A járványügyi helyzet miatt át kellett szervezni az október 23-ai programot:
14.30-kor a Bezsilla-villa kertjében csak a koszorúzók mehetnek be, ezt követően
15.00-kor a város főterén lesz a megemlékező beszéd és műsor.
A szervezők kérik, hogy az ezt követően szokásos temetői koszorúzásra szintén csak azok menjenek el, akik koszorút vagy virágot szeretnének elhelyezni a sírokon.
A RÉSZVÉTEL SORÁN MINDENKI TARTSA BE A TÁVOLSÁGTARTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT!
Közösségi Múzeum elismerést kapott a Gödöllői Városi Múzeum és a Gödöllői Királyi kastély.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ elismerését ünnepélyes keretek között a Nemzeti Múzeumban adták át. A kitüntető címben azon muzeális intézmények részesültek, amelyek „közösségi részvételi alapon” működnek, vagy már letették a „társadalmiasítás” alapjait, azaz bevonják munkájukba a helyi lakosságot, civil szervezeteket, egyéb partnereket.
A Gödölllői Városi Múzeum “Közösségi Múzeum IV. szint”, a Gödöllői Királyi Kastély “Közösségi Múzeum III. szint” elismerést kapott.
A díjat a városi múzeum részéről Kerényiné Bakonyi Eszter igazgató, a kastély részéről dr. Ujváry Tamás igazgató vette át.
A gödöllőiek legnagyobb örömére hamarosan megkezdődhet annak a háznak a felújítása, amely – a muzeológusok kutatása szerint – egykor Török Ignác, az Aradon 1849. október 6-án kivégzett honvédtábornok szülőháza volt.
Ha az időjárás lehetővé teszi, akkor már az idén, de legkésőbb 2021 tavaszán megkezdődik a rommentesítés – tájékoztatott dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója.
A Török Ignác-ház a kastélyhoz tartozó ingatlanon fekszik, és a Martinovics utca felől van a bejárata.
A rommentesítést követi majd az úgynevezett falkutatás, aminek az eredményétől függ, hogy az épületet pontosan milyen szempontok szerint és hogyan lehet felújítani.
A cél természetesen az, hogy méltóképp lehessen visszaemlékezni az 1848/49-es szabadságharc gödöllői mártírjára. A tervek szerint ennek megfelelően lesz kialakítva benne egy emlékszoba, ami várhatóan 2022-ben lesz kész.
Az eső és a szúnyogok is megkímélték a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete által – mondhatni, már – hagyományosan színpadra vitt “A dzsungel könyve” musicalt. Az immár ötödik éve megrendezett népszerű darab ezúttal is hatalmas sikert aratott. A különleges környezet a magával ragadó előadást még sikeresebbé varázsolja; az pedig, hogy a szereplők (kicsik és nagyok) kivétel nélkül remekeltek, kihagyhatatlanná teszik ezt a gödöllői előadást.
Folytatás a második előadással vasárnap este 20 órakor.
Fotók: Tatár Attila
Jó hír az erdei kisvasutak szerelmeseinek: július 17-én, pénteken megindul a menetrend szerinti közlekedés a Gödöllői Kisvasúton, az arborétumban. Kardos Zoltán és „csapata” lapzártánkig 465 méternyi sínt fektetett le, de a nyitásra mintegy 700 méteres szakaszon megindítják a forgalmat. Egyelőre péntektől vasárnapig fogják működtetni a vasutat, de ha a körülmények lehetővé teszik és igény is mutatkozik rá, akkor a bővítés is szóba jöhet. A menetrendi közlekedés elindulásáig további nyílt napot nem tartanak, csoportok számára továbbra is van lehetőség látogatásra, előzetes bejelentkezés alapján egyeztetett időpontban.
Az önkéntes alapon szerveződött lelkes fiatal csapat két évvel ezelőtt vágott bele egy olyan munkába, amiben akkor sokan nem hittek. Kitartásuknak köszönhetően azonban mára odáig jutottak, hogy hamarosan befejeződik az első szakasz; a Csemeterét és a Körönd között megindulhat a menetrend szerinti közlekedés. Az engedélyeket megkapta az erdei kisvasút.
