Látnivalók – Gödöllő

Hírek, Kiállítóhelyek, Kiemelt hírek, Látnivalók, Parkok, terek, emlékhelyek

2019-05-040

Megnyílt Máté Bence fotókiállítása

Budapest és Debrecen után Gödöllőre, a Grassalkovich-kastély parkjába telepítették át Máté Bence világhírű magyar természetfotós nagyszabású vándorkiállítását. A szombat esti megnyitón a fiatal fotós személyesen köszöntötte – és természetesen dr. Ujváry Tamás, a kastély igazgatója – az esős idő ellenére is szép számban megjelent érdeklődőket.
A Gödöllő Város Önkormányzatának támogatásával megvalósult hatalmas kültéri fotókiállításon csúcsminőségű felületeken láthatók Máté Bence 623 természetfotói – amiknek csaknem a fele Magyarországon készült, itthon élő állatfajokról – a külön erre a projektre kifejlesztett paravánokon.
A 333 négyzetméternyi felületen elhelyezett képeket hátulról 70 ezer LED világítja meg a 15 darab U alakú paravánon, amelyek mindegyike más-más témát dolgoz fel.
A látogatókat egy, a főbejárat elé kihelyezett paraván csalogatja be a Kastélyparkba, ahol kivételes környezetben lehet megnézni a képeket.
A kiállítás természetesen ingyenes és június 9-ig minden nap, este 22 óráig lesz látogatható.

Vendéglő

2018-06-270

Kemencés Vendéglő

Egyszerűségében rejlő nagyszerűsgel a harmadig évezred követelményei és kifinomult gasztronómiai csodái között is megállják a helyüket. A belbecs és a külcsín összhangjára ügyelve egyes ételeinket egyedi kerámiákban tálaljuk. Konyhánkban felhasznált fűszernövény-zöldség alapanyagok részben saját kertünkből származnak. Próbálunk mindent házilag előállítani. Saját készítésű lekvárjaink, savanyúságaink mellett a kertünkben gyűjtött gyógynövényekből készült szörpjeinket is megkóstolhatják –esetleg egy hagyományosan nyújtott, kemencében sült rétes társaságában, páratlan hangulatot nyújtó télikertünkben vagy emeletünkön, ahol a család közel harminc éve gyűjtött régiségei adják meg az alap hangulatot.

Kiállítóhelyek, Látnivalók

2018-01-200

Gödöllői Városi Múzeum

Magyarországon egyedülálló kiállításokat mondhat magáénak a város egyik legrégibb épületében, a Hamvay-kúriában működő, 2001-ben az „Év múzeuma”, 2002-ben „Gödöllő Városért” címmel kitüntetett múzeum: itt látható az ország egyetlen állandó szecessziós kiállítása, az országos cserkészgyűjtemény, egy teljesen felszerelt szatócsbolt és egy hajdanvolt borbélyüzlet.
A múzeum négy állandó tárlata közül legrégebbi a helytörténeti, melynek első darabjait, 1952-ben, Heltai Miklós történelemtanár és diákjai kezdték gyűjteni. Helytörténeti Gyűjteménnyé 1978-ban vált, Polónyi Péter művelődési felügyelő munkája nyomán, majd vezetésével. A műemléképület teljes felújítása -1998-1999- során előtűntek a barokk kori festmények- a keretes tájképek ma is a barokk szobában láthatók.

Gödöllő, a nyitott város – helytörténeti kiállítás
Gödöllő a XVIII. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. Ezeket a időket idézik a tárlókban látható tárgyak és dokumentumok, leggazdagabb a XX. századi gyűjtemény, amikor Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. Érdekesek az enteriőrök is: Ambrus Zoltán, a város szülötte híres író-kritikus-lapszerkesztő és a művésztelep egyik alapítójának, Nagy Sándornak bútorai, személyes tárgyai, de itt látható egy szép garnitúra Ady szerelme, Brüll Adél-Léda gödöllői otthonából is. A kiállítás arról is képet ad, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, az értelmiségiek és a művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét.

A gödöllői művésztelep (1901-1920) – képző- és iparművészeti kiállítás
A gödöllői művésztelep (1901-1920) a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő, Toroczkai Wigand Ede, Mihály Rezső által alkotott telep központját a szövőműhely képezte, melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum kiállítása az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát mutatja be.

