Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat

Látnivalók

Hírek, Kiemelt hírek, Kirándulóhelyek, Parkok, terek, emlékhelyek

Ha nyár és Gödöllői Arborétum, akkor “A dzsungel könyve”

Az eső és a szúnyogok is megkímélték a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete által – mondhatni, már – hagyományosan színpadra vitt “A dzsungel könyve” musicalt. Az immár ötödik éve megrendezett népszerű darab ezúttal is hatalmas sikert aratott. A különleges környezet a magával ragadó előadást még sikeresebbé varázsolja; az pedig, hogy a szereplők (kicsik és nagyok) kivétel nélkül remekeltek, kihagyhatatlanná teszik ezt a gödöllői előadást.
Folytatás a második előadással vasárnap este 20 órakor.
Fotók: Tatár Attila

Hírek, Kiemelt hírek, Közlekedési Hirek, Látnivalók, Parkok, terek, emlékhelyek

Gödöllői kisvasút: július 17-én megindul a közlekedés

Jó hír az erdei kisvasutak szerelmeseinek: július 17-én, pénteken megindul a menetrend szerinti közlekedés a Gödöllői Kisvasúton, az arborétumban. Kardos Zoltán és „csapata” lapzártánkig 465 méternyi sínt fektetett le, de a nyitásra mintegy 700 méteres szakaszon megindítják a forgalmat. Egyelőre péntektől vasárnapig fogják működtetni a vasutat, de ha a körülmények lehetővé teszik és igény is mutatkozik rá, akkor a bővítés is szóba jöhet. A menetrendi közlekedés elindulásáig további nyílt napot nem tartanak, csoportok számára továbbra is van lehetőség látogatásra, előzetes bejelentkezés alapján egyeztetett időpontban.
Az önkéntes alapon szerveződött lelkes fiatal csapat két évvel ezelőtt vágott bele egy olyan munkába, amiben akkor sokan nem hittek. Kitartásuknak köszönhetően azonban mára odáig jutottak, hogy hamarosan befejeződik az első szakasz; a Csemeterét és a Körönd között megindulhat a menetrend szerinti közlekedés. Az engedélyeket megkapta az erdei kisvasút.
„Az elmúlt két évben elkészült a végállomás, a fűtőház, benne a múzeumunk” – mesélte Kardos Zoltán. „Itt tévék, tablók és tárgyi emlékek vannak kiállítva, amiket egy terepasztal egészít ki. Ezek megtekintésével legalább félórás túrát tudunk kínálni a látogatóknak. Nagyon jó érzés látni, hogy a kezdeti nagy nehézségek ellenére olyan kiváló 15-20 fős csapat alakult ki, amely nagyon jól tud dolgozni. A Gödöllői Arborétum is sokat profitál ebből, egyre többen jönnek ide meglátogatni, olyan gödöllőiek is, akik nem is hallottak arról, hogy létezik ez az arborétum. Pedig óriási érték ez a hely! Botanikai és turisztikai szempontból egyformán.”
A Gödöllői Kisvasút az elmúlt 2 évben megszervezett nyílt napokon több mint 10.000 látogatót szállított – kicsiket és nagyokat egyaránt. Jelenleg 1-1 villany- és dízelmozdony, valamint 6 darab hatszemélyes kocsi szállítja a látogatókat. A karbantartásuk és felújításuk folyamatosan zajlik, műszaki probléma nem merülhet fel.
Már nem látszik elképzelhetetlen távolságnak, hogy a másik végállomás az Állami telepek „nagyvonatos” megállóhelynél legyen. A tervek mindenesetre már készen vannak…

Fotók: facebook.com/godollokisvasut

Hírek, Kiemelt hírek, Parkok, terek, emlékhelyek

100 év Trianon

1920. június 4-én, a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Idén, a 100 éves évforduló alkalmából Gödöllő minden közintézménye félárbócra eresztette a zászlókat, és 16 óra 30 perckor megszólaltak újra a harangok, megidézve a 100 évvel ezelőtti tragédiát. Így kezdődött a megemlékezés a Gödöllői Királyi Kastély melletti országzászlónál és Trianon emlékműnél.
A rendezvényen elsőként Gémesi György polgármester mondott beszédet, majd Klement Péter önkormányzati képviselő emlékezett meg a békediktátum aláírásáról és annak következményeiről.

Az ország területének 2/3 részét elvesztettük. A lakosság 56 százaléka, 3,2 millió magyar került idegen országba egyik pillanatról a másikra. A termőföld 61, az ország faállományának 88, a vasút 62, a kiépített utak 64, a vasércbányászat 83, a sóbányászat 100 %-át adta idegen kézbe a diktátum. Különleges intézkedésként az újjáépítés során nem épülhetett vasút egynél több sínpárral.

A beszédeket követően Balogh Péter Piusz, a Gödöllői Premontrei Apátság apátja, Albert Gábor, a Gödöllői Evangélikus Egyházközség lelkésze, dr. Sivadó János, a Gödöllői Görögkatolikus Egyházközség lelkésze és Balogh Tamás, a Gödöllői Református Egyházközség lelkésze mondtak imát és áldást, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.

