödöllői ünnepségen vehették át a cserkészek, akik a csodaszarvast választották az 1933-as Gödöllői Jamboree jelvényének.
Ditrói Siklódi Lőrinc szobrászművész Budapesten, a Százados úti Művésztelepen készítette el az 1933-as Jamboree emlékszobrát, melyhez a 20. számú Erődi Ödön cserkészcsapat tagjai, Bellanovich Iván, Bokody József és Szőnyi Béla cserkészek álltak modellt. 1943. október 17-én állították fel Gödöllőn a testőrlaktanya melletti parkban, de felavatására a háború miatt nem kerülhetett sor. 1948-ban a cserkészet megszüntetésekor a szobor majd a talapzat is eltűnt. Hosszas hiábavaló keresgélés után Gödöllő városa új szobor állításáról döntött. 1993-ban a Jamboree Emléktábor keretében, a Petőfi Sándor Művelődési Központban megrendezett cserkészkiállításon már ott állt az új cserkészszobor gipszmodellje, Paál István szobrászművész készítette Kisfaludi Stróbl Zsigmond kisplasztikája alapján. A szobrot az időközben megtalált régi talapzatra állították és 1994. április 24-én Szent György napján, a cserkészek védőszentjének ünnepén több mint ezer cserkész és több száz gödöllői lakos jelenlétében a Magyar Cserkészszövetség elnöke, dr. Surján László és Gödöllő város polgármestere, dr. Gémesi György avatta fel.
A Budapesten született, de magát gödöllőinek valló neves cserkészvezető, a cserkészet pedagógiájának megteremtője, Kossuth-díjas költő, egyetemi tanár, piarista rendfőnök Sík Sándor (1889-1963) szüleinek üdülőházán – ahol őket látogatva nyaranta gyakran és szívesen tartózkodott – helyezett el emléktáblát Gödöllő Város Tanácsa 1989. január 20-án.
Az egyetem impozáns, neobarokk központi épületét a premontrei szerzetesrend építtette. 1924. szeptemberére készült el a gimnázium a déli szárnyon, majd egy év múlva a Szent Norbert Nevelőintézet a keleti szárnyon. 1933-ban itt működött a Gödöllői Cserkész Világtalálkozó parancsnoksága és dísztermében rendezték meg a VII. Cserkész Világ-konferenciát augusztus 7-8-án. 1944 végétől 1945 elejéig a szovjetek hadifogolytábornak használták. Jelenleg a Szent István Egyetem épülete.
Egy igaz történet: 1945 tavaszán Soldos László gödöllői öregdiák és cserkész, a romániai foksani fogolytáborban, egyik elhunyt fogolytársa holmijában megpillantotta a jól ismert Rákóczi-képpel díszített, 44. sz. cserkészcsapat csapatzászlóját, melyet az a gödöllői fogolytáborból hozhatott magával. Soldos László magához vette a zászlót és az újabb táborok, újabb “zabrálásai” során – olykor “dohány- vagy pálinkavalutával” – mindig visszaszerezte azt. Végül a Rákóczi-képtől már megfosztott csapatzászlót, 1946. augusztusában a leningrádi-körzeti, borovici táborban, Nádasi Alfonz hadifogoly tábori lelkész, bencés atya gondjaira bízta. Ő “oltárterítőként” tábori misefelszereléséhez csatolta, s így hazatérésükig meg tudta őrizni. A megmentett relikviát a két “zászlóőrtől” 1947. szeptemberében vette át, hálás köszönettel a Gödöllői Premontrei Gimnázium. A zászlót a cserkészet és a gimnázium 1948-ban történt megszüntetése után ismét el kellett rejteni, de a nehéz évtizedeket is szerencsésen átvészelte. A Gödöllői Városi Múzeumban megrendezett “Iskolatörténeti kiállításon” 1996-ban bukkant elő ismét. Ezután került a mai helyére, a Premontrei Gimnázium Fényi Ottóról, Gödöllő díszpolgáráról elnevezett termébe.
A premontrei rend kápolnája a gimnázium épületében volt, mely a szerzetesrendek 1948 utáni feloszlatása után a gödöllői Agrártudományi Egyetem birtokába került. A rend új kápolnáját a Fácán soron építették fel 1991-93 között és Szentlélek titulusra szentelték fel. Főoltárképe a Nagy Sándor által tervezett, L. Szabó Erzsébet iparművész kivitelezésében készült “Őseink hazára találása” c. 16 négyzetméteres, gyönyörű üvegablak.
Az első magyar főcserkész halálának 50. évfordulóján nevezték el a máriabesnyői Iskola teret Teleki Pál térnek és felavatták az eseményt megörökítő emlékkövet, melynek felső részén cserkészjelvény, alatta vésett felirat: “gr. széki Teleki Pál dr. 1879-1941 miniszter-elnök, akadémikus, főcserkész emlékére. Halálának 50. évfordulóján állította Gödöllő Város és a Teleki Pál Egyesület 1991. április 3-án.” Az avató beszédet Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere és Sinkovits Imre színművész, cserkésztiszt mondta. Az emlékművet Varga Árpád gödöllői műkőkészítő és munkatársai készítették és adományozták. Az emlékkő helyére 2001. április 4-én Teleki Pál bronzszobra került, melyet Varga Zoltán Zsolt szobrászművész készített. Az avató beszédet dr. Gémesi György polgármester és Dávid Ibolya, az MDF elnöke mondta. A megemlékezéseket itt, minden évben Teleki Pál születésnapján tartják. A bronz szobrot 2008-ban ellopták, később összetörve, egy hulladéktelepen találták meg, darabjai ma a Gödöllői Városi Múzeumban tekinthetők meg. Az újraöntött szobor felavatására 2009. november 8-án került sor.
Gödöllő nagyhatalmú birtokosa, kastélyépíttető Grassalkovich I. Antal sokáig kereste a felesége gyógyulásáért hálából, Szűz Mária tiszteletére építendő fogadalmi templom helyét. Két égi jel is segítette: lovai a máriabesnyői út kanyarulatában bokrosodtak meg, halál-helyzetéből Szűz Máriához fohászkodva menekült meg, s így lelt a besnyői domboldal régi templomának romjaira. A régi helyén épülő új templom alapozásakor, 1759. április 19-én találta meg Fidler János munkás – előző éjjel álmában kapott figyelmeztetés alapján – azt a 11 cm-es Mária-szobrot, karján a Kis Jézussal – mely a kegytemplom csodatévő szobra lett.
A kápolnát 1761. augusztus 15-én szentelték fel, főoltárán helyezték el a megtalált, Grassalkovich esküvői ékszereivel díszített kis szobrot. A főúr a templomot szolgáló kapucinus szerzeteseknek kolostort építtetett, ellátásukról hét parasztcsalád letelepítésével gondoskodott. (Hét ház utca) A kápolna hamarosan kicsinek bizonyult a csodás gyógyulások hírére érkező tömegeknek, így megépítették a felső templomot, a Loretói kápolnával és elkészült a Grassalkovich-család temetkezési helye, a kripta is. A felső templomban Márton Lajos festőművész, a cserkészek Mártonkájának 1941-1942-ben készült festményei és üvegablakai láthatók. A kegytemplom 2008-ban basilica minor rangot kapott a pápától, 2009 nyarán a kolostor udvara alatt megnyílt az ország egyetlen Mária Múzeuma. A Máriabesnyői kegyhely megtekintésére vezetett túrák formájában biztosít lehetőséget a plébánia.
1941. április 3-án meghalt gróf Teleki Pál miniszterelnök, az első magyar főcserkész. Földi maradványait a budapesti Kerepesi úti temetőben a 12. sz. parcella “sziget” részén temették el. Teleki Pál leánya 1947-ben járt Magyarországon és félve, hogy a diktatúra édesapja sírját eltünteti, Fényi Ottó gödöllői premontrei perjelnek elmesélte, hogy amikor 1931-ben a Gödöllői Jamboree helyét és környékét járták be, a Besnyői-dombokon állva édesapja azt mondta, hogy ha meghal, és nem tudják az erdélyi Gernyeszegen, a családi birtokon eltemetni, akkor ide temessék, mert ez a hely nagyon hasonlít az otthonira. Így “végakarata” – a Kerepesi úti temető nyilvántartása szerint – 1947. május 17-én teljesült, amikor földi maradványait exhumálták és a család a máriabesnyői Kapucinus temetőbe szállította, ahol végső nyughelyére helyezték el. A templomi Historia Domus III. kötetében a következő beírás olvasható: “1947. május. Gróf Teleki Pál tragikus sorsú miniszterelnököt eltemettük a temetőben.” A halotti anyakönyv 1947. évet is tartalmazó kötetében a temetésről nincsen bejegyzés. A temető zarándokhelye lett az ország cserkészeinek és az igaz magyaroknak, korán reggel vagy késő délután félve, egyesével látogatták meg a sírt és helyezték el a kegyelet virágait vagy árvalányhaj csokrát. Még két személy nyugszik a sírban, édesanyja: “Özv. gr. széki Teleki Gézáné 1850-1941” és felesége: “Özv. gr. széki Teleki Pálné 1888-1942”.