Zsivajgó természet- természetrajzi- és vadászattörténeti kiállítás.
A fejedelmi vadállományáról, királyi vadászterületeiről híres Gödöllői dombvidék, a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat mutat be. A dioráma a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti az itt élő emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó látható.

A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig –történeti kiállítás
„Gödöllő a magyar cserkészet fővárosa” jelmondat a város és a cserkészet közel 100 éves történelmi kapcsolatát fejezi ki.
Az 1930-as években a világ 5 földrészéről érkező cserkészei Gödöllőn tartották találkozóju-kat : 1933-ban a fiúcserkész világtalálkozót (Gödöllői Jamboree), 1939-ben a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting). Itt állítottak cserkészszobrot 1943-ban és a máriabesnyői temetőben nyugszik a jamboree magyar főcserkésze, gróf Teleki Pál miniszterelnök, cserkészliliomos kereszt alatt. Sírja a magyar cserkészet kultuszhelye. (lásd ott)
2009. október 20-án a múzeumban megnyílt a Budapestről Gödöllőre költözött országos állandó cserkészkiállítás. Az 1994-ben Bokody József által alapított cserkészgyűjtemény a Magyar Cserkészszövetség és Gödöllő Város Önkormányzata megállapodása alapján került a Gödöllői Városi Múzeumba, míg a dokumentációs anyag a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként létrejött, hazánkban páratlan anyag és a gödöllői múzeum anyagából olyan kiállítás jött létre, mely életképekben, tárgyakban, fotókban a legteljesebb módon mutatja be a magyarországi cserkészet történetét, a gödöllői cserkésztalálkozók dokumentumait.
Becses emlék Zita királyné – 1925-ben egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott – zászlaja, a cserkészet megalapítója, az angol Baden-Powell 1933-ban a gödöllői jamboree után kelt, Horthy Miklósnak írt levele, egy gödöllői cserkészbolt árukészlete és a cserkésztábort a tábori élet kellékeivel megidéző enteriőr.
A cserkészkönyvtár és a levéltári anyag a Gödöllői Városi Információs Központ és Könyvtárba (lásd ott) költözött és vált kutathatóvá.

Kulturális városnéző séták
Gödöllő híres szülöttei – Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú (lásd ott), a gyermekkorát Gödöllőn töltő Sík Sándor papköltő-, a városban Európa-hírű művésztelepet alapító Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő (lásd Gödöllői művésztelep) vagy az életük válságos szakaszaiban itt menedéket találó írók, költők, hírességek – Ambrus Zoltán, Brüll Adél, Ottlik Géza – gödöllői életének ránkmaradt emlékeit mutatják be a Gödöllői Városi Múzeum városnéző sétái: az
• Irodalmi túra
• Szecessziós túra
(Lásd tematikus utak)

Nyitva tartás:            március 1- október 31:    kedd-vasárnap 10-18 h
november 1-február 28: kedd-vasárnap 10-16 h
Jegyárak:
felnőtt (26-62 év): 600,-Ft, diák: 300,-Ft, nyugdíjas: 300,-Ft,   családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 1.000,-Ft, felnőtt csoport (15 főtől): 450,-Ft/fő, kedvezményes csoportos belépő (15 főtől): 250,-Ft/fő, Ingyenes belépés: a 28/2007-es Kormány rendelet szerint, és a gödöllői iskolás csoportoknak   Fotózás díja: 250,-Ft
Tárlatvezetés:           előzetes bejelentkezésre: magyar, angol, német, francia nyelven
Elérhetőség:              Gödöllői Városi Múzeum, 2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.
telefon: 28/ 422 002, 421-997
e-mail: gmuzeum.g@gmail.com,
varosi.godollo@museum.hu,
godolloi.muzeum@vnet.hu,
Bővebb információ:  www.museum.hu/godollo/varosi

Kiállítóhelyek, Látnivalók

2018-01-200

Városháza Galéria

Kortárs képző-, és iparművészek bemutatkozásához, időszaki tárlatok megrendezéséhez nyújt helyszínt Gödöllő Város Polgármesteri Hivatalának földszinti terme. Az aktuális kiállításokról a honlap „Programok” fejezete ad információt.