A megemlékezésen Annus Réka gyimesi és kalotaszegi keservessel és moldvai népdallal idézte meg az anyaországtól elszakítottak fájdalmát, kobzon közreműködött

Este 20 óra 20 perckor ismét lehetőség nyílik a megemlékezérsre. Ebben az időpontban szerte a világon, ahol magyarok élnek, meggyújtják az Összetartozásunk Tüzét. Erre városunkban az országzászlónál es a Trianon-emlékműnél kerül sor.

Hírek, Kiemelt hírek, Műemlékek, látnivalók, Parkok, terek, emlékhelyek, Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Ovisok a Petőfi-szobornál

A március 15-ei ünnepséghez kapcsolódó népszerű városi programokat, sajnos, le kellett mondani, de egyénileg bárki megemlékezhet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A gödöllői hagyományoknak megfelelően ma a városi óvodások kis csoportonként ugyanúgy elsétálnak a Petőfi-szoborhoz, mint minden évben, és odatűzik az általul készített papírzászlókat vagy rajzokat…

      

Hírek, Kiállítóhelyek, Kiemelt hírek

Háború a Napért – Megnyílt Vörös Eszter Anna legújabb kiállítása

Hétfőn este a Művészetek Háza kiállítótermében megnyílt Vörös Eszter Anna legújabb gödöllői kiállítása. A Háború a Napért című egyéni kiállítása sorrendben immár a harmadik a Művészetek Házában, de városunkban már több helyszínen is megtekinthetők voltak az alkotásai.

„Arra születtünk, hogy boldogok legyünk, saját tüzünkkel másokat is lángra lobbantsunk, s hogy szeretetet adjunk és megtanuljuk elfogadni azt. Erre a gondolatra fűztem fel előző, Ragyogni és ragyogtatni kiállításomat. Mostani, Háború a Napért c. kiállításommal pedig tovább fűzöm ezt. Úgy születünk erre a világra, hogy mindannyiunkra csaták is várnak utunkon, melyekre fel kell vérteznünk magunkat. Mindenkinek van egy saját Napja, legyen ez személy, célkitűzés vagy eszme, amely mindennél fényesebben beragyogja életünket, s melyért bizony, ha kell, harcba is szállunk. Találkozások, ütközések, nyújtózás a fény felé, együtt és egyedül, többek között erről mesélnek a kiállított képek, élükön a kiállítás címadó festményével” – fogalmazott Vörös Eszter Anna a megnyitó előtt.

A kiállítást L. Péterfi Csaba, Gödöllő Város Önkormányzatának kommunikációs vezetőjének szavai nyitották meg, s aki a szép számban megjelent közönség előtt emlékeztetett arra, hogy ki is pontosan a művész? Akinek van róla papírja vagy az, akinek munkásságát szeretik és elismerik az emberek? Van Gogh életében csak egyetlen egy festményt tudott eladni, munkásságát csak halála után kezdték el értékelni – tette hozzá.

Eszter viszont Gödöllő, de talán nem túlzás, hogy Magyarország kulturális életébe szó szerint berobbant öt évvel ezelőtt, és folyamatosan pezsgésben tartja azt; sőt, külföldön is egyre több helyen ismerik meg a nevét.

A megnyitón, ahogyan a korábbi megnyitókon is, a Gödöllő Táncszínház fiataljai is felléptek. A koreográfiát Vajda Gyöngyvér állította össze.

Tematikus útvonalak

Sisi-út

Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége, Erzsébet királyné, a szűk családi körben Sisinek nevezett gyönyörű asszony életének fontos állomásait fűzi egyénileg vagy csoportosan bejárható útvonalra az öt országot érintő kulturális út.

A Sisi-út Németország, Ausztria, Magyarország és Olaszország összekapcsolásával az egykori Osztrák Magyar Monarchia legszebb városait, kastélyait mutatja be, egy-egy kirándulás vagy többnapos utazás keretén belül nyújt lehetőséget számos műemlék, történelmi emlékhely, múzeum, kulturális rendezvény, hotel, étterem, kávézó, park felkeresésére, pihenésként a wellness-kínálat igénybe vételére.

A 2002-ben életre hívott Sisi-út, az egyetlen olyan kulturális-turisztikai termék, amely egy adott személyhez kötődve íveli át, az Európai Unióban már csak jelképes országhatárokat.

A Sisi-utat 2003-ban, a városlátogató- és körutazások kategóriában Bajor Innovációs díjjal tüntették ki. Ma az útvonal Bajorországból Ausztrián keresztül Magyarországra és 2004 óta Olaszországba, az Adria partjára is elvezet.

Bővebb információ:
www.kiralyikastely.hu

A Sisi-út magyarországi szakasza

Bécsből 2 és fél órás autóúton érhető el Budapest.