1988. szeptember-október hónapokban a 14-es Holló és a 20-as Erődi öregcserkészek a sírt rendbe hozták. A régi cserkész-liliomos végű fakeresztet meghagyták, új márványtáblát és egy nagyméretű, műkőből készült cserkészjelvényt helyeztek el. A tábla felirata: “Itt nyugszik gr. széki Teleki Pál dr., 1879. XI. 1. – 1941. IV. 3., dolgozott a cserkészetért és életét adta a magyar nép becsületéért”. A megemlékezésen több mint 800 cserkész, öregcserkész és Telekit tisztelő állta körül a sírt. Előbb Csongrádi Jenő cserkésztiszt, majd Rónay András professzor emlékezett Telekire. Azóta Teleki Pál halála napján, a Gödöllői Teleki Pál Egyesület évente tart itt megemlékezést.
1991. április 6-án, Teleki Pál halálának 50. évfordulóján, a gödöllői Teleki Pál Egyesület szervezésében a máriabesnyői kegytemplomban megemlékező misét tartottak, majd a közeli temetőben lévő sírnál folytatódott az emléknap. Varga Árpád gödöllői műkőkészítő és munkatársai új síremléket készítettek és adományoztak, melybe beépítették az új liliomos keresztet és a felirati táblát is. A megemlékezést dr. Mészáros István, a Teleki Pál Egyesület elnöke, Gödöllő díszpolgára tartotta.
A túra az 1761-1771 között épült alsó templom bemutatásával indul. Ezt követően a XVIII. századi Magyarország egyik leggazdagabb családjának temetkezési helyét, a Grassalkovich- kriptát tekintik meg a vendégek, ahol az ország egyik legszebb barokk síremléke, Grassalkovich I. Antal és felsége, Klobusiczky Terézia márványszarkofágja látható. A túra a különleges módon megépített felső-templomban, a 2008-ban basilica minor rangot kapott Nagyboldogasszony Bazilikában folytatódik. A Magyarországon egyedülálló műemlék két oltárán két Mária-szobor látható. A csodás módon, 1759-ben megtalált 11 cm magas kegyszoborhoz fűződő ima-meghallgatások tették Máriabesnyőt az ország egyik leglátogatottabb Mária-kegyhelyévé.
Jelentkezés:
hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-17 h: Kája Sándor, telefon: 20/359 42 36
hétfő-szombat 9-12h, 15-17h: Máriabesnyői Plébániahivatal, telefon: 28/414 425
E-mail: mbesnyo@invitel.hu
A túra az 1943-ban állított Székelykapunál indul, hogy a templomig vezető rövid gyalogúton “zarándokolva” az itt uralkodó béke csendjére hangolódjon a zajos világból érkező vándor. Az altemplomhoz érve a XVIII. századi Magyarország egyik leggazdagabb családjának temetkezési helyét, a Grassalkovich-kriptát tekintik meg a vendégek, ahol az ország egyik legszebb barokk síremléke, Grassalkovich I. Antal és felsége, Klobusiczky Terézia márványszarkofágja látható. Jézus Krisztus megváltó kínhalálának jelképeit – ostor, töviskorona, szegek – bemutató kapucinus kereszt, majd a zarándoklatok, búcsúk külső miséző oltára következik. A bazilikába lépve, a felső templom és a kegyoltár különleges bemutatása után a vendégek a magyarországi Mária-kultuszt gazdag gyűjteménnyel láttató múzeumba, az ország egyetlen, 2008-ban megnyílt Mária Múzeumába látogatnak.
Jelentkezés:
hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-17 h: Kája Sándor, telefon: 20/359 42 36
hétfő-szombat 9-12h, 15-17h: Máriabesnyői Plébániahivatal, telefon: 28/414 425
E-mail: mbesnyo@invitel.hu
Jelentkezés:
hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-17 h: Kája Sándor, telefon: 20/359 42 36
hétfő-szombat 9-12h, 15-17h: Máriabesnyői Plébániahivatal, telefon: 28/414 425
E-mail: mbesnyo@invitel.hu
Bármely irányban hagyjuk is el a fővárost, a Budapest környéki települések bőven kínálnak felfedezni valót. De talán sehol sincs annyi “rejtett kincs”, mint éppen Pest keleti kapujában, a 12 településből álló Gödöllői Kistérségben.
Kincseket rejt ez a vidék:
– azokat, amelyeket a civilizációs életformájába belefáradt ember keres: a jó levegőt, az erdők zöldjét, a falu csendjét, régmúlt idők szokásait, mesterműnek beillő öltözeteit, dalait, táncait. De keresi gyökereit is, saját történetének eredetét, az előző nemzedékek által ráhagyott értékeket, történelmének dicső – és kevésbé dicső fejezeteit, híres személyeit, akiknek életútját megismerve gazdagodhat és talán példát is meríthet mindennapjaihoz.
Kincseket őriz ez a vidék:
– világraszólókat, mint a Magyarország legnagyobb barokk kastélyaként ismert Gödöllői Királyi Kastély vagy 2000, ma is működő gépére büszke Mezőgazdasági Eszköz-, és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum a gödöllői Szent István Egyetem területén. Vannak Magyarországon egyedülálló értékei: az ország egyetlen állandó szecessziós kiállítása Gödöllőn és egyetlen Mária Múzeuma, Máriabesnyőn, az országos Cserkész Gyűjtemény és az ország legrégibb kőszínházának tartott Gödöllői Barokk Színház.
Kincseket ad ez a vidék:
– melyek a testet és lelket egyszerre töltik fel energiával az érintetlen erdők, lágy hajlatú dombok között megbúvó völgyek változatos táján.
Kincskeresésre hívjuk Önt a Gödöllői Kistérségbe, mert nyugalmat árasztó városaiban, barátságos falvaiban szívesen látott vendég az utazó.
Ajánlott túraútvonalunk azok számára készült, akik autóval szeretnék körbejárni a Gödöllői Kistérséget. Az autós körtúra állomásait a közúton megközelítés sorrendjében felfűzött települések adják: Csömör – Kerepes – Kistarcsa – Nagytarcsa – Pécel – Isaszeg – Dány – Zsámbok – Vácszentlászló – Gödöllő – Valkó – Szada
Jó barangolást, szép élményeket és szívélyes vendéglátókat kíván Önnek a
Budapest körpanorámáját kínálják a Gellért-heggyel egy magasságban lévő szőlőhegyei, hagyománykincsét ma is őrzi a virágos, a magyar falu hangulatával vonzó, gyaloglásra, kerékpár-túrákra csábító zsákfalu, melyet 100 éve HÉV-járat köt össze a fővárossal. Az országban itt ünneplik talán a legszebben az Úr napját, illatozó, színes virágszirmokból formázott képekkel, díszes virágszőnyeggel borítva a falu utcáit.
800 éves történelmében leginkább a barokk kor hagyott ma is látható nyomot: az 1771-ből származó RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM (Erzsébet utca 29) építtetője a gödöllői uradalom kegyura, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) volt, akit a legenda szerint a NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBOR (Szabadság út) terveivel foglalatoskodva ért a halál. A XVIII. században épült EVANGÉLIKUS TEMPLOM (Szabadság út/Petőfi u. sarkán) azt az időt hirdeti, amikor a török háborúkat követő elnéptelenedés miatt, a földbirtokos Wattay család evangélikus szlovák lakosságot telepített a községbe. Őket követték a Budáról érkező, szőlőműveléssel foglalkozó német telepesek; oszlopos tornáccal épített házaikat, mint a sváb-tót építészet jellegzetességeit, az ÓFALU PARASZTHÁZAI őrzik. A szlovák hagyományok sikeres közvetítője a több generációs BÁLÓ LIPÓT KULTURÁLIS EGYESÜLET (Vörösmarty u. 1.) színes népviseletük, népdalaik, táncaik mellett leglátványosabb bemutatójuk az ÉLŐ BETLEHEM (Hősök tere, december). Megrendelhető programjuk a SZLOVÁK LAKODALMAS, amely a PÜNKÖSDI FESZTIVÁL – CSÖMÖRI FALUNAPOK májusi, négy napos rendezvénysorozatán is bemutatásra kerül. Gazdag gyűjtemény a népi kultúra tárgyi emlékeit bemutató FALUMÚZEUM (Vörösmarty u. 1.). A község határában egyedülálló emlékmű a GLORIA VICTIS, amely – elsőként a világban – a kommunizmus közel 100 millió áldozatának és az 1956-os áldozatoknak állít emléket. Egyedi földrajzi érdekesség és természetvédelmi terület a CSÖMÖRI ŐSLÁP (Csömöri-patak völgye) ritka mohafajok, a gyapjúsás, a mocsári nőszőfű, a sárga nőszirom, a Jávorka-fényperje és sok énekes madárfaj élőhelye. Virágból annyi van a vidéken, hogy szirmaikból színpompás, a falu utcái betakaró VIRÁGSZŐNYEG készül az ÚR NAPI KÖRMENET idejére (Pünkösd utáni 2.vasárnap), a kapukat-ablakokat is virágfüzérekkel díszítik, más egyházi ünnepek zenéje is felcsendül a két évtizedes múltra visszatekintő áprilisi CSÖMÖRI KÓRUSTALÁLKOZÓ- ÉS EGYHÁZZENEI HANGVERSENYEN.
