A magyar cserkészet fővárosa: Gödöllő
Gödöllő és a magyar cserkészet kapcsolata közel 100 éves múltra tekint vissza, 1927-től szinte évente van említésre méltó esemény:
- 1927-ben Gödöllőn avatták fel a Nagy Sándor festőművész – a Gödöllői művésztelep egyik alapítója – által, a Cserkészszövetségnek tervezett emlékzászlót
- 1933-ban Gödöllőn, az Erzsébet-parkban és környékén rendezték meg a IV. Jamboree-t és a VII. Cserkész Világkonferenciát a Premontrei Gimnázium dísztermében
- 1939-ben újra az Erzsébet-park volt a színhely: itt tartották az első Leánycserkész Világtalálkozót, az I. Pax Ting-et
- 1943-ban elkészült a Cserkész-szobor a Gödöllői Jamboree emlékére. Ditrói Siklódi Lőrinc alkotását a II. világháború után, a cserkészet megszüntetésekor ledöntötték.
- 1947-ben helyezték át a budapesti Kerepesi úti temetőből (ma Fiumei úti Sírkert) gróf Teleki Pál miniszterelnök, az első magyar főcserkész földi maradványait a máriabesnyői temetőbe
- 1989-ben emléktábla került a magyar cserkészmozgalom egyik vezéralakja, Sík Sándor papköltő szüleinek gödöllői házára
- 1991-ben, gróf Teleki Pál halálának évfordulóján Máriabesnyőn emlékmisét tartottak és emlékkövet helyeztek el, majd 2001-ben bronz mellszobrot állítottak tiszteletére
- A cserkészek festője – “Mártonka” – Márton Lajos freskói és üvegablakai díszítik a máriabesnyői kegytemplomot
- az új premontrei kápolnában is látható két olajfestménye
- 1993-ban, a IV. Jamboree 60. évfordulóján emléktábort szervezett a Magyar Cserkészszövetség, Gödöllő művelődési központjában cserkészkiállítást rendeztek
- 1994. április 24-én, új cserkészszobrot állítottak a Művelődési Központ melletti téren, melyet Kisfaludi Stróbl Zsigmond kisplasztikája alapján Paál István készített
- 1999-ben a Pax Ting 60. évfordulóját ünnepelte a város
- 2001-ben Teleki Pál bronz mellszobrát állították fel a róla elnevezett téren, Varga Zoltán Zsolt szobrászművész alkotását
- 2003-ban, a Jamboree 70. évfordulóján A csodaszarvas jamboree-ja címmel kiállítás nyílt a Gödöllői Városi Múzeumban
- 2008-ban, a 75. évfordulón a Pesti Cserkészkerület rendezett emléktábort
- 2009. március 31-én a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteményének tárgyi anyaga a Gödöllői Városi Múzeumba, a könyvtár és a védett levéltár pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba költözött
- 2009. október 20-án állandó cserkészkiállítás nyílt a Gödöllői Városi Múzeumban A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig címmel, s ezzel Gödöllő a magyar cserkészet fővárosa lett.
Gödöllői cserkészösvényen – gyalogtúra a cserkész emlékhelyek mentén
Összeállította: Bokody József cserkésztörténet-kutató
Gödöllő cserkészemlékeit köti össze a tematikus útvonal, mely az országos cserkészgyűjtemény megtekintésével indul és a máriabesnyői temetőben, egy tisztelgéssel végződik a magyar cserkészmozgalom legnagyobb alakja, gróf Teleki Pál sírjánál.
A 11 állomásból álló túra egyszerre, de részleteiben is végigjárható.
1. állomás: Gödöllői Városi Múzeum
Szabadság tér 5.