Herend – Budapest – Gödöllő – Máriabesnyő – Domonyvölgy

  • A budai Mátyás-templomban Erzsébetet Magyarország királynéjává koronázták 1867-ben
  • Budapest felé útközben érdemes megállni Herenden, ahol a világ egyik leghíresebb porcelánmanufaktúrája működik
  • Budapesttől 30 kilométerre keletre, Gödöllőn, Sisi kedvelt magyar kastélya

Egy kicsit hosszabb az út, ha egy kis kitérővel a főváros felé Herendet is útba ejtjük, ahol Magyarország legrégibb és egyben a világ egyik leghíresebb porcelánmanufaktúrája működik. A herendiek “fehér aranya” a Hofburg-i Silberkammerben és a gödöllői kastélyban is fellelhető. A Herendi Porcelánmanufaktúra egykor “Császári Királyi Udvari Szállító” volt. Az ún. Gödöllő mintás, keleti motívumokkal díszített készletet Ferenc József megrendelésére Erzsébet királyné számára készítették el. A porcelániumban filmvetítés és mini manufaktúra bemutató segíti a herendi márkanév sikertörténetének megismerését.

Budán, a Mátyás-templomban koronázták Erzsébetet Magyarország királynéjává. A Budai Várban, 1908-ban nyílt meg az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Az Erzsébet híd budai oldalán Zala György bronz ülőszobra őrzi a magyarok szeretett királynéjának emlékét. A nevezetes Gerbeaud cukrászda egyik leghíresebb vendége Erzsébet királyné volt.

A központban, közel a Dunához fekvő, kellemes hangulatú Hotel Sissiben megszállhatunk (kérésre az ún. Sissi szobában).

A mintegy 30 kilométerre Budapesttől keletre található gödöllői kastély a magyarok jelképes koronázási ajándéka volt Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek, 1867-ben a kiegyezés évében. Az építtetőjéről Grassalkovich-kastélyként is ismert épület, Magyarország egyik legnagyobb barokk műemlék-együttese. A királyné élete legboldogabb napjait töltötte a kastélyban, itt nevelte legkisebb leányát, a Budán született Mária Valériát (innen kapta a “magyar királykisasszony” nevet). Az egyik gödöllői vadászaton Lord Spencer, Lady Diana egyik őse is részt vett. A közeli Erzsébet-parkban 1901-ben avatták fel a világ első egész alakos Erzsébet szobrát, Róna József alkotását.

A kastély, a hozzá tartozó barokk színház (Európában ritkaságnak számító kulisszatechnikával), a kastélypark, és a királydombi pavilon régi időkre emlékeztet. A felújítást rangos nemzetközi díjjal tüntették ki.

A különböző rendezvényeknek (hangversenyek, gálavacsorák, diplomáciai fogadások) otthont adó díszterem melletti szárnyakban a királyi lakosztályok és az Erzsébet királyné emlékkiállítás tekinthető meg.

Tippek

Kirándulás

Útban a Sisi-út következő állomása felé, tekintsük meg a Máriabesnyői Kegytemplomot, amelynek kriptájában a kastély építtetője, gróf Grassalkovich I. Antal és családja nyugszik. Erzsébet hosszú sétái során gyakran járt itt és szívesen elegyedett szóba a kapucinus szerzetesekkel.

Csak néhány kilométerre Gödöllőtől, a Domonyvölgyben található a Lázár Lovaspark, ahol lovasbemutató, kocsikázás, folklórprogram várja a vendégeket, akik ősi magyar háziállatfajtákat, és jellegzetesen magyar ételeket ismerhetnek meg.

Szállás

Budapesten a Hotel Sissitől csak néhány lépés a Duna-part, ahonnan csodálatos rálátás nyílik a Budai Várra. Kényelmes szobák segítik a vendégek teljes kikapcsolódását. Előzetes igény alapján a Sissi szoba is a vendégek rendelkezésére áll.

Gödöllőn, a Királyi Kastély közelében található Sissi-Panzió várja a megpihenni vágyó utazókat.

Wellness

A magyar főváros különösen gazdag gyógy- és termálfürdőkben.

Bővebb információ

Sissi szállodák a Sisi-út mentén

Tematikus útvonalak

Mária-út

A Mária-út, a Közép-Európát átívelő spirituális-, zarándok-, és turistaút amely a Mária-kegyhelyeket gyalogosan vagy kerékpárral végigjárható módon köti össze. A most formálódó új vallásturisztikai termék közép-magyarországi szakasza, Budapestről induló útvonallal érinti Gödöllő-Máriabesnyőt.

A Mária-út 4 végpontja keresztet rajzol a térség térképére: északról délre a lengyelországi Czestochowát köti össze a bosznia-hercegovinai Medugorjével, nyugaton az ausztriai Mariazellből indul és 1400 kilométer után a romániai Csíksomlyón ér véget.

A Mária-út, a rendkívül népszerű “El Camino”-hoz hasonlóan, spirituális élményeket közvetít, de célja ezen túlmenően a közép-európai kultúra terjesztése, megőrzése, a társadalmi szintű közösségépítés, az egészséges- és környezettudatos életvitel népszerűsítése és – a zarándokturizmus bekapcsolásával – a vendégéjszakák számának meghatározó növelése. Az önkéntes civilekkel dolgozó egyesület már eddig is szép eredményeket ért el az utak kijelölésében, pályázati munkában, nemzetközi- és hazai partnerkapcsolatok kialakításában. Az egyházi támogatást jelzi, hogy a Magyar Püspöki Konferencia hat tagja védnökséget vállalt az út felett.