Kiállítóhelyek, Látnivalók

2018-01-200

Új Galéria – Erzsébet Királyné Szálloda Étterme

Hathetente más és más kortárs művész alkotásait mutatják be a földszinti étterem- és kávéház falait jelentő Új Galériában. Ezzel a kezdeményezéssel a Királyi Kastélytól rövid úton megközelíthető elegáns Erzsébet Királyné Étterem a mai magyar képzőművészeknek folyamatos bemutatkozási lehetőséget, vendégeinek pedig egy művészi ihletettségű, nem mindennapi környezetet nyújt a város központjában.

Kiállítóhelyek, Látnivalók

2018-01-200

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

Kétszeresen is kitüntetett a 2002-ben átadott, modern, de a kisvárosi környezetbe kiválóan beilleszkedő épület, mely hármas szerepet tölt be a város életében: egyszerre hagyományos könyvtár, információs szolgáltatásokat nyújtó korszerű intézmény és a gödöllőiek kedvelt találkozó helye. 2002-ben Pest megye építészeti nívódíját nyerte el, s mivel Kálmán Ernő és Major György építészek az épület igényes belső tereit a mozgásukban korlátozottak számára is könnyen elérhetővé tették, 2003-ban megkapta Az év akadálymentes épülete címet is. Az 1953-ban alapított könyvtár ma már új módszerekkel, technikával segíti a hagyományos kultúra, olvasás, az új ismeretek iránt érdeklődőket, hangulatos olvasótermei kötetlen beszélgetésekre is lehetőséget adnak.

A jelenleg 102 ezres gyűjteménnyel rendelkező könyvtár sokrétű szolgáltatást nyújt: Könyvek, folyóiratok, CD-k, DVD-k, hangos könyvek kölcsönzése, helyben használata, irodalom-kutatás, témafigyelés, helytörténeti információkutatás, internet használat, wi-fi szolgáltatás, információ keresés adatbázisban, közhasznú és európai uniós információ szolgáltatás, könyvtárközi kölcsönzés, gyermekfoglalkozások, rendhagyó könyvtárismereti órák, rendezvények, irodalmi estek, író-olvasó találkozók, felnőttek képzése (számítógép-, internet-, könyvtár használat, elektronikus ügyintézés), fénymásolás, nyomtatás, szkennelés, számítógép használat, szolgáltatások fogyatékkal élőknek, akadálymentes könyvtár, vakok számára internet elérés, www.gvkik.hu honlapon on-line katalógus, hosszabbítás, előjegyzés, foglalás, könyvajánlás, rendezvény információk.

Cserkész Könyvtár- és levéltár

A magyar cserkészek könyvtára és védett levéltára, a Magyar Cserkészszövetség gyűjteménye 2009 tavaszán került a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A rendkívül gazdag és értékes gyűjtemény a cserkészet történetének dokumentumain túl, a Magyarországon újra éledő cserkész mozgalom kiadványait, és a világ valamennyi magyar cserkész szövetségének a Magyar Cserkészek Szövetségéhez bekerülő dokumentumait is tartalmazza. A Cserkész Irattár (1913-1948) anyagát teljesen rendezve és szakszerűen feltárva kapta meg a könyvtár. A könyvekről gyarapodási jegyzék, a folyóiratokról címlista állt rendelkezésre az aprónyomtatványok tematikusan csoportosítva, de feltáratlanul kerültek a városi könyvtárba. A katalogizálás és a szakszerű feltárás jelenleg is zajlik és évekig tartó feladat lesz. A Cserkész Könyvtár folyamatosan gyarapszik azokkal az őrsi naplókkal, fotó-albumokkal, iratokkal, amelyeket a cserkészek megőriztek és határon innen- és túlról most is eljuttatnak a cserkészdokumentumokat szívesen váró és folyamatosan fogadó könyvtárba. A könyvtár és a levéltár anyaga az érdeklődők és a kutatók rendelkezésére áll. Az eddig feltárt dokumentumok a www.gvkik.hu honlapon, a könyvtár on-line katalógusában elérhetők.