1662-ben építette Gödöllő földesura, Hamvay Ferenc a földszintes épületet, melyet majd 100 évvel később a fejedelmi vendégeket fogadó Grassalkovich I. Antal gróf emeletes vendégfogadóvá alakított. Volt gyógyszertár, szálloda és iskola. 1978-ban itt alakult meg a városi Helytörténeti Gyűjtemény, amely 10 év múlva múzeumi rangot kapott. A Gödöllői Városi Múzeum felújítása, területének bővítése 1999-ben történt meg és szintén 10 év elteltével, 2009. március 31-én a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye a Múzeumba költözött. Fél éves előkészítő munkát követően, a múzeum új állandó kiállításaként, külön teremben megnyílt a cserkészkiállítás, mely életképekben, tárgyakban, fotókban a legteljesebb módon mutatja be a magyarországi cserkészet történetét, a gödöllői cserkésztalálkozók, az 1933-as Jamboree és az 1939-es Pax Ting dokumentumait.
Becses emlék Zita királyné – 1925-ben egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott – zászlaja, a cserkészet megalapítója, az angol Baden-Powell 1933-ban a gödöllői jamboree után kelt, Horthy Miklósnak írt levele, egy cserkészbolt árukészlete és a cserkésztábort a tábori élet kellékeivel megidéző enteriőr.
2. állomás: Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
Dózsa György út 8.
102.000 különféle dokumentumot – könyv, folyóirat, CD, DVD, video – számlál Gödöllő 2002-ben átadott közművelődési intézménye, mely a “klasszikus könyvtár, információs központ és közösségi tér” hármas célkitűzését európai szintű belső terekkel, technikával és szolgáltatásokkal valósítja meg.
2009 tavaszán költözött a könyvtárba a korábbi Cserkészgyűjtemény könyvtári- és levéltári anyaga, valamint a Magyar Cserkészszövetség 1910-1948 közötti, országos védettségű levéltára, melyek rendelkezésre állnak nemcsak a kutatóknak, de a cserkészet története iránt érdeklődőknek is.
3. állomás: Erzsébet-park
Táncsics Mihály utca
Kettős hársfasor vezet végig a parkon a világ első egész alakos Erzsébet királyné szobráig, melyet Róna József szobrászművész két terve közül Ferenc József császár maga választott ki és 1901. március 19-i leleplezésén személyesen is jelen volt. A feleségének tragikus halálával megözvegyült uralkodó rendeletére parkok százai létesültek birodalom-szerte, Magyarországon hárommillió emlékfát ültettek a szeretett királyné emlékére. A két és fél méteres bronzszobor a gödöllői erdőkben-parkokban gyakran sétálgató Erzsébetet kezében virággal és napernyővel ábrázolja. A szobor mögötti, Zala György szobrászművész tervei szerint készült, tetején a Szent Koronát megjelenítő “Sziklahalom” kövei Magyarország 64 vármegyéjét jelképezik.
Az Erzsébet-park másik nevezetessége a Grassalkovich I. Antal által emeltetett, 1775-ben felszentelt, 2010-ben teljes felújításra váró barokk Kálvária.
1933 augusztusában itt került megrendezésre a IV. “Csodaszarvas” Jamboree. Az Erzsébet- parkban, a felső- és az alsó kastélyparkban, 54 országból 15.000 magyar és 8.000 külföldi cserkészfiú, valamint 3.000 közszolgálatos cserkész táborozott. A kitűnő rendezés, a magyaros vendégszeretet máig ható, örök élmény maradt a résztvevők és a több százezer látogató szívében. (A Királyi Kastélyban napjainkban is megjelennek európai- és tengeren túli turisták, akik a családi visszaemlékezések alapján keresik a közel 80 év előtti rendezvény helyszíneit.)
1939-ben ismét ünnepelhetett Gödöllő: ünnepelte a Leánycserkész Világszövetség 1928-ban, Parádon történt megalakulását. A Pax Ting-en, az első leánycserkész világtalálkozón 4.000 leánycserkész gyűlt össze. A találkozó sikerét a táborzárás utáni napokban kitört II. világháború sem tudta feledtetni.
4. állomás: Gödöllői művésztelep és a Nagy Sándor-ház
Körösfői utca és Erkel utca
A magyar szecesszió egyetlen művészi társulása a Gödöllői művésztelep (lásd ott) Körösfői-Kriesch Aladár Gödöllőre költözésétől haláláig, 1901-től 1920-ig működött és tett szert európai hírnévre.