Szeretik a finom ételt-italt a csömöriek: a jófajta süteményeknek külön ünnepük van a februári HÁJAS TÉSZTA- ÉS FÁNKSÜTŐ VERSENYEN ahol az édességeket nemcsak készítik és bemutatják, de kóstoltatják is. Szeptemberben a CSÖMÖRI ŐSZI NAPOK leglátványosabb programja a csikósok, lovasok, néptáncosok SZÜRETI FELVONULÁSA, melyet borbemutató, főzőverseny követ és színpompás néptáncest zár, a felnőttek mellett a 10 éve táncoló CSICSÖRKE GYERMEK NÉPTÁNCCSOPORT részvételével. A lovaglás is kedvelt sport, a faluban LOVASISKOLÁK működnek, népszerű esemény a PÜNKÖSDI LOVASNAPOK LOVASVERSENYE és az amatőr díjlovas-, és díjugrató CSÖMÖR KUPA LOVASVERSENY. Sportolni szeretőknek az 1000 fős SPORTCSARNOK (Major u.7-9.) ad hasznos szabadidőre lehetőséget, a HORGÁSZTÓ 6 hektáros tiszta vizével jó fogást ígér a horgászoknak.
Pest és Gödöllő között az első postakocsi állomás volt a vasút megindításáig, 1882-től HÉV-vonal köti össze a fővárossal a Szilas-patak szelte, a 30-as út mentén fekvő 860 éves települést. Központjában egykor földvár épült, természeti kincsekben gazdag külterülete sok védett növény- és állatfajnak ad életteret.
Legrégebbi épülete a váradi káptalan TISZTTARTÓI HÁZ ÉS MAGTÁR (Fő tér) 1713-ból, mely csonka kontyolt magastetővel, szépen formált ablakrácsaival hívja fel magára a figyelmet. A lakosság lelkes és hathatós támogatásával épült meg 1912-ben a SZENT ANNA TEMPLOM (Templom u.17.) ahol a “Mária a kisdeddel” relief Somló Sára művésznő munkája. TEMPLOMROMKÉNT látható a többször javított, majd lebontott középkori templom maradványa a KÁLVÁRIA-DOMBON, ahol az egykori FÖLDVÁR állt. Védetté nyilvánítása, az itt található a BARLANGLAKÁSOKKAL együtt, napjaink eseménye. NEPOMUKI SZENT JÁNOS, az utazók védőszentjének SZOBRA 1771-ben készült, és a SZILAS-PATAK hídjánál állt, ma temető bejáratánál találjuk. Különleges növény- és állatvilága miatt lett természetvédelmi terület a CSIPKAI-TANYA (Külterület). A római-kori védősánc-rendszer, a CSÖRSZ-ÁRKA egy szakasza a településtől északra húzódik, feltáró megmentésére az első lépések megtörténtek. A MAGYAR SHAOLIN TEMPLOM (Szabadság út 102.) az országban elsőként itt épült fel, szerzetesei a Kinai Shaolin Kungfu és a Qi-gong gyakorlatait oktatják. A városi rangra pályázó településnek irodalmi kötődése van PETŐFI SÁNDORHOZ (1822-1849) aki rokon-látogatóban többször megfordult itt, a sikeres írónő, SZABÓ MAGDA (1917-2007) pedig utolsó éveit töltötte Kerepesen. A magyar-, és szlovák hagyományokat dalban-táncban a KEREPESI PÁVAKÖR és a KISVIRÁG GYERMEKTÁNCCSOPORT ápolja, népszerűek a néprajzi értékekre épülő nagyrendezvények: a sváb és tót lakosság részvételével szervezett NEMZETKÖZI NEMZETISÉGI FESZTIVÁL (június), a SZILASMENTI NAPOK (augusztus és a HAGYOMÁNYŐRZŐ SZÜRETI MULATSÁG (szeptember). A lovagolni szeretők több lehetőség közül is választhatnak. A Kerepes és Mogyoród határában épült Magyarország leglátogatottabb sportlétesítménye, a Magyar Forma-1-es futam helyszíne, a HUNGARORING, ahol az augusztus eleji nemzetközi autóversenyt hatalmas nemzetközi érdeklődés kíséri.
A Budapesttel szinte összenőtt egykori Grassalkovich-birtok, pezsgő kulturális életének fontos eleme a szlovák népdal-, és tánckincs ápolása, a szlovák konyha ételeinek továbbéltetése. Utcáit és tereit szép szobrok díszítik, köztük a legújabbal a város jeles szülöttjére emlékeznek a kistarcsaiak – ez a híres operaénekes Simándy József, az örök Bánk bán közelmúltban emelt szobra.
A RÓZSAFŰZÉR KIRÁLYNŐJE titulusra szentelt RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOT (Szécsényi u.13.) 1776-ban kezdték építeni, 1880-ban teljesen felújították, falait seccók, a szentélyt Istókovics Kálmán festőművész freskói díszítik, szentségházát a II. Világháború után, német haditankból készítette Tóth László iparművész, keresztelőmedencéje a régi barokk templomból megmaradt egyetlen emlék. Kamarahangversenyeket is tartanak a mintegy 50 évvel később épült REFORMÁTUS TEMPLOMBAN (Hunyadi u.10.). A Réti Máriának nevezett SZŰZ MÁRIA SZOBOR 1885-től került a temető bejáratához. A XVIII. századi betelepítésekkel érkezett szlovák lakosság kultúrájának tárgyi emlékeit mutatja be a SZLOVÁK HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY (Széchenyi út 33.), a SZENT IMRE SZOBOR 1938-ban készült, Sidló Ferenc munkájaként. A II. Világháború után politikai foglyok börtöne volt a hírhedt, pusztán nevével is félelmet keltő KISTARCSAI INTERNÁLÓTÁBOR. Az itt kivégzettek emlékét az EMLÉKFAL őrzi, a KOPJAFA az 1956-os forradalom- és a kommunizmus áldozataira, a Civil-ház falán elhelyezett EMLÉKTÁBLA az 1848-49-es Szabadság-harcban elesettekre emlékeztet. A gazdagon faragott SZÉKELYKAPU az erdélyi testvérváros, Torja ajándéka. A magyar- és szlovák néphagyományokat aktívan működő együttesek éltetik: a KÉKNEFELEJECS HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPDALKÖR- magyar- és szlovák dalokat gyűjt, látványos népviseletükkel színesítve fellépéseiket. Az idősebb korosztály a ROZMARING EGYÜTTES, SZERETET NÉPDALKÖR asszonykórusaiban tevékenykedik. Az ország legnagyobb szlovák hagyományőrzője a 1992-ben alakult, 130 tagú, 5 korcsoportot egyesítő PANNÓNIA NÉPTÁNC EGYÜTTES. Egyidős vele a helyi kulturális élet meghatározó szervezete, a KISTARCSAI KULTURÁLIS EGYESÜLET. Gazdag a kistarcsai eseménynaptár is: májusban a fő rendezvény a KISTARCSAI NAPOK – VILÁGZENEI- ÉS TÁNC- FESZTIVÁL, szeptemberben a kulináris élvezeteken és a hagyományőrzők bemutatkozásán van a hangsúly: az ŐSZI KULTURÁLIS HÉTEN rendezik a “Süssünk görhönyt krumplifesztivált” és a KISTARCSAI HAGYOMÁNYOS FŐZŐFESZTIVÁLT. A szeptemberi nemzetiségi folklórtalálkozó neve: PÁNTLIKA, a SZÜRETI MULATSÁG látványos felvonulás lovakkal, kocsikkal, menettánccal, színes népviseletben. Lovas-szolgáltatások: LOVASBEMU-TATÓ, KOCSIKÁZÁS, BÉRLOVAGLÁS vehetők igénybe a DERES LOVAS UDVARBAN, a Szilas patak mentén, a KISTARCSAI LOVAS-NAP és más rendezvények alkalmával. Az egzotikus tárgyak kedvelői Európa legnagyobb távol-keleti gyűjteményét és árukészletét a TEREBESS CENTERBEN találják.
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum kincsei közé tartoznak azok a szkíta sámánok vallási szertartásain használt bronzcsörgők, amelyeket itt rejtett a föld, hazánk fontos régészeti emlékei. Másolatuk, több más szkíta-kori, sőt régebbi korból származó lelettel együtt, a rendkívül gazdag gyűjteménnyel rendelkező Falumúzeumban látható. A gazdagon díszített színes népviseletet néhány évtizede még a fiatalok is hordták, az idősebbek még ma is felveszik a liturgiának megfelelő színű, hímzett ruhákat a vasárnapi istentiszteletre.