Az útvonal kijelölése, a felfestések elkészítése civilek segítségével, folyamatos.

Az eddig elkészült, jelzett útvonal-szakaszok:

  • Budai-hegység:
    Nagykovácsitól Máriaremetén, Makkosmárián és a Normafán át a Városmajorig
  • Vértes:
    Tatabánya (Felsőgalla) – Vértessomló és Majkpuszta köztig
  • Pilis:
    Basaharctól Esztergom felé a Majális-forrásig
  • Börzsöny:
    Szobtól Márianosztra felé a Sukola-keresztig, továbbá Kisirtáspusztától a Bánya-patak völgyéig és Bernecebarátitól Nagyorosziig
  • Gödöllői-dombság:
    Csömör község területén, valamint a gödöllői Kastélytemplomtól a máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika kegytemplomig és innen a máriabesnyői temetőig
  • Nyírség:
    Pócspetritől Máriapócsig.

Bővebb információ:
Mária Út Közhasznú Egyesület

Tematikus útvonalak

Cserkész ösvény

A magyar cserkészet fővárosa: Gödöllő

Gödöllő és a magyar cserkészet kapcsolata közel 100 éves múltra tekint vissza, 1927-től szinte évente van említésre méltó esemény:

  • 1927-ben Gödöllőn avatták fel a Nagy Sándor festőművész – a Gödöllői művésztelep egyik alapítója – által, a Cserkészszövetségnek tervezett emlékzászlót
  • 1933-ban Gödöllőn, az Erzsébet-parkban és környékén rendezték meg a IV. Jamboree-t és a VII. Cserkész Világkonferenciát a Premontrei Gimnázium dísztermében
  • 1939-ben újra az Erzsébet-park volt a színhely: itt tartották az első Leánycserkész Világtalálkozót, az I. Pax Ting-et
  • 1943-ban elkészült a Cserkész-szobor a Gödöllői Jamboree emlékére. Ditrói Siklódi Lőrinc alkotását a II. világháború után, a cserkészet megszüntetésekor ledöntötték.
  • 1947-ben helyezték át a budapesti Kerepesi úti temetőből (ma Fiumei úti Sírkert) gróf Teleki Pál miniszterelnök, az első magyar főcserkész földi maradványait a máriabesnyői temetőbe
  • 1989-ben emléktábla került a magyar cserkészmozgalom egyik vezéralakja, Sík Sándor papköltő szüleinek gödöllői házára
  • 1991-ben, gróf Teleki Pál halálának évfordulóján Máriabesnyőn emlékmisét tartottak és emlékkövet helyeztek el, majd 2001-ben bronz mellszobrot állítottak tiszteletére
  • A cserkészek festője – “Mártonka” – Márton Lajos freskói és üvegablakai díszítik a máriabesnyői kegytemplomot
  • az új premontrei kápolnában is látható két olajfestménye
  • 1993-ban, a IV. Jamboree 60. évfordulóján emléktábort szervezett a Magyar Cserkészszövetség, Gödöllő művelődési központjában cserkészkiállítást rendeztek
  • 1994. április 24-én, új cserkészszobrot állítottak a Művelődési Központ melletti téren, melyet Kisfaludi Stróbl Zsigmond kisplasztikája alapján Paál István készített
  • 1999-ben a Pax Ting 60. évfordulóját ünnepelte a város
  • 2001-ben Teleki Pál bronz mellszobrát állították fel a róla elnevezett téren, Varga Zoltán Zsolt szobrászművész alkotását
  • 2003-ban, a Jamboree 70. évfordulóján A csodaszarvas jamboree-ja címmel kiállítás nyílt a Gödöllői Városi Múzeumban
  • 2008-ban, a 75. évfordulón a Pesti Cserkészkerület rendezett emléktábort
  • 2009. március 31-én a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteményének tárgyi anyaga a Gödöllői Városi Múzeumba, a könyvtár és a védett levéltár pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba költözött
  • 2009. október 20-án állandó cserkészkiállítás nyílt a Gödöllői Városi Múzeumban A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig címmel, s ezzel Gödöllő a magyar cserkészet fővárosa lett.

Gödöllői cserkészösvényen – gyalogtúra a cserkész emlékhelyek mentén

Összeállította: Bokody József cserkésztörténet-kutató

Gödöllő cserkészemlékeit köti össze a tematikus útvonal, mely az országos cserkészgyűjtemény megtekintésével indul és a máriabesnyői temetőben, egy tisztelgéssel végződik a magyar cserkészmozgalom legnagyobb alakja, gróf Teleki Pál sírjánál.

A 11 állomásból álló túra egyszerre, de részleteiben is végigjárható.

1. állomás: Gödöllői Városi Múzeum

Szabadság tér 5.