„Az elmúlt két évben elkészült a végállomás, a fűtőház, benne a múzeumunk” – mesélte Kardos Zoltán. „Itt tévék, tablók és tárgyi emlékek vannak kiállítva, amiket egy terepasztal egészít ki. Ezek megtekintésével legalább félórás túrát tudunk kínálni a látogatóknak. Nagyon jó érzés látni, hogy a kezdeti nagy nehézségek ellenére olyan kiváló 15-20 fős csapat alakult ki, amely nagyon jól tud dolgozni. A Gödöllői Arborétum is sokat profitál ebből, egyre többen jönnek ide meglátogatni, olyan gödöllőiek is, akik nem is hallottak arról, hogy létezik ez az arborétum. Pedig óriási érték ez a hely! Botanikai és turisztikai szempontból egyformán.”
A Gödöllői Kisvasút az elmúlt 2 évben megszervezett nyílt napokon több mint 10.000 látogatót szállított – kicsiket és nagyokat egyaránt. Jelenleg 1-1 villany- és dízelmozdony, valamint 6 darab hatszemélyes kocsi szállítja a látogatókat. A karbantartásuk és felújításuk folyamatosan zajlik, műszaki probléma nem merülhet fel.
Már nem látszik elképzelhetetlen távolságnak, hogy a másik végállomás az Állami telepek „nagyvonatos” megállóhelynél legyen. A tervek mindenesetre már készen vannak…
1920. június 4-én, a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Idén, a 100 éves évforduló alkalmából Gödöllő minden közintézménye félárbócra eresztette a zászlókat, és 16 óra 30 perckor megszólaltak újra a harangok, megidézve a 100 évvel ezelőtti tragédiát. Így kezdődött a megemlékezés a Gödöllői Királyi Kastély melletti országzászlónál és Trianon emlékműnél.
A rendezvényen elsőként Gémesi György polgármester mondott beszédet, majd Klement Péter önkormányzati képviselő emlékezett meg a békediktátum aláírásáról és annak következményeiről.
Az ország területének 2/3 részét elvesztettük. A lakosság 56 százaléka, 3,2 millió magyar került idegen országba egyik pillanatról a másikra. A termőföld 61, az ország faállományának 88, a vasút 62, a kiépített utak 64, a vasércbányászat 83, a sóbányászat 100 %-át adta idegen kézbe a diktátum. Különleges intézkedésként az újjáépítés során nem épülhetett vasút egynél több sínpárral.
A beszédeket követően Balogh Péter Piusz, a Gödöllői Premontrei Apátság apátja, Albert Gábor, a Gödöllői Evangélikus Egyházközség lelkésze, dr. Sivadó János, a Gödöllői Görögkatolikus Egyházközség lelkésze és Balogh Tamás, a Gödöllői Református Egyházközség lelkésze mondtak imát és áldást, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.
A megemlékezésen Annus Réka gyimesi és kalotaszegi keservessel és moldvai népdallal idézte meg az anyaországtól elszakítottak fájdalmát, kobzon közreműködött
Este 20 óra 20 perckor ismét lehetőség nyílik a megemlékezérsre. Ebben az időpontban szerte a világon, ahol magyarok élnek, meggyújtják az Összetartozásunk Tüzét. Erre városunkban az országzászlónál es a Trianon-emlékműnél kerül sor.
A március 15-ei ünnepséghez kapcsolódó népszerű városi programokat, sajnos, le kellett mondani, de egyénileg bárki megemlékezhet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A gödöllői hagyományoknak megfelelően ma a városi óvodások kis csoportonként ugyanúgy elsétálnak a Petőfi-szoborhoz, mint minden évben, és odatűzik az általul készített papírzászlókat vagy rajzokat…
Hétfőn este a Művészetek Háza kiállítótermében megnyílt Vörös Eszter Anna legújabb gödöllői kiállítása. A Háború a Napért című egyéni kiállítása sorrendben immár a harmadik a Művészetek Házában, de városunkban már több helyszínen is megtekinthetők voltak az alkotásai.
„Arra születtünk, hogy boldogok legyünk, saját tüzünkkel másokat is lángra lobbantsunk, s hogy szeretetet adjunk és megtanuljuk elfogadni azt. Erre a gondolatra fűztem fel előző, Ragyogni és ragyogtatni kiállításomat. Mostani, Háború a Napért c. kiállításommal pedig tovább fűzöm ezt. Úgy születünk erre a világra, hogy mindannyiunkra csaták is várnak utunkon, melyekre fel kell vérteznünk magunkat. Mindenkinek van egy saját Napja, legyen ez személy, célkitűzés vagy eszme, amely mindennél fényesebben beragyogja életünket, s melyért bizony, ha kell, harcba is szállunk. Találkozások, ütközések, nyújtózás a fény felé, együtt és egyedül, többek között erről mesélnek a kiállított képek, élükön a kiállítás címadó festményével” – fogalmazott Vörös Eszter Anna a megnyitó előtt.