Az 1930-as években itt alakult meg Sztehlo Gábor szervezésében az ország első bentlakásos népfőiskolája. Ebben az alföldi parasztház stílusú épületben kapott helyet a magánkezdeményezésre, évtizedes gyűjtőmunka eredményeként 1960-ban létrejött FALUMÚZEUM (Múzeumkert 21.) 7 kiállítása bemutatja a nagytarcsaiak népviseletetét, melyet a kék-piros “írt” virágok és a szívesen alkalmazott csipke-szerű fehér lyukas hímzés jellemez. A népi díszítőművészet gazdagsága a falfestésen, párnák, terítők hímzésén jelenik meg a földműves családok jellegzetesen berendezett otthonát idéző elsőszobában. Bőségben láthatók itt gazdasági eszközök, a helyi iparosok és tűzoltók dokumentumai és a helytörténeti emlékek az újkőkortól napjainkig. Köztük van a hazánkban egyedülálló lelet: két SZKÍTA BRONZCSÖRGŐ és egy HARANG ALAKÚ CSENGŐ az itt talált gazdag leletből. Szintén kuriózum a nagy ügyességgel készített, gyertyával, almával, rozmaringgal díszített NAGYTARCSAI LAKODALMI ÖRÖMFA, mely fehér-ezüst szaloncukrok egymás fölé helyezett soraiból alkot fát formázót gúlát. Római katolikus a BOSCO SZENT JÁNOS TEMPLOM, az EVANGÉLIKUS TEMPLOM (Sztehló Gábor u.1.) 1931-ben épült, falain bibliai alakokat láthatunk: az Ó-Szövetséget Jákob fiai, mint Izrael 12 törzse jelenítik meg, az Új-Szövetséget a 12 apostol képviseli, a rájuk jellemző szimbólumokkal. A templom szárnyas oltárát Révész István tervezte és Csipkay Zoltán festőművész készítette. Eredeti címe a “Nyomorultak reménysége”. Az evangélikus templom előtti kertben áll a TRIANON-EMLÉKMŰ az 1000 éves Magyarország ábrázolásával, felirata a Szózat szavait idézi, a június 4-i TRIANONI MEGEMLÉKEZÉS színhelye. A szlovák kultúra ápolása a népszerű, gazdag repertoárral rendelkező SZLOVÁK HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPI EGYÜTTES nevéhez fűződik, a szlovák lakosság ünnepe a NAGYTARCSAI SZLOVÁK NEMZETISÉGI NAPOK október közepén. Az édességek kedvelői májusban találnak különlegességeket a NAGYTARCSAI SÜTEMÉNY FESZTIVÁLON, a szüreti hagyományokra épülő FALUNAPOT a hozzá kapcsolódó Országos Vadásznapokkal, két napos rendezvényként, szeptemberben tartják.
Budapestről kék busszal megközelíthető a szelíd erdők karéjában fekvő, 670 éves város, irodalmi hagyatéka a magyar művelődéstörténet kincsestára: itt létesült az ország első, magyar nyelvű műveket gyűjtő főúri magánkönyvtára és első magyar újságja, vendégei voltak a reformkor és a nyelvújítási mozgalom vezéralakjai: Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Katona József, Czuczor Gergely Jókai, Mór, Petőfi Sándor és Thaly Kálmán, a város szülötte az íróként és politikusként egyaránt rendkívül tevékenynek ismert Szemere Pál. A kedvelt meseíró, Lázár Ervin életének utolsó 9 évét töltötte a városban.
II. Rákóczi Ferenc titkára és diplomatája, Ráday I. Pál (1677-1733) kancellár kúriáját építette át fia, a magyar felvilágosodás egyik vezéregyénisége, gróf Ráday I. Gedeon (1713-1792) a gödöllői kastély tervezőjével, Mayerhoffer Andrással. Az építészeti összhatásában is egyedi RÁDAY-KASTÉLY (Kálvin tér 1.) a XVIII. századi “Grassalkovich-stílus” szép példája, dísztermében különleges, fekete-fehér színű allegorikus, a magyar művészettörténet páratlan értékeit jelentő freskókkal, alagsorában eredeti bútorokkal és edényekkel berendezett kastélykonyhával. A barokk könyvtárterem – aranydíszes vörösmárvány oszlopai, gazdag freskódíszei felújítás előtti állapotukban is reprezentatív hatásúak – egykor a messze földön híres Ráday-Könyvgyűjteményt őrizte, melynek megmaradt anyaga – RÁDAY MŰEMLÉKKÖNYVTÁRKÉNT – az elismert szónok és stiliszta főúrról elnevezett utcában, 1912-től Budapesten látható. Egykor átjáró kötötte össze a kastéllyal a XIX. század végén épült, a kastélytelken álló, késő barokk REFORMÁTUS TEMPLOMOT (Kálvin tér 2.). A másik jeles kastély a magyar reformkor, írói- és politikai tevékenységével kiemelkedő alakja, FÁY András (1786-1864) KASTÉLYA (Maglódi út 57.) 1910 körül épült eklektikus stílusban, ma Fáy András Mezőgazdasági Szakközépiskola, 3 hektáros parkkal, kollégiummal, gazdag könyvtárral. A két világháború közötti korszakban kedvelt üdülőterület több nyaralója, kúriája még ma is látható: az ERDEI-GRUZ VILLÁBAN a Városi Zeneiskola működik, falán Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész porcelán faliképe. A PEKÁRY-KÚRIÁBAN (Maglódi út 12.) kapott helyet a Városi Művelődési Ház, a Lázár Ervin Városi Könyvtár és a Kastély Vendéglő, előtte a várossá nyilvánítás alkalmából, 1996-ban állított PAULA-KÚT. Emlékművekben, szobrokban is gazdag a város: az I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ (Kálvin tér) Kallós Ede alkotása 1923-ből, vele szemben a péceli polgárok adakozásából 1993-ban állított 3 kopjafa – a KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKMŰVE, a domborműves II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ, Berek Lajos alkotása, az APÁCA-HEGYEN áll, ahol a természetjárók a MILLENIUMI PARK kilátójából több jelzett, a városon áthaladó országos túraútvonalon indulhatnak hosszú túrákra. Kölcsey Ferencnek szobrot, Kossuth Lajosnak emlékművet állított a város, szobor és emléktábla jelzi Szemere Pál szülőházát, sírja A REFORMÁTUS TEMETŐBEN, az 1848-as emlékoszlop mellett található. Itt áll a két híres főúri temetkezőhely: a Ráday- és a Fáy-család kriptája is. Horgászathoz a TŐZEGES TAVAK tiszta vize gazdag fogást biztosít, lovaglásra a KISHÁRSASI LOVARDÁBAN van lehetőség.
Budapest tüdejének is nevezik, egyike legfiatalabb városainknak, nevéhez hazánk történelmének ritka kincse, egy fényes siker kapcsolódik: az 1849-es dicsőséges Tavaszi Hadjárat legragyogóbb győzelmét vívta itt ki a magyar hadsereg az osztrákok ellen. Királyi vadászterület volt a területének 70%-át borító erdőség, 10 tóból álló, horgászok százait vonzó tórendszere egyedülállónak számít Budapest környékén, vidéke bőven nyújt programot a gyalogos-, lovas-, és kerékpáros turistáknak is.