1662-ben építette Gödöllő földesura, Hamvay Ferenc a földszintes épületet, melyet majd 100 évvel később a fejedelmi vendégeket fogadó Grassalkovich I. Antal gróf emeletes vendégfogadóvá alakított. Volt gyógyszertár, szálloda és iskola. 1978-ban itt alakult meg a városi Helytörténeti Gyűjtemény, amely 10 év múlva múzeumi rangot kapott. A Gödöllői Városi Múzeum felújítása, területének bővítése 1999-ben történt meg és szintén 10 év elteltével, 2009. március 31-én a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye a Múzeumba költözött. Fél éves előkészítő munkát követően, a múzeum új állandó kiállításaként, külön teremben megnyílt a cserkészkiállítás, mely életképekben, tárgyakban, fotókban a legteljesebb módon mutatja be a magyarországi cserkészet történetét, a gödöllői cserkésztalálkozók, az 1933-as Jamboree és az 1939-es Pax Ting dokumentumait.

Becses emlék Zita királyné – 1925-ben egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott – zászlaja, a cserkészet megalapítója, az angol Baden-Powell 1933-ban a gödöllői jamboree után kelt, Horthy Miklósnak írt levele, egy cserkészbolt árukészlete és a cserkésztábort a tábori élet kellékeivel megidéző enteriőr.

2. állomás: Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

Dózsa György út 8.

102.000 különféle dokumentumot – könyv, folyóirat, CD, DVD, video – számlál Gödöllő 2002-ben átadott közművelődési intézménye, mely a “klasszikus könyvtár, információs központ és közösségi tér” hármas célkitűzését európai szintű belső terekkel, technikával és szolgáltatásokkal valósítja meg.

2009 tavaszán költözött a könyvtárba a korábbi Cserkészgyűjtemény könyvtári- és levéltári anyaga, valamint a Magyar Cserkészszövetség 1910-1948 közötti, országos védettségű levéltára, melyek rendelkezésre állnak nemcsak a kutatóknak, de a cserkészet története iránt érdeklődőknek is.

3. állomás: Erzsébet-park

Táncsics Mihály utca

Kettős hársfasor vezet végig a parkon a világ első egész alakos Erzsébet királyné szobráig, melyet Róna József szobrászművész két terve közül Ferenc József császár maga választott ki és 1901. március 19-i leleplezésén személyesen is jelen volt. A feleségének tragikus halálával megözvegyült uralkodó rendeletére parkok százai létesültek birodalom-szerte, Magyarországon hárommillió emlékfát ültettek a szeretett királyné emlékére. A két és fél méteres bronzszobor a gödöllői erdőkben-parkokban gyakran sétálgató Erzsébetet kezében virággal és napernyővel ábrázolja. A szobor mögötti, Zala György szobrászművész tervei szerint készült, tetején a Szent Koronát megjelenítő “Sziklahalom” kövei Magyarország 64 vármegyéjét jelképezik.

Az Erzsébet-park másik nevezetessége a Grassalkovich I. Antal által emeltetett, 1775-ben felszentelt, 2010-ben teljes felújításra váró barokk Kálvária.

1933 augusztusában itt került megrendezésre a IV. “Csodaszarvas” Jamboree. Az Erzsébet- parkban, a felső- és az alsó kastélyparkban, 54 országból 15.000 magyar és 8.000 külföldi cserkészfiú, valamint 3.000 közszolgálatos cserkész táborozott. A kitűnő rendezés, a magyaros vendégszeretet máig ható, örök élmény maradt a résztvevők és a több százezer látogató szívében. (A Királyi Kastélyban napjainkban is megjelennek európai- és tengeren túli turisták, akik a családi visszaemlékezések alapján keresik a közel 80 év előtti rendezvény helyszíneit.)

1939-ben ismét ünnepelhetett Gödöllő: ünnepelte a Leánycserkész Világszövetség 1928-ban, Parádon történt megalakulását. A Pax Ting-en, az első leánycserkész világtalálkozón 4.000 leánycserkész gyűlt össze. A találkozó sikerét a táborzárás utáni napokban kitört II. világháború sem tudta feledtetni.

4. állomás: Gödöllői művésztelep és a Nagy Sándor-ház

Körösfői utca és Erkel utca

A magyar szecesszió egyetlen művészi társulása a Gödöllői művésztelep (lásd ott) Körösfői-Kriesch Aladár Gödöllőre költözésétől haláláig, 1901-től 1920-ig működött és tett szert európai hírnévre.

A művésztelep másik megalapítója, Körösfői sógora Nagy Sándor festőművész, grafikus, gyönyörű üvegablakok és szőnyegek tervezője, 1907-ben csatlakozott az egyedi életmódot folytató művészkolóniához. 1926-ban a Gödöllőn megtartott kulturális-, gazdasági- és ipari járási kiállításon született meg a cserkészeknek adományozható díszzászló gondolata és 1927-ben a művésztelep szövőiskolájában el is készült, a tervezőművész Nagy Sándor leánya, Nagy Eszter és Vandrák Irénke hímzett munkájaként. Az egyik oldalán a csodaszarvast üldöző Hunor és Magyar, másik oldalán a 64 vármegye címereitől övezett magyar címer és a cserkészjelvények láthatók. A zászlót Horthy Miklós kormányzótól, az 1927. szeptember 25-én megtartott nagyszabású gödöllői ünnepségen vehették át a cserkészek, akik a csodaszarvast választották az 1933-as Gödöllői Jamboree jelvényének.