A kiállítást L. Péterfi Csaba, Gödöllő Város Önkormányzatának kommunikációs vezetőjének szavai nyitották meg, s aki a szép számban megjelent közönség előtt emlékeztetett arra, hogy ki is pontosan a művész? Akinek van róla papírja vagy az, akinek munkásságát szeretik és elismerik az emberek? Van Gogh életében csak egyetlen egy festményt tudott eladni, munkásságát csak halála után kezdték el értékelni – tette hozzá.
Eszter viszont Gödöllő, de talán nem túlzás, hogy Magyarország kulturális életébe szó szerint berobbant öt évvel ezelőtt, és folyamatosan pezsgésben tartja azt; sőt, külföldön is egyre több helyen ismerik meg a nevét.
A megnyitón, ahogyan a korábbi megnyitókon is, a Gödöllő Táncszínház fiataljai is felléptek. A koreográfiát Vajda Gyöngyvér állította össze.
Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége, Erzsébet királyné, a szűk családi körben Sisinek nevezett gyönyörű asszony életének fontos állomásait fűzi egyénileg vagy csoportosan bejárható útvonalra az öt országot érintő kulturális út.
A Sisi-út Németország, Ausztria, Magyarország és Olaszország összekapcsolásával az egykori Osztrák Magyar Monarchia legszebb városait, kastélyait mutatja be, egy-egy kirándulás vagy többnapos utazás keretén belül nyújt lehetőséget számos műemlék, történelmi emlékhely, múzeum, kulturális rendezvény, hotel, étterem, kávézó, park felkeresésére, pihenésként a wellness-kínálat igénybe vételére.
A 2002-ben életre hívott Sisi-út, az egyetlen olyan kulturális-turisztikai termék, amely egy adott személyhez kötődve íveli át, az Európai Unióban már csak jelképes országhatárokat.
A Sisi-utat 2003-ban, a városlátogató- és körutazások kategóriában Bajor Innovációs díjjal tüntették ki. Ma az útvonal Bajorországból Ausztrián keresztül Magyarországra és 2004 óta Olaszországba, az Adria partjára is elvezet.
Bécsből 2 és fél órás autóúton érhető el Budapest.
Herend – Budapest – Gödöllő – Máriabesnyő – Domonyvölgy
A budai Mátyás-templomban Erzsébetet Magyarország királynéjává koronázták 1867-ben
Budapest felé útközben érdemes megállni Herenden, ahol a világ egyik leghíresebb porcelánmanufaktúrája működik
Budapesttől 30 kilométerre keletre, Gödöllőn, Sisi kedvelt magyar kastélya
Egy kicsit hosszabb az út, ha egy kis kitérővel a főváros felé Herendet is útba ejtjük, ahol Magyarország legrégibb és egyben a világ egyik leghíresebb porcelánmanufaktúrája működik. A herendiek “fehér aranya” a Hofburg-i Silberkammerben és a gödöllői kastélyban is fellelhető. A Herendi Porcelánmanufaktúra egykor “Császári Királyi Udvari Szállító” volt. Az ún. Gödöllő mintás, keleti motívumokkal díszített készletet Ferenc József megrendelésére Erzsébet királyné számára készítették el. A porcelániumban filmvetítés és mini manufaktúra bemutató segíti a herendi márkanév sikertörténetének megismerését.
Budán, a Mátyás-templomban koronázták Erzsébetet Magyarország királynéjává. A Budai Várban, 1908-ban nyílt meg az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Az Erzsébet híd budai oldalán Zala György bronz ülőszobra őrzi a magyarok szeretett királynéjának emlékét. A nevezetes Gerbeaud cukrászda egyik leghíresebb vendége Erzsébet királyné volt.
A központban, közel a Dunához fekvő, kellemes hangulatú Hotel Sissiben megszállhatunk (kérésre az ún. Sissi szobában).