Az 1849. április 6-án lezajlott ISASZEGI CSATA emlékét őrzi a HONVÉD SZOBOR a SZOBORHEGYEN és a csatában elesett magyar-, lengyel- és osztrák katonák sírjait történelmi emlékhellyé avató KATONAPALLAG. Különleges hely ez, ahol az erdő zöld pompája, csendje, MAKOVECZ IMRE ihletett alkotása, az EMLÉKEZŐ ANGYAL és az ARADI VÉRTANÚK EMLÉKFÁJA segítik a múltba nézőt elmerengeni a harcokat békévé oldó időről. Egykori ellenségek sírjai egymás közelében ez a “bátrak békéje”, így mondta dr. Habsburg Ottó (1912) politikus, közíró, az utolsó Habsburg trónörökös az OSZTRÁK EMLÉKHELY felavatásakor. A csatákban mindig győztes Damjanich János (1804-1849) tábornok seregei állomásoztak az isaszegi csata előestéjén a SZENTGYÖRGYPUSZTAI KŐKERESZTNÉL. A város gazdag történelmi múltjáról és az egyedülálló népi hagyományőrzéséről a MÚZEUM helytörténeti gyűjteménye tár a látogató elé sok csodálkoznivalót. A XII. században kezdték építeni, majd gótikus, később barokk stílusban átalakították, a dombtetőn épült, temetővel övezett ÖREGTEMPLOMOT, mely a vidék legrégibb temploma, védőszentje SZENT MÁRTON. A SZABADSÁGTÖREKVÉSEK EMLÉK-TEMP-LOMAKÉNT ismert református templom falán elhelyezett 1848-as EMLÉKTÁBLA az Isaszegi Csatára, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor itt jártára emlékeztet. A múlt méltó emlékőrzését a DÓZSA GYÖRGY MŰVELŐDÉSI OTTHON évente ismétlődő programjai jelenítik meg az idelátogatók számára. Januárban emlékezés a DON KANYARNÁL ELESETT HŐSÖKRE, az ISASZEGI TÖRTÉNELMI NAPOK a március 14-i fáklyás felvonulással kezdődnek, április 5. az ünnepi szentmise és újabb fáklyás felvonulás ideje, az ISASZEGI CSATA NAPJÁN (április 6.) korhű ruhába öltözött gyalogos- és lovashuszárok és az ellenséget megjelenítő császári sereg katonái “lejátsszák” az eseményeket a rendkívül látványos CSATABEMUTATÓN, majd az ARADI VÉRTANÚK kivégzésének nemzeti gyásznapján, október 6-án méltó megemlékezéssel adóznak a Tavaszi Hadjárat emlékének. A népszokások is élénken élnek az isaszegiek emlékezetében: a májusi MÁJFADÖNTÉS és a szeptemberi SZÜRETI VIGALOM rendezvényein az országhatáron túl is ismert 160 tagú CSATA TÁNCEGYÜTTES és az aranydíjas ISASZEGI ASSZONYKÓRUS korhű népviseletekbe öltözött, táncokat, dalokat felelevenítő tagjai a főszereplők. Megülik a nyári napfordulón SZENT IVÁN ÉJSZAKÁJÁT, az ISASZEGI MŰVÉSZETI NAPOK az augusztus egy hetes rendezvénye. Egyedi élményt nyújt a SZENT MÁRTON LOVASHAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET által szervezett több napos PUSZTÁK NÉPE LOVASVIADAL (augusztus), ahol a lovas ügyességi versenyeken, kézműves foglalkozásokon a látogatók is részt vehetnek. A város szélén elhelyezkedő agárpályán évente többször rendeznek AGÁRVERSENYT. Gyaloglás, lovaglás, kerékpározás – a vidék ideális helyszínt nyújt a természet közeli aktív sportokhoz. A horgászat kedvelői idilli környezetet találnak a tóparti LIGET KLUB KEMPINGBEN.
Egykor a dinnyetermesztésről volt híres, mai hírét az egyre ritkább kincs, a jó levegő alapozhatja meg a hangulatos, szépen rendezett, hagyományait megtartó falunak, mely múltját több mint 700 évre vezeti vissza. Kegyurai között történelmi családok voltak: Csákok, Széchenyiek, Perényiek, Grassalkovichok. Mai képét erdőkkel övezett szép zöld területei, ligetes parkjaiban elhelyezett, hatásos szobrai teszik egyedivé.
Magyar szentek képei díszítik az 1909-ben épült neogótikus SZENT JAKAB TEMPLOM (Templom krt.3.) üvegablakait, az apostol prédikációját ábrázoló főoltárképe a XVIII. századi régi templomból való. Különleges értéke FADRUSZ János (1858-1903) Krisztust életnagyságban ábrázoló, megrázó erejű FESZÜLETE, (másolat) melynek készítésénél – a hiteles ábrázolás érdekében – a szobrász saját magát kötöztette keresztre. Egy nádfedeles, vert falú, az 1800-as években épült ZSELLÉRHÁZBAN (tiszta szoba, pitvar, konyha, kamra, istálló, takarmányos) kapott helyet a FALUMÚZEUM (Deák körút 10.). Létrehozója a falu történetével, hagyományainak gyűjtésével lelkesen foglalkozó Kozár Gyula plébános volt. A múzeum érdekessége a hasábkemence, a mászókémény, a palóc vidékre jellemző berendezés és a dányi házakat egykoron díszítő KOVÁCSOLTVAS OROMKERESZTEKBŐL álló különleges gyűjtemény. Juhar-, és ostorfák zöldje uralja a főútvonal melletti, gondosan tervezett és ápolt, 2000-ben létesített MILLENIUMI PARKOT, ahol ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT SZOBRA (1242-1270) életképként jeleníti meg a kolostor csendjében imádkozó királylányt és a neki köszönhető csodás gyógyulást, mely – az 1300-as években keletkezett “Szent Margit legenda” tanúsága szerint – egy sírjánál imádkozó dányi férfivel történt. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS PARK szobrának érdekessége, hogy az áldozatokat sirató nőalakot DÁNYI NÉPVISELETBEN ábrázolta alkotója. Ma már csak öles falai emlékeztetnek a 1886-ban épült az ÖREG-ISKOLÁRA, mely egy látványos, egyedi stílusú aulával bővült. A szüzesség erényének hőseként tisztelt SZENT IMRE (1007-1031) szobra a róla elnevezett téren áll, mintegy életpéldát hirdetve a szemben lévő iskola tanulóifjúságának. A XVIII. századi NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBOR a patak partján, a főút mellett áll. Szép sétákra, tüdőtisztító gyaloglásra invitál a környékbeli ERDŐK természetvédelmi területe. Dánytól mintegy 2 km-re található a 70-es években, a Nagyvölgyi-patak felduzzasztásával, keletkezett, 10 ha területű DÁNYI HORGÁSZTÓ, 2-5 méteres vize fürdésre nem, de HORGÁSZATRA kiválóan alkalmas: sügér, amur, ponty, compo, keszeg, csuka, busa, harcsafélék, kárász- a leggyakoribb halfajták. A zárt falu lakosai barátságos, vallásukat, hagyományaikat, megtartó, megbecsülő emberek. Ma is élő karácsonyi népszokás a “SZÁLLÁST KERES A SZENT CSALÁD”, több mint 700 éve őrzik SZENT MARGIT LEGENDÁJÁT. Régi szokást idéznek a faluba bevezető utak mentén felállított KERESZTEK, melyekből összesen hat áll, előttük mindig friss a virág. A falu két végén látható KÖSZÖNTŐTÁBLÁKAT, székely mester készítette, a dányiak vendégbarátságát hirdető felirattal: “Szeretettel köszöntünk – szeretettel visszavárunk”
Kacó, kecele, pruszlik, fékető, galáris – a híresen szép zsámboki népviselet nélkülözhetetlen darabjai, ládafiák féltett kincsei. A mindennapoknak ma is része a hagyományőrzés, hála Lapu Margit néninek, aki példát adott faluszeretetből: egymaga három múzeumra valót gyűjtött össze a régi bútorokból, tárgyakból, újságokból s közben dalokat, népszokásokat, játékokat jegyzett, régi minták szerint rózsás tányérokat festett és hímezte a zsámboki zsebkendőket.
Módos gazda építette azt a száz éves, tornácos PARASZTHÁZAT, melynek építészete és belső berendezése – a konyha, tisztaszoba, hátsószoba, kamra, istálló és kocsiszín – azt jelzi, hogyan élt az 1900-s évek elején egy rangos parasztcsalád. Itt lelt otthonra a LAPU ISTVÁNNÉ TÁJHÁZ (Bajza Lenke tér 1.) – a 2 szoba-konyhás házban együtt található minden, ami a paraszti életformát megjeleníti: a magasra vetett, pánadíszes ágy, a sublótban a legszebb zsámboki ruhák, féketők, kecelék, a sarokban búbos kemence, szövőszék, bölcső, állóka. A ládákban Margit néni évtizedes falujáró munkájával összegyűjtött könyvek, újságok, hímzésminták, feljegyzések dalokról, rigmusokról, szokásokról. A szép arányú barokk, 1753-ban felszentelt SZENT ERZSÉBET TEMPLOM (Erzsébet tér 8.) értékes főoltárképe Árpádházi Szent Erzsébetet (1207-1231) ábrázolja, magyar ruhában. A kép érdekessége, hogy modellje MÁRIA TERÉZIA (1717-1780) német-római császárnő, magyar királynő volt. A templom műemlék-jellegű csakúgy, mint a közelében álló NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBOR 1842-ből. A Zsámbokon és a turai csatában elesett honvédek emlékét hirdeti az 1848-49-es SZABADSÁGHARC EMLÉKMŰVE. A falu hagyományokban gyökerező egyedi kultúráját a ZSÁMBOKI NÉPI EGYÜTTES híressé vált, a régi falusi lakodalmak hangulatát felelevenítő, csoportoknak rendelhető programja, a ZSÁMBOKI LAKODALMAS teszi láthatóvá. Dalok, táncok, rigmusok, ételek, ruhák – itt minden több évszázados szokást idéz: a lányos háznál a vőfély kikéri szüleitől a menyasszonyt, aki nehéz szívvel válik meg a szülői háztól, elsiratja lányságát, majd az éneklő-táncoló menettel vonul új otthonába, ahol a lagzit tartják. Verses beköszöntők kíséretében kerülnek asztalra a hagyományos ételek, elsőként a finom tyúkhúsleves csigatésztáját a zsámboki asszonyok ügyes kézzel, egyenként készítik. Dalból van egész estére való, a táncokat a vendégekkel együtt ropja gyönyörű ruháiban öreg és fiatal. Aki ezt az ünnepi népviseletet akarja látni – a hétköznapit ma is hordják az idősebb asszonyok – a “LECSÓT A KECELÉBŐL”augusztusi fesztiváljára menjen Zsámbokra, ahol 50 bográcsban fő a helyben termesztett, híresen jóízű paprikával-paradicsommal készülő LECSÓ, látható a CSIGATÉSZTA – és zsámboki hímzés-készítés, fa- és tökfaragás, porcelánfestés, csuhéfonás. A lakodalmas menet végigtáncolja a főutcát, majd a MŰVELŐDÉSI HÁZ kertjében lejátssza a lakodalmas színpadi változatát. Szeptember ünnepe a látványos SZÜRETI FELVONULÁS lovaskocsikkal, szemgyönyörködtető népviseletben, ahol az odaérkezőket is megtáncoltatják a jókedvű, mulatni szerető zsámbokiak.