A művésztelep másik megalapítója, Körösfői sógora Nagy Sándor festőművész, grafikus, gyönyörű üvegablakok és szőnyegek tervezője, 1907-ben csatlakozott az egyedi életmódot folytató művészkolóniához. 1926-ban a Gödöllőn megtartott kulturális-, gazdasági- és ipari járási kiállításon született meg a cserkészeknek adományozható díszzászló gondolata és 1927-ben a művésztelep szövőiskolájában el is készült, a tervezőművész Nagy Sándor leánya, Nagy Eszter és Vandrák Irénke hímzett munkájaként. Az egyik oldalán a csodaszarvast üldöző Hunor és Magyar, másik oldalán a 64 vármegye címereitől övezett magyar címer és a cserkészjelvények láthatók. A zászlót Horthy Miklós kormányzótól, az 1927. szeptember 25-én megtartott nagyszabású gödöllői ünnepségen vehették át a cserkészek, akik a csodaszarvast választották az 1933-as Gödöllői Jamboree jelvényének.
5. állomás: Cserkész-szobor
Szabadság út
Ditrói Siklódi Lőrinc szobrászművész Budapesten, a Százados úti Művésztelepen készítette el az 1933-as Jamboree emlékszobrát, melyhez a 20. számú Erődi Ödön cserkészcsapat tagjai, Bellanovich Iván, Bokody József és Szőnyi Béla cserkészek álltak modellt. 1943. október 17-én állították fel Gödöllőn a testőrlaktanya melletti parkban, de felavatására a háború miatt nem kerülhetett sor. 1948-ban a cserkészet megszüntetésekor a szobor majd a talapzat is eltűnt. Hosszas hiábavaló keresgélés után Gödöllő városa új szobor állításáról döntött. 1993-ban a Jamboree Emléktábor keretében, a Petőfi Sándor Művelődési Központban megrendezett cserkészkiállításon már ott állt az új cserkészszobor gipszmodellje, Paál István szobrászművész készítette Kisfaludi Stróbl Zsigmond kisplasztikája alapján. A szobrot az időközben megtalált régi talapzatra állították és 1994. április 24-én Szent György napján, a cserkészek védőszentjének ünnepén több mint ezer cserkész és több száz gödöllői lakos jelenlétében a Magyar Cserkészszövetség elnöke, dr. Surján László és Gödöllő város polgármestere, dr. Gémesi György avatta fel.
6. állomás: Sík Sándor emléktábla
Sík Sándor utca 42.
A Budapesten született, de magát gödöllőinek valló neves cserkészvezető, a cserkészet pedagógiájának megteremtője, Kossuth-díjas költő, egyetemi tanár, piarista rendfőnök Sík Sándor (1889-1963) szüleinek üdülőházán – ahol őket látogatva nyaranta gyakran és szívesen tartózkodott – helyezett el emléktáblát Gödöllő Város Tanácsa 1989. január 20-án.
7. állomás: Szent István Egyetem
A volt Premontrei Intézet, Páter Károly u.
Az egyetem impozáns, neobarokk központi épületét a premontrei szerzetesrend építtette. 1924. szeptemberére készült el a gimnázium a déli szárnyon, majd egy év múlva a Szent Norbert Nevelőintézet a keleti szárnyon. 1933-ban itt működött a Gödöllői Cserkész Világtalálkozó parancsnoksága és dísztermében rendezték meg a VII. Cserkész Világ-konferenciát augusztus 7-8-án. 1944 végétől 1945 elejéig a szovjetek hadifogolytábornak használták. Jelenleg a Szent István Egyetem épülete.