5. állomás: Cserkész-szobor

Szabadság út

Ditrói Siklódi Lőrinc szobrászművész Budapesten, a Százados úti Művésztelepen készítette el az 1933-as Jamboree emlékszobrát, melyhez a 20. számú Erődi Ödön cserkészcsapat tagjai, Bellanovich Iván, Bokody József és Szőnyi Béla cserkészek álltak modellt. 1943. október 17-én állították fel Gödöllőn a testőrlaktanya melletti parkban, de felavatására a háború miatt nem kerülhetett sor. 1948-ban a cserkészet megszüntetésekor a szobor majd a talapzat is eltűnt. Hosszas hiábavaló keresgélés után Gödöllő városa új szobor állításáról döntött. 1993-ban a Jamboree Emléktábor keretében, a Petőfi Sándor Művelődési Központban megrendezett cserkészkiállításon már ott állt az új cserkészszobor gipszmodellje, Paál István szobrászművész készítette Kisfaludi Stróbl Zsigmond kisplasztikája alapján. A szobrot az időközben megtalált régi talapzatra állították és 1994. április 24-én Szent György napján, a cserkészek védőszentjének ünnepén több mint ezer cserkész és több száz gödöllői lakos jelenlétében a Magyar Cserkészszövetség elnöke, dr. Surján László és Gödöllő város polgármestere, dr. Gémesi György avatta fel.

6. állomás: Sík Sándor emléktábla

Sík Sándor utca 42.

A Budapesten született, de magát gödöllőinek valló neves cserkészvezető, a cserkészet pedagógiájának megteremtője, Kossuth-díjas költő, egyetemi tanár, piarista rendfőnök Sík Sándor (1889-1963) szüleinek üdülőházán – ahol őket látogatva nyaranta gyakran és szívesen tartózkodott – helyezett el emléktáblát Gödöllő Város Tanácsa 1989. január 20-án.

7. állomás: Szent István Egyetem

A volt Premontrei Intézet, Páter Károly u.

Az egyetem impozáns, neobarokk központi épületét a premontrei szerzetesrend építtette. 1924. szeptemberére készült el a gimnázium a déli szárnyon, majd egy év múlva a Szent Norbert Nevelőintézet a keleti szárnyon. 1933-ban itt működött a Gödöllői Cserkész Világtalálkozó parancsnoksága és dísztermében rendezték meg a VII. Cserkész Világ-konferenciát augusztus 7-8-án. 1944 végétől 1945 elejéig a szovjetek hadifogolytábornak használták. Jelenleg a Szent István Egyetem épülete.

Egy igaz történet: 1945 tavaszán Soldos László gödöllői öregdiák és cserkész, a romániai foksani fogolytáborban, egyik elhunyt fogolytársa holmijában megpillantotta a jól ismert Rákóczi-képpel díszített, 44. sz. cserkészcsapat csapatzászlóját, melyet az a gödöllői fogolytáborból hozhatott magával. Soldos László magához vette a zászlót és az újabb táborok, újabb “zabrálásai” során – olykor “dohány- vagy pálinkavalutával” – mindig visszaszerezte azt. Végül a Rákóczi-képtől már megfosztott csapatzászlót, 1946. augusztusában a leningrádi-körzeti, borovici táborban, Nádasi Alfonz hadifogoly tábori lelkész, bencés atya gondjaira bízta. Ő “oltárterítőként” tábori misefelszereléséhez csatolta, s így hazatérésükig meg tudta őrizni. A megmentett relikviát a két “zászlóőrtől” 1947. szeptemberében vette át, hálás köszönettel a Gödöllői Premontrei Gimnázium. A zászlót a cserkészet és a gimnázium 1948-ban történt megszüntetése után ismét el kellett rejteni, de a nehéz évtizedeket is szerencsésen átvészelte. A Gödöllői Városi Múzeumban megrendezett “Iskolatörténeti kiállításon” 1996-ban bukkant elő ismét. Ezután került a mai helyére, a Premontrei Gimnázium Fényi Ottóról, Gödöllő díszpolgáráról elnevezett termébe.

8. állomás: Premontrei kápolna

Fácán sor 3.

A premontrei rend kápolnája a gimnázium épületében volt, mely a szerzetesrendek 1948 utáni feloszlatása után a gödöllői Agrártudományi Egyetem birtokába került. A rend új kápolnáját a Fácán soron építették fel 1991-93 között és Szentlélek titulusra szentelték fel. Főoltárképe a Nagy Sándor által tervezett, L. Szabó Erzsébet iparművész kivitelezésében készült “Őseink hazára találása” c. 16 négyzetméteres, gyönyörű üvegablak.