A szent lovagkirály nevét viselő, ősi magyar település a szép fekvésű, rendezett képet mutató, nyugodt légkört árasztó faluban máig él Szent László tisztelete, a legendakincs ápolása és épít kapcsolatokat a róla elnevezett települések között, országhatáron belül és azon túl.
Évszázadokig a nemzet hőseként tisztelt Szent László király (1046-1095) testesítette meg a magyar eszményt, mely “Lászlóban lett kereszténnyé és szentté”. A személye köré fonódó legendáknak se szeri se száma: imájára víz fakadt a sziklából, a pénzdarabokból kövek lettek az ellenség megállítására, katonáinak éhségét egy hirtelen megjelenő szarvascsorda enyhítette és így tovább. A vácszentlászlói csoda a falun átfolyó Hajta-patakkal kapcsolatos: a hagyomány úgy tartja, hogy – mivel a patakot tápláló forrás vize patkó alakú – az a király lovának lábnyomából fakadt. 1743-ban kezdték építeni, majd többször átépítették a SZENT LÁSZLÓ TEMPLOMOT (Fő u.31.), a közelmúltban – a csaknem színtiszta katolikus lakosság aktív közreműködésével – szépen restaurálták. Kertjében áll NEPOMUKI SZENT JÁNOS 1777-ben készült SZOBRA. A falu központjában látható az 1920-ban közadakozásból emelt I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ. A gránátot dobó katonát ábrázoló alkotást a magyar szecesszió kiváló képviselője, a gödöllői művésztelep egyik alapítója, Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) készítette. A falu több utcájában (Kossuth utca, Hársfa utca, Petőfi utca, Erdő utca) gazdagon faragott, fa oromzatos házak jelenítik meg a 100-150 évvel ezelőtti paraszti építészet jellegzetességeit. Hagyománytiszteletüket az évente megrendezendő, látványos programokat jelentő FALUNAPON tárják a falubeliek saját maguk és a más vidékekről érkezők elé. A VÁCSZENTLÁSZLÓI VÍZTÁROZÓ 2 hektáros vizében élő halak: ponty, amur, csuka, süllő horgász-sikerekkel kecsegtetik e sportág kedvelőit, de kellemes időtöltés lehet a tó partján tett séta is. Útközben felfedezhetjük a jó levegőn gyaloglás örömét, amint elhaladunk a falu igényesen parkosított, nagyvonalúan kellemes központja, a szépen karbantartott, tágas porták, az igényes külsejű, vonzó boltok előtt. A képek jó benyomást adó kellemes érzéssé érnek: jó itt lenni.
Fejedelmi vendégeket fogadó híres hellyé a kastélyépítő Grassalkovich I. Antal tette, Erzsébet királyné itt talált a bécsi udvartól távoli, léleképítő szabadságot a művészet életújító, megtisztító szerepében hívők művésztelepet alapítottak, Ady Lédája nyugalmat keresve telepedett le az 1933-as Cserkész Világtalálkozót megrendező városban, ahol ma Magyarország legnagyobb barokk kastélya, a világ második legjelentősebb mezőgazdasági gépgyűjteménye és Európa egyetlen Világbéke Gongja található. Híres kegyhelyét felkereső zarándokok az ország legkisebb Mária-kegyszobrát, egyetlen Mária Múzeumát, a bazilikává avatott kegytemplom szomszédságában találják Máriabesnyőn.
A barokk kor tehetséges építésze, Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte a Gödöllői uradalom nagyhatalmú birtokosa, Mária Terézia (1740-1780) császárnő bizalmasa, Grassalkovich I. Antal gróf ((1694-1771) számára a stílusteremtő barokk GRASSALKOVICH KASTÉLYT, mely 1867-ben lett a mindenkori magyar uralkodó nyári rezidenciája, a KIRÁLYI KASTÉLY. Az átalakított épületegyüttest az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodópárja, Ferenc József (uralk.1848-1916), császár-magyar király és felesége, Erzsébet királyné (1837-1898) lakták elsőként, lakosztályaik az emeleti KASTÉLYMÚZEUMBAN láthatók, a Grassalkovichok korát és Mária Terézia 1751-es látogatására készült szobáját bemutató termekkel együtt. A kastélyban gyakran és szívesen tartózkodó Erzsébet királynéra, bonyolult személyiségét, kedvteléseit bemutató külön kiállítás emlékezik. Tragikus halálát követően bontakozott ki a “Magyarok királynéjaként” tisztelt személyét övező, mai napig élő SISI-KULTUSZ: a világ első, teljes alakos ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZOBRÁT (Róna József) 1901-ben állították fel az ország 64 vármegyéjéből hozott kövekből épített SZIKLAHALOM (valószínűleg Zala György) előtt, az ERZSÉBET-PARKBAN (Táncsics utca), ahol a szép barokk KÁLVÁRIA (1775) is áll. Egyedülálló kultúrtörténeti érték a Kastély déli szárnyában 1785-ben, egyedi (kulisszás) színpadtechnikával létrehozott BAROKK SZÍHÁZ. A vele szembeni oldalszárny része a vasárnapi szentmisén megnyíló, a XVIII. századi barokk stílust reprezentáló KASTÉLYTEMPLOM, hét közben a Kastélymúzeum ablaka kínál rápillantást két rokokó szószékkel díszes belsejére. Az egykori LOVARDA felújítás előtti állapotában ma koncertek helyszíne csakúgy, mint a gyönyörű barokk DÍSZTEREM, de kiállításoknak is teret ad, akárcsak a FÖLDSZINTI KASTÉLYTERMEK. A KASTÉLYKERT felújításra vár, a gesztenyefasor mentén megközelíthető egykori PÁLMAHÁZBAN virágkertészet működik. A park közepén hatszögletű építmény: az 1760-ban épített KIRÁLYDOMBI PAVILON, a magyar történelem különleges arcképcsarnoka: 54 kép a magyar vezérek, királyok, uralkodók portréjával. Volt már udvarház, vendégfogadó, gyógyszertár, szálloda, kaszinó és gimnázium a város legrégibb épületeként számon tartott HAMVAY-KÚRIA (Szabadság tér 5.), ma itt található a GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEPET (1901-20) az ország egyetlen állandó szecessziós kiállításán bemutató GÖDÖLLŐ VÁROSI MÚZEUM. Gazdag helytörténeti anyaga a város múltját, eseményeit, természeti értékeit eleveníti meg, hangulatos enteriőrök személyes tárgyaikkal idézik híres lakóit – Nagy Sándor festő (1869-1950), Ambrus Zoltán író (1861-1932), Bor Ambrus író (1921-95), Diósyné Brüll Adél (1872-1934) – Ady Lédája – hűséggel keltenek életre ma már csak régi filmeken látható borbélyüzletet és a nosztalgia-plakátokról ismert cikkeket áruló szatócsboltot. Ignácz Ferenc magángyűjtő ajándékozta szülővárosának a saját kezűleg gyűjtött, Óceánia világát bemutató, párját ritkító gazdagságú természeti-, és néprajzi tárgyakból álló gyűjteményét. A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP hagyományait, szellemiségét a Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM-Ház, Kőrösfői Kriesch Aladár utca 15-17.) a kortárs-művészeknek bemutatkozási lehetőséget adó kiállításaival, rendezvényeivel közvetíti. Évszakonként más-más színben pompázó kertje külön esztétikai élmény a látogatóknak. A művésztelep ma még látható emlékeinek bemutatására SZECESSZIÓS TÚRÁT szervez a Városi Múzeum, melynek udvarán áll a város címerállatát megjelenítő PELIKÁNOS KÚT, körötte a régi vásárok hangulatát idéző VÁROSI PIAC. A SZABADSÁG TÉR legújabb nevezetessége a világon az ötödik, Európában első és egyetlen VILÁGBÉKE GONG, Indonézia ajándéka Gödöllő városának. Hagymakupolás a szép arányú, Grassalkovich I. Antal támogatásával 1745-ben épített barokk REFORMÁTUS TEMPLOM (Szabadság tér 9.). A szecesszió építészetét képviseli teret meghatározó tömbjével az egykori Községháza, Járási Hivatal – ma a város új hotelje, az ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLODA (Dózsa György út 2.). A térről látható a kisvárosi hangulatú üzletsor melletti EVANGÉLIKUS TEMPLOM a PETŐFI téren, mely SZOBORRAL és EMLÉKTÁBLÁVAL (a 16. sz. ház falán) a Gödöllőn átélt szerelmét a “Szerelem Gyöngyei” versciklussal megörökítő költőre, Petőfi Sándorra (1822-1849) emlékezik. A HÉV-vel érkezőt a város szép