Egy igaz történet: 1945 tavaszán Soldos László gödöllői öregdiák és cserkész, a romániai foksani fogolytáborban, egyik elhunyt fogolytársa holmijában megpillantotta a jól ismert Rákóczi-képpel díszített, 44. sz. cserkészcsapat csapatzászlóját, melyet az a gödöllői fogolytáborból hozhatott magával. Soldos László magához vette a zászlót és az újabb táborok, újabb “zabrálásai” során – olykor “dohány- vagy pálinkavalutával” – mindig visszaszerezte azt. Végül a Rákóczi-képtől már megfosztott csapatzászlót, 1946. augusztusában a leningrádi-körzeti, borovici táborban, Nádasi Alfonz hadifogoly tábori lelkész, bencés atya gondjaira bízta. Ő “oltárterítőként” tábori misefelszereléséhez csatolta, s így hazatérésükig meg tudta őrizni. A megmentett relikviát a két “zászlóőrtől” 1947. szeptemberében vette át, hálás köszönettel a Gödöllői Premontrei Gimnázium. A zászlót a cserkészet és a gimnázium 1948-ban történt megszüntetése után ismét el kellett rejteni, de a nehéz évtizedeket is szerencsésen átvészelte. A Gödöllői Városi Múzeumban megrendezett “Iskolatörténeti kiállításon” 1996-ban bukkant elő ismét. Ezután került a mai helyére, a Premontrei Gimnázium Fényi Ottóról, Gödöllő díszpolgáráról elnevezett termébe.
8. állomás: Premontrei kápolna
Fácán sor 3.
A premontrei rend kápolnája a gimnázium épületében volt, mely a szerzetesrendek 1948 utáni feloszlatása után a gödöllői Agrártudományi Egyetem birtokába került. A rend új kápolnáját a Fácán soron építették fel 1991-93 között és Szentlélek titulusra szentelték fel. Főoltárképe a Nagy Sándor által tervezett, L. Szabó Erzsébet iparművész kivitelezésében készült “Őseink hazára találása” c. 16 négyzetméteres, gyönyörű üvegablak.
9. állomás: Teleki Pál emlékmű
Máriabesnyő, Teleki Pál tér
Az első magyar főcserkész halálának 50. évfordulóján nevezték el a máriabesnyői Iskola teret Teleki Pál térnek és felavatták az eseményt megörökítő emlékkövet, melynek felső részén cserkészjelvény, alatta vésett felirat: “gr. széki Teleki Pál dr. 1879-1941 miniszter-elnök, akadémikus, főcserkész emlékére. Halálának 50. évfordulóján állította Gödöllő Város és a Teleki Pál Egyesület 1991. április 3-án.” Az avató beszédet Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere és Sinkovits Imre színművész, cserkésztiszt mondta. Az emlékművet Varga Árpád gödöllői műkőkészítő és munkatársai készítették és adományozták. Az emlékkő helyére 2001. április 4-én Teleki Pál bronzszobra került, melyet Varga Zoltán Zsolt szobrászművész készített. Az avató beszédet dr. Gémesi György polgármester és Dávid Ibolya, az MDF elnöke mondta. A megemlékezéseket itt, minden évben Teleki Pál születésnapján tartják. A bronz szobrot 2008-ban ellopták, később összetörve, egy hulladéktelepen találták meg, darabjai ma a Gödöllői Városi Múzeumban tekinthetők meg. Az újraöntött szobor felavatására 2009. november 8-án került sor.
10. állomás: Nagyboldogasszony Bazilika
Kapucinus kegytemplom, Máriabesnyő, Kapucinusok tere 1.
Gödöllő nagyhatalmú birtokosa, kastélyépíttető Grassalkovich I. Antal sokáig kereste a felesége gyógyulásáért hálából, Szűz Mária tiszteletére építendő fogadalmi templom helyét. Két égi jel is segítette: lovai a máriabesnyői út kanyarulatában bokrosodtak meg, halál-helyzetéből Szűz Máriához fohászkodva menekült meg, s így lelt a besnyői domboldal régi templomának romjaira. A régi helyén épülő új templom alapozásakor, 1759. április 19-én találta meg Fidler János munkás – előző éjjel álmában kapott figyelmeztetés alapján – azt a 11 cm-es Mária-szobrot, karján a Kis Jézussal – mely a kegytemplom csodatévő szobra lett.