Nyitva tartás:
hétfő, péntek 9-19 h
kedd, csütörtök 9-18 h
szerda 9-13 h (csak a folyóirat-olvasó)
szombat 9-13 h

Elérhetőség:
Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
2100 Gödöllő Dózsa György út 8. Pf. 382.
Telefon: 28/515 280
Fax: 28/410 570
E-mail: konyvtar@gvkik.hu
URL: www.gvkik.hu

Kiállítóhelyek

2018-01-200

Gödöllői Iparművészeti Műhely – GIM-ház

A magyar szecesszió Európa-hírű művészeti csoportosulása, a városban 1901-től 1920-ig működő Gödöllői művésztelep (lásd ott) szellemiségét, művészeti hagyományait élteti és adja tovább a GIM, a Gödöllőn és környékén élő, országos- és nemzetközi elismertségű iparművészek csoportosulása.

A műhely alapító tagjai: Anti Szabó János képzőművész, Bódis Erzsébet textilművész, F. Orosz Sára keramikusművész, Fábián Dénes Zoltán képzőművész, restaurátor, Farkas Éva gobelinművész, Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, Kun Éva Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, Müller Magda keramikus-művész (†), Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, Remsey Flóra Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész, Szuppán Irén Munkácsy-díjas textilművész, Kiváló és Érdemes Művész.

Műveikből és a meghívott művészek alkotásaiból rendszeresen láthatók itt képző- és iparművészeti kiállítások, időnként bemutatásra kerülnek az egykori szecessziós Gödöllői Művésztelep nagy művész egyéniségei (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő) alkotásai, vázlatai.

A műhelyben az egykori Gödöllői Művésztelep hagyományaira épülő művészeti oktatás valósul meg. 3-4 hónapos évközi tanfolyamok és nyári intenzív tanfolyamok során tanulhatják meg az érdeklődők a gobelinszövés, kerámia, rajz- és festészet, különféle textiltechnikák alapjait.

A magas mesterségbeli tudásra nevelő tanfolyamokon a fiatal vagy felnőtt növendékekkel egyénileg foglalkoznak a művészoktatók, professzionális művészeti környezetben dolgozhatnak a felvételi vizsgákra készülők.

Évente több alkalommal különleges, összművészeti rendezvények, költői estek színhelye a kiállítóterem és az alkotóház színekre komponált, festői kertje. Információ a GIM-Ház honlapján.

Nyitva tartás:
szombat-vasárnap 14-17 h (november 1. – március 31.)
szombat-vasárnap 14-18 h (április 1. – október 31.)
Előzetes bejelentkezéssel más napokon is.

Elérhetőség:
2100 Gödöllő, Körösfői-Kriesch Aladár utca 15-17.
Telefon/fax: 06 28 419 660
E-mail: gimhaz@invitel.hu

Bővebb információ:
www.gimhaz.hu

A GIM-Ház kertje

Különleges mikroklímájú a GIM-Házat körülvevő, hangulatos művészkert, amely – akárcsak a Gödöllői Iparművészeti Műhely – a Gödöllői Művésztelep szellemiségét közvetíti a mai látogató számára. Az egykori művészkolónia életének fontos színtere volt a kert, s mint maguk körül mindent, ezt is igyekeztek művészivé formálni, a szépség megjelenítésére használni. Körösfői-Kriesch Aladár felesége, Ilka néni illatos kertjét irodalmi források említik.

A színekre komponált kert Gödöllő egyik különlegesen egyedi értéke, amely a Gödöllői Iparművészeti Műhely elnöke, Katona Szabó Erzsébet, Ferenczy Noémi-díjas textilművész fantáziája és munkája nyomán született. Így hozott létre “arany-, ezüst-, és vörös kertet”, ahol a hangulatot az évszakonként más-más színű, illatozó növények adják. Az egymás mellett lévők levele-virágja festői harmóniában él és pompázik a 100 évvel ezelőtti Művésztelep emlékezetére. A telek közepén egy hatalmas vöröstölgy áll, a “művésztelep fája”, lombkoronája a GIM megnyitásának évfordulóján, október közepén bíborszínűvé válik. A fát 2002-ben ültették, Gödöllő város lakosainak adományaiból. A művészkert szabadtéri kiállítótér is, így a kortárs művészet- és kertkedvelő látogatók számára egyaránt gazdag élményt nyújt.