9. állomás: Teleki Pál emlékmű

Máriabesnyő, Teleki Pál tér

Az első magyar főcserkész halálának 50. évfordulóján nevezték el a máriabesnyői Iskola teret Teleki Pál térnek és felavatták az eseményt megörökítő emlékkövet, melynek felső részén cserkészjelvény, alatta vésett felirat: “gr. széki Teleki Pál dr. 1879-1941 miniszter-elnök, akadémikus, főcserkész emlékére. Halálának 50. évfordulóján állította Gödöllő Város és a Teleki Pál Egyesület 1991. április 3-án.” Az avató beszédet Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere és Sinkovits Imre színművész, cserkésztiszt mondta. Az emlékművet Varga Árpád gödöllői műkőkészítő és munkatársai készítették és adományozták. Az emlékkő helyére 2001. április 4-én Teleki Pál bronzszobra került, melyet Varga Zoltán Zsolt szobrászművész készített. Az avató beszédet dr. Gémesi György polgármester és Dávid Ibolya, az MDF elnöke mondta. A megemlékezéseket itt, minden évben Teleki Pál születésnapján tartják. A bronz szobrot 2008-ban ellopták, később összetörve, egy hulladéktelepen találták meg, darabjai ma a Gödöllői Városi Múzeumban tekinthetők meg. Az újraöntött szobor felavatására 2009. november 8-án került sor.

10. állomás: Nagyboldogasszony Bazilika

Kapucinus kegytemplom, Máriabesnyő, Kapucinusok tere 1.

Gödöllő nagyhatalmú birtokosa, kastélyépíttető Grassalkovich I. Antal sokáig kereste a felesége gyógyulásáért hálából, Szűz Mária tiszteletére építendő fogadalmi templom helyét. Két égi jel is segítette: lovai a máriabesnyői út kanyarulatában bokrosodtak meg, halál-helyzetéből Szűz Máriához fohászkodva menekült meg, s így lelt a besnyői domboldal régi templomának romjaira. A régi helyén épülő új templom alapozásakor, 1759. április 19-én találta meg Fidler János munkás – előző éjjel álmában kapott figyelmeztetés alapján – azt a 11 cm-es Mária-szobrot, karján a Kis Jézussal – mely a kegytemplom csodatévő szobra lett.

A kápolnát 1761. augusztus 15-én szentelték fel, főoltárán helyezték el a megtalált, Grassalkovich esküvői ékszereivel díszített kis szobrot. A főúr a templomot szolgáló kapucinus szerzeteseknek kolostort építtetett, ellátásukról hét parasztcsalád letelepítésével gondoskodott. (Hét ház utca) A kápolna hamarosan kicsinek bizonyult a csodás gyógyulások hírére érkező tömegeknek, így megépítették a felső templomot, a Loretói kápolnával és elkészült a Grassalkovich-család temetkezési helye, a kripta is. A felső templomban Márton Lajos festőművész, a cserkészek Mártonkájának 1941-1942-ben készült festményei és üvegablakai láthatók. A kegytemplom 2008-ban basilica minor rangot kapott a pápától, 2009 nyarán a kolostor udvara alatt megnyílt az ország egyetlen Mária Múzeuma. A Máriabesnyői kegyhely megtekintésére vezetett túrák formájában biztosít lehetőséget a plébánia.

11. állomás: Teleki Pál sírja

Máriabesnyő, Kapucinus-temető

1941. április 3-án meghalt gróf Teleki Pál miniszterelnök, az első magyar főcserkész. Földi maradványait a budapesti Kerepesi úti temetőben a 12. sz. parcella “sziget” részén temették el. Teleki Pál leánya 1947-ben járt Magyarországon és félve, hogy a diktatúra édesapja sírját eltünteti, Fényi Ottó gödöllői premontrei perjelnek elmesélte, hogy amikor 1931-ben a Gödöllői Jamboree helyét és környékét járták be, a Besnyői-dombokon állva édesapja azt mondta, hogy ha meghal, és nem tudják az erdélyi Gernyeszegen, a családi birtokon eltemetni, akkor ide temessék, mert ez a hely nagyon hasonlít az otthonira. Így “végakarata” – a Kerepesi úti temető nyilvántartása szerint – 1947. május 17-én teljesült, amikor földi maradványait exhumálták és a család a máriabesnyői Kapucinus temetőbe szállította, ahol végső nyughelyére helyezték el. A templomi Historia Domus III. kötetében a következő beírás olvasható: “1947. május. Gróf Teleki Pál tragikus sorsú miniszterelnököt eltemettük a temetőben.” A halotti anyakönyv 1947. évet is tartalmazó kötetében a temetésről nincsen bejegyzés. A temető zarándokhelye lett az ország cserkészeinek és az igaz magyaroknak, korán reggel vagy késő délután félve, egyesével látogatták meg a sírt és helyezték el a kegyelet virágait vagy árvalányhaj csokrát. Még két személy nyugszik a sírban, édesanyja: “Özv. gr. széki Teleki Gézáné 1850-1941” és felesége: “Özv. gr. széki Teleki Pálné 1888-1942”.

