Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat

Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Hírek, Kiemelt hírek, Műemlékek, látnivalók, Parkok, terek, emlékhelyek, Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Ovisok a Petőfi-szobornál

A március 15-ei ünnepséghez kapcsolódó népszerű városi programokat, sajnos, le kellett mondani, de egyénileg bárki megemlékezhet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A gödöllői hagyományoknak megfelelően ma a városi óvodások kis csoportonként ugyanúgy elsétálnak a Petőfi-szoborhoz, mint minden évben, és odatűzik az általul készített papírzászlókat vagy rajzokat…

      

Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Mária Terézia szobra

A Barokk Év alkalmából 2011. március 5-én a Grassalkovich Kastély parkjában állították fel Mária Terézia királynő egész alakos bronzszobrát a Királydombi pavilon közelében kialakított talapzatra. Abban az évben kettős évfordulóra emlékezett a város: 260 éve látogatott a kastélyba Mária Terézia és 240 éve hunyt el a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal.

Zala György 1907-ben készített alkotásának változatos története volt. A szobor eredetileg a Millenniumi Emlékmű része volt a Hősök terén, de a XX. század folyamán többször is kegyvesztetté vált a többi Habsburg uralkodóval együtt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején az emlékműről leemelték a Habsburg-család tagjait, majd a Horthy-korszakban a szobrokat visszaállították.

A második világháború sem kegyelmezett az uralkodóknak. Mária Teréziát találat érte, a szobor alsó része megsemmisült. Az 1950-es években a Habsburgok teljes mértékben kegyvesztetté váltak és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lettek beolvasztva a Sztálin-szoborba, mint például gróf Andrássy Gyula lovas szobra. Az üres helyeket a magyar függetlenségért küzdő vezetők, Bocskai István és Bethlen Gábor szobrai töltötték be.

A lecserélt szobrok először a BTM Kiscelli Múzeumának raktárába, majd onnan Sülysápra ”költöztek”. A rendszerváltás után elsőként Mária Terézia szobrát restaurálta Illyés Antal 2002-ben, ekkor került a Szépművészeti Múzeum aulájába a főbejárat mellé, onnan került Gödöllőre.

Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Világfa

A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére, a szabadság szimbólumaként került felállításra Velekei József Lajos műve 1992-ben, az egykori kastélypark Alsó-parkjában. A karjait széttáró emberalakra emlékeztető, 9,3 méteres szobor országos ismertségét a Magyar Szabadság Napja rendezvénynek köszönheti, amelyet a Világfa előtt tartanak minden év júniusában.

Az időjárásnak kitett szobor romló állapotát egy nyári vihar 2008 augusztusában helyreállíthatatlanná tette. A megújult, egy felszálló madárra emlékeztető Világfa 7 méter magas és 7 méter széles és egy 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Az emlékmű egyes részei cserélhetőek lesznek, az időjárás viszontagságai ellen felületkezeléssel látják el és – amennyire lehet – vandálbiztos is kialakítást kap.

Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Világbéke-gong

Európában először Gödöllő főterén került felállításra a Föld népeinek testvériségét hirdető emlékmű, Indonézia ajándéka Magyarországnak. A világ nemzeteinek zászlóit, a világvallások szimbólumait és Földünk óceánjainak térképét ábrázoló jelképet a Világbéke Bizottság hozta létre, mementóként arra a 200 halálos áldozatot követelő robbantás-sorozatra, melyet 2002-ben követtek el az indonéz turistaparadicsomban, Bali szigetén. A Bizottság 2007-ben ajánlotta fel hazánknak a civilizációs és gazdasági-technológiai előrehaladás és a békés társadalmi viszonyok sikeres érvényre juttatása elismeréseként. A 150 kilogramm súlyú, 2 méter átmérőjű bronz emlékmű Djuyoto Suntani indonéz szobrászművész alkotása, 2007 május 2-án került felavatásra. Története az előtte elhelyezett fekete márványtáblán olvasható, a körötte lévő kis parkot a trópusokon honos növények alkotják.

Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Török Ignác szobra

Aradi vértanúként lett nemzeti hőssé a Gödöllőn, kisbirtokos nemesi családban született Török Ignác (1795-1849) honvédtábornok. Apja, a Grassalkovich-uradalom gazdatisztje tanulni Bécsbe küldte fiát, aki a hadmérnöki akadémia elvégzése után a magyar nemesi testőrségnél erődítéselméletre oktatta, Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. Katonai pályája gyorsan ívelt felfelé: az 1848-49-es szabadságharc kitörésekor őrnagy, – Károlyváros (ma Karlovac, Horvátország) erődítési igazgatója-, alezredesi rangot a hadmérnöki karban szerez, 1848 szeptemberétől Komárom erődítési igazgatója majd 1849 januárjától tábornok. Júniusban a visszafoglalt budai vár erődítéseinek bontását irányította, majd júliustól a szegedi erődítési munkálatokat vezette. A világosi fegyverletételnél elfogták, a hadbíróság kötél általi halára ítélte. „Lelkiismeretem felment engem” mondta a per során. Október 6-án végezték ki Aradon, 12 tábornoktársával együtt. Hős szülöttjének Gödöllő először 1949-ben állított szobrot. Az 1955-ben alapított Török Ignác Gimnázium előtt áll egy másik, 1995-ben leleplezett, közadakozásból készült bronz mellszobra a hős tábornoknak. Október 6-án minden évben itt tartják az aradi vértanúkra emlékező városi ünnepséget.

Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Szent Imre herceg szobra

Az ifjúság védőszentjét a szűzi tisztaság jelképével, liliommal a kezében ábrázolta Ludvig Krausz szobrászművész az 1931-ben, a katolikus hívek adakozásából felállított kőszobron.

Szent István és Boldog Gizella királyné fia, a példás életű és tudományokban jártas herceg korai halála – 1031. szeptember 2-án egy vadkan-vadászaton szerzett sérüléseibe halt bele-miatt nem követhette apját a trónon, de szentté avatásuk VII. Gergely pápa által, 1083-ban egy időben történt.

Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Pozsonyi csata emlékműve

A Magyar Szabadság Napja XX. jubileumi rendezvénye (2010. június 26.) alkalmából felavatott 4,5 méter magas, két tonna súlyú oszlop a kora középkor egyik legjelentősebb ütközetének, a honfoglalás befejezésének számító, sorsdöntő pozsonyi csatának állít emléket. A Keleti Frank Királyság és a Magyar Törzsszövetség hadseregei között, 907. július 4-7-ig zajlott le a magyarok visszaszorítását célzó ütközet, mely az Árpád vezette hadak fölényes győzelmével végződött. A többszörös túlerőben lévő bajor sereg nagy része megsemmisült, vezérük, Luitpold bajor őrgróf, 3 püspök és 19 gróf is életét veszette. A győzelem, melyet követően 950-ig nem lépett idegen támadó hadsereg magyar területre, a Magyar Fejedelemség határait kitolta az Enns folyóig. Innen a népmesékből jól ismert fordulat: túl az Óperencián, vagyis az Enns folyón túl, németül ober Enns. Az emlékművet a Történelmi Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend ajánlotta fel Gödöllőnek. Füredi Gábor fafaragó művész egy villámsújtotta, 400 éves törökmogyoróból faragta, díszítéseinek motívumait a magyar őstörténet- és honfoglalás hiteles régészeti leleteiből vette, a két álló alak honfoglalás-kori öltözetét László Gyula régészprofesszor kutatásai alapján formálta.

Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Szent Flórián-szobor

A település központjában álló, 1823-ban készült, klasszicista stílusú szobor a tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt (? – 304) ábrázolja. A római hadsereg tisztjeként katonáit az égő erődből kimentette, majd keresztény hitét megvallva halt mártírhalált: kővel a nyakában az Enns folyóba vetették. Sírja felett (Lorch, Ausztria) ma az Ágoston-rendi szerzetesek kolostora áll. Tisztelete Magyarországon a XVIII. században terjedt el, attributuma az égő ház, melyre legendája két magyarázatot is ad: gyermekkorában, imájára kialudtak egy égő ház lángjai, illetve egy szénégetőt mentett meg a tűzhaláltól, amikor az hozzá fohászkodva vizet kért. (A szénégető máglyája lángra lobbant, próbálta eloltani, azonban ő is a tűzbe esett, ekkor vizet kért a víz által halt Flóriántól, így menekült meg a tűztől.)

Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Petőfi-szobor

A költő, forradalmár, nemzeti hős Petőfi Sándor (1823-1849) és Gödöllő kapcsolata a magyar lírát egy gyönyörű versciklussal, a „Szerelem gyöngyei”-vel ajándékozta meg. 1845-ben, augusztustól októberig többször is időzött Gödöllőn. Barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél megismerkedett Mednyánszky Bertával, a Grassalkovich uradalom jószágigazgatójának leányával. A szép szőke Berta elfogadta a költő udvarlását, azonban a lány apja, a Pestről írt leánykérést elutasította. A hirtelen fellobbant, majd eltiltott szerelem érzelmeiről a „Szerelem gyöngyei” és a „Versek” című kötetekben vall Petőfi. Az előbbi egyik legismertebb, megzenésített verse a „Fa leszek, ha fának vagy virága” kezdetű.
Egy másik irodalmi mű is kötődik Gödöllőhöz: 1843-ban, mindössze három hét alatt, itt fordította angolból George Payne Rains Robin Hood c. művét, a Külföldi Regénytár számára.
A 2,5 méter magas, bronzból készült Petőfi-szobor Turáni Kovács Imre alkotása, 1955-ben leplezték le, az 1848-49-es szabadságharc-centenáriumot követően országos szinten fellángolt Petőfi-kultusz gödöllői emlékeként.

Betűk visszaállítása
Kontraszt