Nyitva tartás:
szombat-vasárnap 14-17 h (november 1. – március 31.)
szombat-vasárnap 14-18 h (április 1. – október 31.)
Előzetes bejelenkezéssel más napokon is.

Elérhetőség:
2100 Gödöllő, Körösfői Kriesch Aladár utca 15-17.
Telefon/fax: 06 28 419 660
E-mail: gimhaz@invitel.hu

Bővebb információ:
www.gimhaz.hu

Múzeumok

2018-01-190

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum

Világviszonylatban is egyedülálló, több mint 2000 működő gép gyűjteményével rendelkezik az 1987-ben alapított, a mezőgazdasági eszközöket és technikatörténeti kuriózumokat 6000 négyzetméteren, 6 kiállításon bemutató szakmúzeum.

Az idelátogató áttekintheti – a világ múzeumaiban őrzött tárgyak másolatai, fennmaradt rajzok, írások alapján készült működő modellek és valódi tárgyak segítségével – az élelem megszerzésének 2,5 millió éves történetét, azt az emberpróbáló nehéz fizikai munkát és folyamatos küzdelmet, amelyet az ember az őskortól napjainkig a “mindennapi kenyérért” folytatott. A szél és a víz, majd a gőz energiáját felhasználó eszközök, gépek mellett 200 mezőgazdasági modell mutatja be az élelmiszertermelés fejlődését, kiegészítve az adott kor technikatörténeti dokumentumaival. Megismerhetők itt a híres, tradicionális magyar élelmiszerek a “hungarikumok”: több mint 300 élelmiszer régiónként csoportosítva és tematikus rendbe foglalva. Az magyar mezőgazdasági termelés teljes története is nyomon követhető: a talajművelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés fejlődését bemutató kiállítás az egyszerű paraszti gazdálkodás eszközeitől a ma használatos gépekig.

Nyitva tartás: www.gepmuzeum.szie.hu

Bővebb információ:
www.gepmuzeum.szie.hu

Elérhetőség:
Szent István Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum
2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
Tel/Fax: (28) 410-210

Látnivalók, Műemlékek, látnivalók

2018-01-190

Gödöllői Királyi Kastély

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk műemlék-együttese, a Grassalkovich I. Antal gróf (1694-1771) megbízására 1735 után épült Grassalkovich-kastély, mely új típust teremtett a hazai barokk kastélyépítészetben. A kor tehetséges osztrák építésze, Mayerhoffer András (1690-1771) építészeti újításával a kastély impozáns főhomlokzata került előtérbe, az U-alakú kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak, és nem előrehajolva veszik körbe a kastélyudvart, mint például a fertődi Esterházy-kastélyban. Így a látogató a kastély nagystílű díszkapuján át jut be az épületbe majd innen a pompás kastélykertbe.

Grassalkovich Antal gróf, a XVIII. századi magyar főnemesség egyik leggazdagabbja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke, Mária Terézia (1740-1780) magyar királynő bizalmasa, kastélya pompáját olyan szintre emelte, hogy az Mária Terézia 1751-es látogatása során a legmagasabb körök elismerését is elnyerte. A kettős U alakú, hatalmas parkkal körül vett épületegyüttes nyolc szárnyát több szakaszban építették, 1782 és 1785 között részben átalakították. A mai formáját a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte: az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom (Kastélytemplom), színház (Barokk színház), lovarda, fürdő, virágház és narancsház (orangerie) kapott helyet. A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta, 1867-ben a magyar állam – a mindenkori magyar uralkodó pihenő-rezidenciájaként -megvásárolta, ekkor kapta a “Királyi Kastély” nevet. I. Ferenc József császár és magyar király (1867-1916) gyakran időzött Gödöllőn, családjaik hosszú hónapokat töltöttek a kastélyban.