szobrai fogadják: 1749-ben állíttatta Grassalkovich I. Antal a barokk domborművekkel és szentek szobraival díszített MÁRIA OSZLOPOT (Martin Vögerl), közelében a közadakozásból 1931-ben emelt SZENT IMRE HERGEG SZOBOR (Ludvig Krausz), az állomás melletti parkban az I.VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ (Siklódy Lőrinc, 1931), vele szemben, a Szabadság út mentén a minden évszakban gazdag programmal, neves saját együttesekkel értéket őrző MŰVÉSZETEK HÁZA, oldalában a Gödöllői Cserkész Világtalálkozót idéző CSERKÉSZ SZOBOR (Kisfaludi Strobl nyomán Paál István, 1994). A XVIII. században uradalmi épület, 100 év múlva királynéi titkári hivatal, majd kormányzói TESTŐRLAKTANYA (Szabadság tér 2.) volt az útkereszteződésben álló, kastéllyal szemben, felújításra váró épület, mögötte kezdődik az egykori kastélykert ALSÓ-PARKJA, ahol a MAGYAR SZABADSÁG NAPJA (június utolsó hétvégéje) helyszíne, a VILÁGFA (Velekei József Lajos, 2010) áll. A HÉV-végállomáson díszes műemlék-épület az Ybl Miklós tervezte KIRÁLYI VÁRÓTEREM (1874) – korhű felújítását követően – egyedi nevezetessége a városnak. Innen is megközelíthető a volt Premontrei Gimnázium (1924), ma az agrártudományok hazai központja, a SZENT ISTVÁN EGYETEM (Páter Károly u.1.), aulájában Amerigo Tot (1909-84) magyar származású szobrászművész a MAG APOTEÓZISA több emeletnyi magas, bronz domborműve. Bronzból készült a premontrei szerzeteseket adományokkal segítő, a muhi csatában halálos sebet kapott ÁRPÁD-HÁZI KÁLMÁN HERCEG (1208-1241) LOVASSZOBRA is, (Róna József 1931), talapzatán a csatában elesett vezérek portréi. Sok látogatót vonz az egyetem világon is párját ritkító gyűjteménye, a 4000 négyzetméteres területén 2000 működő géppel büszkélkedő MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZ- ÉS GÉPFEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZAKMÚZEUM, ahol a hungarikum élelmiszerek hangulatosan látványos kiállítása mellett az élelemszerzés- és termelés 2,5 millió éves története is végig követhető. Nagy Sándor képe, gyönyörű szecessziós üvegablak formába, a PREMONTREI KÁPOLNÁBAN (Fácán sor 3.) míg Fadrusz János híres ‘KRISZTUS A KERESZTFÁN’ feszületének másolata a PREMONTREI GIMNÁZIUMOT alapító Takács Menyhért (1861-1933) prépost prelátus sírján, a PREMONTREIEK TEMETŐJÉBEN látható. Magyarország legjelentősebb növénykertje volt 1902-as alapítását követően a József főherceg liget, a mai ARBORÉTUM (Isaszegi út). Jelenlegi, erdészeti kutatásokat szolgáló, 350 hektáros területén több mint 700 (110 nyitvatermő és 650 lombos) fafaj található, parkrésze kellemes sétautakon bebarangolható. Közelében az országos kuriózumot jelentő MÉHÉSZETI MÚZEUM (Isaszegi út), látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges. A városközponttól 3 km-re található MÁRIABESNYŐT a kegyszobor megtalálása és az itt történt ima-meghallgatásokat követő gyógyulások teszik csodákkal övezett, híres MÁRIA-KEGYHELLYÉ. A Grassalkovich I. Antal építtette, 1771-re elkészült templom két, egymás fölé épült templomból áll: az altemplomban a GRASSALKOVICH- CSALÁD KRIPTÁJA (Mayerhoffer János) az egyik legszebb hazai barokk síremlékünk, a felső templom a NAGYBOLDOGASSZONY BAZILIKA, két, egymás mögötti kegyoltárral két különleges Mária-kegyszoborral, szép ORATÓRIUMMAL, REFEKTÓRIUMMAL, és a hozzá csatlakozó KOLOSTORRAL (1763) A bazilika mögötti kiállítóteremben nyílt meg 2008-ban az országban egyetlen, a magyarországi Mária-kultuszt bemutató MÁRIA MÚZEUM. Jézus Krisztus megváltó szenvedését idézi a virágvasárnapi BESNYŐI PASSIÓ, a megrázó és felemelő élményt egyszerre jelentő passiójáték. A máriabesnyői temetőben helyezték örök nyugalomra dr. gróf TELEKI PÁL (1879-1941) miniszterelnököt, a Cserkész Világtalálkozó főcserkészét. Világviszonylatban is kuriózumnak számít a jelenleg nem látogatható BABATI ISTÁLLÓKASTÉLY, melyet Grassalkovich I. Antal építtetett leánya számára, hogy tüdőbetegségét az istálló levegőjével gyógyíthassa. Közelében a NYITOTT KERT ALAPÍTVÁNY helyben termelt bioélelmiszereket árusító kertészete, körötte a BABAT-VÖLGY tizenegy duzzasztott tóból álló, horgászásra kiváló tórendszere, lovardával, őshonos állatokat bemutató falusi udvarral. A város gimnáziuma az aradi vértanú honvédtábornok TÖRÖK IGNÁC (1795-1849) nevét viseli, szobra a róla nevezett utcában található. A mai magyar építészet egyszerűségében is izgalmas új értéke a 2007-ben felszentelt SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM (Szent Imre utca 15.) falain egy országosan is egyedülálló műalkotás-sorozat: Szekeres Erzsébet textilművész ÁRPÁD-HÁZI SZENTEK ÉS BOLDOGOK SZŐNYEG-SOROZATA. Az ábrázolt 14 szentéletű magyar közül 10, határainkon kívül élte Istenkövető életét, láthatatlan szálakat szőve régi és új hazája között csakúgy, mint a 2006-ban felavatott NEMZETI EGYÜVÉ TARTOZÁS PARKJA (Táncsics M. út), ahol a 64 vármegyéből hozott föld jelzi az összetartozást határainkon innen és túl. Gödöllő kultúrája – a jelenben is – élő, értékadó rendezvények sorát kínálja évről évre. Az aktuális programokról a városi honlap, a www.godollo.hu nyújt naprakész tájékoztatást.
Sűrű tölgyerdők gyűrűje adja szép fekvését a 3500 éves múltra visszatekintő, mezőgazdaságból élő, falusias hangulatú településnek. 800 éves magyar történelmének csúcsát 1867-ben élte meg, amikor a magyar állam, a Grassalkovich-birtokokkal együtt, I. Ferenc József császárnak adta koronázási ajándékként. A vadban gazdag Valkói Erdő fejedelmi vadászatokhoz szolgált nagyvadak kincset érő trófeáival, Erzsébet királyné kedvvel és gyakran járta vidékét.
A kőkorszaki ember már élt ezen a vidéken, megtalált eszközei – a bronzkori, szkíta, kelta és szarmata tárgyakkal együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. A római-kori védősánc-rendszer, a CSÖRSZ-ÁROK egy szakasza a község határában húzódik, a Tekenős parton több helyen megtörik, mélysége a 4 métert, szélessége a 9 métert is eléri. Legnevezetesebb épülete a klasszicista, 1834-ben épített SZENT MIHÁLY TEMPLOM (Fő tér) gazdagon díszített főpárkánnyal, csehsüveg boltozattal. Közelében az 1929-ben felállított HŐSÖK SZOBRA, Lukácsi Lajos szobrászművész alkotása, a falu hősi halált halt fiainak állít emléket. A gödöllői út mentén áll az utak védőszentjeként tisztelt NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBRA, 1789-ből. A nagyvadban gazdag VALKÓI ERDŐBEN királyok, hercegek vadásztak, köztük Ferenc József, Rudolf trónörökös, Ferdinánd nagyherceg, Albert szász király, Lipót bajor herceg. Sisi egyik zöld vadászháza is itt volt, ma VADÁSZKASÉLY, ahol a vadásztatást végző Pilisi Parkerdőgazdaság fogadja a szarvas-, őz-, vaddisznó- és muflonvadászatra érkező hazai-, és külföldi vendégeket. Az erdőben kijelölt túraútvonalak kínálják a túrázás lehetőségét. A TÓPARTON padokkal, asztalokkal, tűzrakó-helyekkel fából készült térjátékokkal felszerelt, focipályával bővített SZABADIDŐ PARK nyújt kellemes pihenést az ideérkezőknek. Horgászélményeket a Valkó és Vácszentlászló között fekvő VÍZTÁROZÓ kínál. A május elsejei FALUNAP egész napos, szórakoztató rendezvény, minden korosztálynak, csakúgy, mint az ünnepi szentmisét követő körmenettel kezdődő Szent Mihály-napi búcsú, szeptember végén. A falu dal-, és tánchagyományait a VALKÓI NYUGDÍJAS KLUB őrzi, ők szervezik nagy lelkesedéssel a 2-3 évente megrendezésre kerülő NYUGDÍJAS VILÁGTALÁLKOZÓT is.