A kápolnát 1761. augusztus 15-én szentelték fel, főoltárán helyezték el a megtalált, Grassalkovich esküvői ékszereivel díszített kis szobrot. A főúr a templomot szolgáló kapucinus szerzeteseknek kolostort építtetett, ellátásukról hét parasztcsalád letelepítésével gondoskodott. (Hét ház utca) A kápolna hamarosan kicsinek bizonyult a csodás gyógyulások hírére érkező tömegeknek, így megépítették a felső templomot, a Loretói kápolnával és elkészült a Grassalkovich-család temetkezési helye, a kripta is. A felső templomban Márton Lajos festőművész, a cserkészek Mártonkájának 1941-1942-ben készült festményei és üvegablakai láthatók. A kegytemplom 2008-ban basilica minor rangot kapott a pápától, 2009 nyarán a kolostor udvara alatt megnyílt az ország egyetlen Mária Múzeuma. A Máriabesnyői kegyhely megtekintésére vezetett túrák formájában biztosít lehetőséget a plébánia.
11. állomás: Teleki Pál sírja
Máriabesnyő, Kapucinus-temető
1941. április 3-án meghalt gróf Teleki Pál miniszterelnök, az első magyar főcserkész. Földi maradványait a budapesti Kerepesi úti temetőben a 12. sz. parcella “sziget” részén temették el. Teleki Pál leánya 1947-ben járt Magyarországon és félve, hogy a diktatúra édesapja sírját eltünteti, Fényi Ottó gödöllői premontrei perjelnek elmesélte, hogy amikor 1931-ben a Gödöllői Jamboree helyét és környékét járták be, a Besnyői-dombokon állva édesapja azt mondta, hogy ha meghal, és nem tudják az erdélyi Gernyeszegen, a családi birtokon eltemetni, akkor ide temessék, mert ez a hely nagyon hasonlít az otthonira. Így “végakarata” – a Kerepesi úti temető nyilvántartása szerint – 1947. május 17-én teljesült, amikor földi maradványait exhumálták és a család a máriabesnyői Kapucinus temetőbe szállította, ahol végső nyughelyére helyezték el. A templomi Historia Domus III. kötetében a következő beírás olvasható: “1947. május. Gróf Teleki Pál tragikus sorsú miniszterelnököt eltemettük a temetőben.” A halotti anyakönyv 1947. évet is tartalmazó kötetében a temetésről nincsen bejegyzés. A temető zarándokhelye lett az ország cserkészeinek és az igaz magyaroknak, korán reggel vagy késő délután félve, egyesével látogatták meg a sírt és helyezték el a kegyelet virágait vagy árvalányhaj csokrát. Még két személy nyugszik a sírban, édesanyja: “Özv. gr. széki Teleki Gézáné 1850-1941” és felesége: “Özv. gr. széki Teleki Pálné 1888-1942”.
1988. szeptember-október hónapokban a 14-es Holló és a 20-as Erődi öregcserkészek a sírt rendbe hozták. A régi cserkész-liliomos végű fakeresztet meghagyták, új márványtáblát és egy nagyméretű, műkőből készült cserkészjelvényt helyeztek el. A tábla felirata: “Itt nyugszik gr. széki Teleki Pál dr., 1879. XI. 1. – 1941. IV. 3., dolgozott a cserkészetért és életét adta a magyar nép becsületéért”. A megemlékezésen több mint 800 cserkész, öregcserkész és Telekit tisztelő állta körül a sírt. Előbb Csongrádi Jenő cserkésztiszt, majd Rónay András professzor emlékezett Telekire. Azóta Teleki Pál halála napján, a Gödöllői Teleki Pál Egyesület évente tart itt megemlékezést.
1991. április 6-án, Teleki Pál halálának 50. évfordulóján, a gödöllői Teleki Pál Egyesület szervezésében a máriabesnyői kegytemplomban megemlékező misét tartottak, majd a közeli temetőben lévő sírnál folytatódott az emléknap. Varga Árpád gödöllői műkőkészítő és munkatársai új síremléket készítettek és adományoztak, melybe beépítették az új liliomos keresztet és a felirati táblát is. A megemlékezést dr. Mészáros István, a Teleki Pál Egyesület elnöke, Gödöllő díszpolgára tartotta.
Bővebb információ