A mintegy 30 kilométerre Budapesttől keletre található gödöllői kastély a magyarok jelképes koronázási ajándéka volt Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek, 1867-ben a kiegyezés évében. Az építtetőjéről Grassalkovich-kastélyként is ismert épület, Magyarország egyik legnagyobb barokk műemlék-együttese. A királyné élete legboldogabb napjait töltötte a kastélyban, itt nevelte legkisebb leányát, a Budán született Mária Valériát (innen kapta a “magyar királykisasszony” nevet). Az egyik gödöllői vadászaton Lord Spencer, Lady Diana egyik őse is részt vett. A közeli Erzsébet-parkban 1901-ben avatták fel a világ első egész alakos Erzsébet szobrát, Róna József alkotását.
A kastély, a hozzá tartozó barokk színház (Európában ritkaságnak számító kulisszatechnikával), a kastélypark, és a királydombi pavilon régi időkre emlékeztet. A felújítást rangos nemzetközi díjjal tüntették ki.
A különböző rendezvényeknek (hangversenyek, gálavacsorák, diplomáciai fogadások) otthont adó díszterem melletti szárnyakban a királyi lakosztályok és az Erzsébet királyné emlékkiállítás tekinthető meg.
Tippek
Kirándulás
Útban a Sisi-út következő állomása felé, tekintsük meg a Máriabesnyői Kegytemplomot, amelynek kriptájában a kastély építtetője, gróf Grassalkovich I. Antal és családja nyugszik. Erzsébet hosszú sétái során gyakran járt itt és szívesen elegyedett szóba a kapucinus szerzetesekkel.
Csak néhány kilométerre Gödöllőtől, a Domonyvölgyben található a Lázár Lovaspark, ahol lovasbemutató, kocsikázás, folklórprogram várja a vendégeket, akik ősi magyar háziállatfajtákat, és jellegzetesen magyar ételeket ismerhetnek meg.
Szállás
Budapesten a Hotel Sissitől csak néhány lépés a Duna-part, ahonnan csodálatos rálátás nyílik a Budai Várra. Kényelmes szobák segítik a vendégek teljes kikapcsolódását. Előzetes igény alapján a Sissi szoba is a vendégek rendelkezésére áll.
Gödöllőn, a Királyi Kastély közelében található Sissi-Panzió várja a megpihenni vágyó utazókat.
Wellness
A magyar főváros különösen gazdag gyógy- és termálfürdőkben.
A Mária-út, a Közép-Európát átívelő spirituális-, zarándok-, és turistaút amely a Mária-kegyhelyeket gyalogosan vagy kerékpárral végigjárható módon köti össze. A most formálódó új vallásturisztikai termék közép-magyarországi szakasza, Budapestről induló útvonallal érinti Gödöllő-Máriabesnyőt.
A Mária-út 4 végpontja keresztet rajzol a térség térképére: északról délre a lengyelországi Czestochowát köti össze a bosznia-hercegovinai Medugorjével, nyugaton az ausztriai Mariazellből indul és 1400 kilométer után a romániai Csíksomlyón ér véget.
A Mária-út, a rendkívül népszerű “El Camino”-hoz hasonlóan, spirituális élményeket közvetít, de célja ezen túlmenően a közép-európai kultúra terjesztése, megőrzése, a társadalmi szintű közösségépítés, az egészséges- és környezettudatos életvitel népszerűsítése és – a zarándokturizmus bekapcsolásával – a vendégéjszakák számának meghatározó növelése. Az önkéntes civilekkel dolgozó egyesület már eddig is szép eredményeket ért el az utak kijelölésében, pályázati munkában, nemzetközi- és hazai partnerkapcsolatok kialakításában. Az egyházi támogatást jelzi, hogy a Magyar Püspöki Konferencia hat tagja védnökséget vállalt az út felett.
Az útvonal kijelölése, a felfestések elkészítése civilek segítségével, folyamatos.
Az eddig elkészült, jelzett útvonal-szakaszok:
Budai-hegység:
Nagykovácsitól Máriaremetén, Makkosmárián és a Normafán át a Városmajorig
Vértes:
Tatabánya (Felsőgalla) – Vértessomló és Majkpuszta köztig
Pilis:
Basaharctól Esztergom felé a Majális-forrásig
Börzsöny:
Szobtól Márianosztra felé a Sukola-keresztig, továbbá Kisirtáspusztától a Bánya-patak völgyéig és Bernecebarátitól Nagyorosziig
Gödöllői-dombság:
Csömör község területén, valamint a gödöllői Kastélytemplomtól a máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika kegytemplomig és innen a máriabesnyői temetőig