Különösen Erzsébet királyné (1837-1898) szerette Gödöllőt, ahol a bécsi udvartól távoli, léleképítő szabadságra talált: itt inkább otthon érezte magát, mint a Hofburgban. 2000 éjszakát töltött Magyarországon, jelentős részét a kastélyban. Szívesen lovagolt és vadászott a gödöllői erdőkben. “Gödöllői lakos vagyok” mondta, ha hosszú, magányos sétáin eltévedve útbaigazítást kért a helybéliektől, akik már életében legendákat szőttek szeretett királynéjuk köré, majd tragikus halála után az ország egyik első emlékparkját létesítették tiszteletére (Erzsébet-park).

A királyi korszakban márványistállóval, hatalmas kocsiszínnel bővítették az épület-együttest a lovardát átalakították, ahol Erzsébet királyné a kiváló lovas, cirkuszi lovasmutatványokat is gyakorolhatott. A főbejárat jobb- és baloldalán a királyi fenségeknek két előkertet alakítottak ki (Kastélykert-Felsőkert). A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor épült a déli előkertben a “Horthy-bunker”-nek nevezett – a felújítást követően hamarosan látogatható – óvóhely.

1945 után – annyi más hazai palotához hasonlóan – a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet- és magyar alakulatok telepedtek meg, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

A kis híján teljesen elpusztuló kastély rekonstrukciója 1994-ben kezdődött, 1996-ban adták át a főhomlokzati szárnyat, mely a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításnak, a Kastély Múzeumnak adott otthont. A monarchiabeli Magyarországot, Erzsébet királyné és Ferenc József személyét bemutató, történelmi hűséggel berendezett enteriőrök sora 1997 júniusában újabb szobákkal bővült, 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján, 2001. augusztus 10-én a Grassalkovichokat és a kastély barokk korszakát megidéző termekkel vált teljessé az állandó kiállítás. Az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Színház 2003. augusztusától látogatható.

A 2009-ben kezdődött fejlesztési szakaszban 1,6 milliárd forintos beruházással a Gizella-, és Rudolf szárnyat és a kastély parkjának központi részét (5,2 hektár területen) újítják fel. A felújított szárnyakban tér nyílik újabb állandó- és időszaki kiállítások számára és zenei mesterkurzusok szervezésére. A következő fejlesztési szakaszban, további 1 milliárdos beruházással, kongresszusok, nagyrendezvények helyszíneként újul meg a 635 négyzetméteres lovarda és a Barokk istálló, melynek emeleti része a lovas hagyományok- és lovas kultúra, az udvari lótartás bemutatásának lesz ideális helyszíne.

Nyitva tartás:
www.kiralyikastely.hu

Látogatható:
A Kastélymúzeumba szóló belépővel: www.kiralyikastely.hu

Látnivalók, Műemlékek, látnivalók

2018-01-190

Gödöllői Barokk Színház

Előbb épült meg mint a budai Várszínház, a Magyarország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínházaként számon tartott, 100 főt befogadó Gödöllői Barokk Színház. Alapítója a kastélyt építtető gróf Grassalkovich I. Antal (1694-1771) fia, Grassalkovich II. Antal (1734-1794) herceg, aki a kastély-együttes déli szárnyában, 1782 és 1785 között alakíttatta ki kulisszás rendszerű színházát, melynek falait – a tér perspektivikus tágítására – dekoratív falfestéssel díszítették. Pestről, Budáról és Győrből érkeztek a színi társulatok, hogy a hercegi udvart gödöllői tartózkodása alatt szórakoztassák, a zenét a 24 tagú állandó hercegi zenekar szolgáltatta. A kastély 1867-es, a kiegyezést követő átalakítása során, a színházból 15 lakószobát alakítottak ki a királyi udvar igényei szerint. A beépített színházból csak 1986-ban tűnt elő egy falrészlet, s ennek alapján kezdődött el a sokrétű kutatómunkát igénylő, 2003-ig tartó feltárás. A nagysikerű nyitóelőadást a Magyar Állami Operaház társulata tartotta 2003. augusztus 8-án, Händel Julius Caesar című operájának bemutatásával.

Nyitva tartás:
A Kastély Múzeum nyitvatartási idejében, 25 fős csoportokban, tárlatvezetéssel.
Péntektől vasárnapig egyénileg is látogatható.

Jegyek:
A kastély pénztárában válthatók.

Információ:
(28) 410-124