“Gyümölcstermő szent Szada” volt a neve a közel 700 éves, dombokra épült településnek, ahol a Gödöllői-dombság legmagasabb pontja, a 344 méteres Margita-hegy kilátója körpanorámát kínál a környező vidékre. Természeti szépsége, egyedi hangulata történelmi festészetünk egyik legnagyobbját, Székely Bertalant is magával ragadta: egy évtizedet töltött itt, híres barátainak alkotásai a mai falu nevezetességei, gondosan ápolt kincsei.
Székely Bertalan (1835-1910) hősies és tragikus eseményeket ábrázolt képein – II. Lajos király holttestének megtalálása, Dobozy és hitvese, Egri nők, Thököly búcsúja, Zrínyi kirohanása – freskói díszítik legszebb templomaink: a Pécsi Székesegyház, a Tihanyi Apátság és a budai Mátyás templom falait. Örök nyugalomra a RÉGI REFORMÁTUS TEMETŐBEN talált, az utókor emlékezetét tanítványa, Bory Jenő szobrászművész által készített a SZÉKELY BERTALAN-SÍREMLÉK fejezi ki méltóképpen. Évtizedes alkotómunkájának emlékeit – évente új tárlat a festő alkotásainak másolataiból, rajzaiból – a dombra kapaszkodó SZÉKELY-KERTBEN lévő, egykori házában berendezett SZÉKELY BERTALAN EMLÉKKIÁLLÍTÁS (Székely Bertalan út 22.) őrzi. Vele szemben található a SZÉKELY BERTALAN MŰTEREM, melyet a budapesti Halászbástya építésze, Schulek Frigyes (1841-1919) tervezett számára. A műteremház napjainkban – a kortárs-festők galériájaként – időszaki kiállítások, művészeti találkozók színhelye, jelentős kulturális eseménye a minden év MÁJUSÁNAK második vasárnapján, más-más téma köré szervezett SZÉKELY-TÁRLAT megnyitása. Kertjében áll a HŐSI EMLÉKMŰ, Siklódy Lőrinc szobrászművész alkotása, 1937-ből. Grassalkovich-stílusban épült a falu központjában álló, földszintes PEJACSEVICH-BÁNÓ KASTÉLY (Dózsa György út 63.) ma a közösségi élet központját jelentő FALUHÁZ. A homlokzatán látható kerámia SZADA CÍMER, a Fő téren álló TURUL ÉLETFA SZOBOR és az EMLÉKEZET LÁNGJA köztéri plasztika is Kun Éva keramikusművész alkotása. A SZADAI NÉPVISELET a TÁJHÁZBAN (Dózsa György út 41.) látható a palócföld és elsősorban a Galga mente néprajzi hagyományait, gazdálkodás-formáit bemutató kiállításon. A Magyar Operaház és a Magyar Nemzeti Múzeum freskóinak alkotója, Than Mór (1828-1899) festette az 1794-ben épült barokk RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM (Dózsa György u. 110.) védőszentjét Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárképét, míg a vele szemben lévő REFORMÁTUS TEMPLOM (Dózsa György út 79.) a visegrádi Mátyás Király palota felfedező-feltáró építésze, Schulek János (1872-1948) tervei alapján épült 1928-ban. A RUDNYÁNSZKY KÁPOLNA-KRIPTA (régi katolikus temető) a budapesti Bazilika egyik építője Kauser József (1848-1919) alkotása. Szép sétákra invitálnak a vadban gazdag környékbeli erdők, a TÁJVÉDELMI KÖRZETBEN. Az 1848-49-es dicsőséges TAVASZI HADJÁRATRA emlékező, falvakon-városokon átvonuló áprilisi lovasfelvonulást színesítik a SZADAI SPORTEGYESÜLET LOVASSZAKOSZTÁLYÁNAK korhű ruhákban pompázó lovashuszárjai.
A Gödöllői Kistérség területén együtt található minden, ami az aktív kikapcsolódást szolgálja: lovagláshoz a homokos talaj és a változatos táj, horgászathoz a halban gazdag tórendszerek, a vadászok messze földön ismert, trófeákkal kecsegtető paradicsoma, a Valkói erdő, a dimbes-dombos, zöldellő vidék a természetjáróknak jelent ideális túra-terepet az év minden szakában.
A kezdőktől a profi lovasokig mindenkinek kínálkozik lovasélmény a Gödöllői Kistérség lovasbázisain. Tanulóknak lovaglás futószáron, majd osztálylovaglás, tereplovaglás vagy lovastábor, haladóknak lovastúrák a pár órástól akár 1 hetesig, profiknak felkészítés lovasversenyre, díjlovaglás, vadászlovaglás, díjugratás, military, fogathajtás. Aki nem akar lóra ülni, annak terephintózás, lovaskocsizás, havas télen lovasszán áll rendelkezésre. A lovasbázisok többsége vállalja a bértartás valamennyi formáját, a ridegtartástól az angolboxos tartásig, megoldják a lovak szállítását is. Gyermekek nyári táborokban tanulják meg a lóápolást, oktatást is kapnak. A szórakoztató programok a lovas-csikós- és huszárbemutatóktól a lovasíjászaton keresztül a dámalovas-bemutatókig (a dámalovaglást csak itt oktatják hazánkban) terjednek.
Csömör
Gödöllő
Isaszeg
Kerepes
Kistarcsa
Nagytarcsa
Pécel
Szada
A Gödöllői Kistérség horgásztavaiban nemcsak a horgászok lelik örömüket, a parkosított, kiépített tópartok a családoknak is kellemes időtöltést nyújtanak hétvégéken, szabadságidőben. A fogható halfajták: amur, balin, compó, csuka, harcsa, kárász, keszeg, ponty, sügér, süllő közül egy-egy horgászvízben legalább 5 fajta található.
Csömör
Dány
Isaszeg
Gödöllő
Vácszentlászló
Az egykori királyi-, kormányzói- majd kormány-vadászterületnek, melynek vadban gazdag legszebb része a Valkói Erdő, a Pilisi Parkerdő Zrt. vadgazdálkodásának köszönhetően ma is fejedelmi a vadállománya: gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon, őz kerülhet terítékre a szervezett vadászatok során.
Információ a feltételekről, szállásról és ellátásról: Pilisi Parkerdő Zrt.
Tel.: 28/572-020
A Gödöllői-dombság bebarangolását megkönnyíti, hogy települései Budapestről busszal, vonattal, HÉV-vel könnyen és gyorsan megközelíthetők.
A Pest megyét átszelő, közel 250 kilométeres “Pest megyei piros” túraútvonal áthalad Gödöllőn, érinti Isaszeget és Pécelt is. A Pest Megyei Természetbarát Szövetség rendszeresen szervez nyílt túrákat, melyekről információ a: www.tbaratpest.hu honlapon található.
Gödöllő természetbarát egyesülete a Margita 344,2 Turisztikai és Sport Egyesület, meghirdetett túráihoz a www.margita.fw.hu honlapon lévő információk szerint lehet csatlakozni.
A ma már Gödöllőhöz tartozó Babat önálló, népes település volt a XIII. századig. Pusztulását valószínűleg a tatárjárás okozta, ami után nem épült fel többé, megmaradt gyéren lakott pusztának. Itt építette fel 1750 körül Grassalkovich I. Antal barokk stílusú istállókastélyát. Az U alakú épület középső szárnyát lakásnak, az oldalsó szárnyakat juhistállónak rendezték be. Grassalkovich ugyanis tüdőbeteg leányát gyógyíttatta ebben a kastélyban, a juhistálló jótékony hatású levegőjével. E célból a grófkisasszony legszélső szobájának istállóval szomszédos falát felül nyitva hagyták. A kastélyt 1820 körül III. Grassalkovich Antal klasszicizáló stílusban átépíttette. Ekkor készültek a középső rizalitot díszítő timpanonok, földművelési és állattenyésztési jeleneteket ábrázoló domborművekkel. A domborművek valószínűleg Huber József alkotásai. A kastély jelenleg csak kívülről tekinthető meg.