1988. szeptember-október hónapokban a 14-es Holló és a 20-as Erődi öregcserkészek a sírt rendbe hozták. A régi cserkész-liliomos végű fakeresztet meghagyták, új márványtáblát és egy nagyméretű, műkőből készült cserkészjelvényt helyeztek el. A tábla felirata: “Itt nyugszik gr. széki Teleki Pál dr., 1879. XI. 1. – 1941. IV. 3., dolgozott a cserkészetért és életét adta a magyar nép becsületéért”. A megemlékezésen több mint 800 cserkész, öregcserkész és Telekit tisztelő állta körül a sírt. Előbb Csongrádi Jenő cserkésztiszt, majd Rónay András professzor emlékezett Telekire. Azóta Teleki Pál halála napján, a Gödöllői Teleki Pál Egyesület évente tart itt megemlékezést.

1991. április 6-án, Teleki Pál halálának 50. évfordulóján, a gödöllői Teleki Pál Egyesület szervezésében a máriabesnyői kegytemplomban megemlékező misét tartottak, majd a közeli temetőben lévő sírnál folytatódott az emléknap. Varga Árpád gödöllői műkőkészítő és munkatársai új síremléket készítettek és adományoztak, melybe beépítették az új liliomos keresztet és a felirati táblát is. A megemlékezést dr. Mészáros István, a Teleki Pál Egyesület elnöke, Gödöllő díszpolgára tartotta.

Bővebb információ

Tematikus útvonalak

A Máriabesnyői kegyhely bemutatása

A túra az 1761-1771 között épült alsó templom bemutatásával indul. Ezt követően a XVIII. századi Magyarország egyik leggazdagabb családjának temetkezési helyét, a Grassalkovich- kriptát tekintik meg a vendégek, ahol az ország egyik legszebb barokk síremléke, Grassalkovich I. Antal és felsége, Klobusiczky Terézia márványszarkofágja látható. A túra a különleges módon megépített felső-templomban, a 2008-ban basilica minor rangot kapott Nagyboldogasszony Bazilikában folytatódik. A Magyarországon egyedülálló műemlék két oltárán két Mária-szobor látható. A csodás módon, 1759-ben megtalált 11 cm magas kegyszoborhoz fűződő ima-meghallgatások tették Máriabesnyőt az ország egyik leglátogatottabb Mária-kegyhelyévé.

  • A túra időtartama: 40-45 perc
  • Időpont: miserenden kívül, előzetes bejelentkezéssel
  • Minimális létszám: 3 fő
  • Ár: 500,- Ft/fő
  • Idegennyelvű vezetés: 3.000,-Ft/csoport

Jelentkezés:
hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-17 h: Kája Sándor, telefon: 20/359 42 36
hétfő-szombat 9-12h, 15-17h: Máriabesnyői Plébániahivatal, telefon: 28/414 425
E-mail: mbesnyo@invitel.hu

Antal-út

A túra az 1943-ban állított Székelykapunál indul, hogy a templomig vezető rövid gyalogúton “zarándokolva” az itt uralkodó béke csendjére hangolódjon a zajos világból érkező vándor. Az altemplomhoz érve a XVIII. századi Magyarország egyik leggazdagabb családjának temetkezési helyét, a Grassalkovich-kriptát tekintik meg a vendégek, ahol az ország egyik legszebb barokk síremléke, Grassalkovich I. Antal és felsége, Klobusiczky Terézia márványszarkofágja látható. Jézus Krisztus megváltó kínhalálának jelképeit – ostor, töviskorona, szegek – bemutató kapucinus kereszt, majd a zarándoklatok, búcsúk külső miséző oltára következik. A bazilikába lépve, a felső templom és a kegyoltár különleges bemutatása után a vendégek a magyarországi Mária-kultuszt gazdag gyűjteménnyel láttató múzeumba, az ország egyetlen, 2008-ban megnyílt Mária Múzeumába látogatnak.

  • A túra időtartama: 80-85 perc
  • Időpont: miserenden kívül, előzetes bejelentkezéssel
  • Minimális létszám: 10 fő
  • Ár: 800,- Ft/fő
  • Idegennyelvű vezetés: 3.000,-Ft/csoport

Jelentkezés:
hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-17 h: Kája Sándor, telefon: 20/359 42 36
hétfő-szombat 9-12h, 15-17h: Máriabesnyői Plébániahivatal, telefon: 28/414 425
E-mail: mbesnyo@invitel.hu

Orgonahangverseny a bazilikában

  • Időtartam: 20 perc
  • Időpont: miserenden kívül, előzetes bejelentkezéssel
  • Ár: 12.000,-Ft
  • Megrendelés: igénybevétel előtt 10 nappal

Jelentkezés:
hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-17 h: Kája Sándor, telefon: 20/359 42 36
hétfő-szombat 9-12h, 15-17h: Máriabesnyői Plébániahivatal, telefon: 28/414 425
E-mail: mbesnyo@invitel.hu

Betűk visszaállítása
Kontraszt