Magyarországon egyedülálló kiállításokat mondhat magáénak a város egyik legrégibb épületében, a Hamvay-kúriában működő, 2001-ben az „Év múzeuma”, 2002-ben „Gödöllő Városért” címmel kitüntetett múzeum: itt látható az ország egyetlen állandó szecessziós kiállítása, az országos cserkészgyűjtemény, egy teljesen felszerelt szatócsbolt és egy hajdanvolt borbélyüzlet.
A múzeum négy állandó tárlata közül legrégebbi a helytörténeti, melynek első darabjait, 1952-ben, Heltai Miklós történelemtanár és diákjai kezdték gyűjteni. Helytörténeti Gyűjteménnyé 1978-ban vált, Polónyi Péter művelődési felügyelő munkája nyomán, majd vezetésével. A műemléképület teljes felújítása -1998-1999- során előtűntek a barokk kori festmények- a keretes tájképek ma is a barokk szobában láthatók.

Gödöllő, a nyitott város – helytörténeti kiállítás
Gödöllő a XVIII. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. Ezeket a időket idézik  a tárlókban látható tárgyak és dokumentumok,  leggazdagabb a XX. századi gyűjtemény, amikor  Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. Érdekesek az enteriőrök is: Ambrus Zoltán, a város szülötte híres író-kritikus-lapszerkesztő és a művésztelep egyik alapítójának, Nagy Sándornak bútorai, személyes tárgyai, de itt látható egy szép garnitúra Ady szerelme, Brüll Adél-Léda gödöllői otthonából is. A kiállítás arról is képet ad, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, az értelmiségiek és a művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét.

A gödöllői művésztelep (1901-1920) – képző- és iparművészeti kiállítás
A gödöllői művésztelep (1901-1920) a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő, Toroczkai Wigand Ede, Mihály Rezső által alkotott telep központját a szövőműhely képezte, melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum kiállítása az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát mutatja be.

Zsivajgó természet-  természetrajzi- és vadászattörténeti kiállítás.
A fejedelmi vadállományáról, királyi vadászterületeiről híres Gödöllői dombvidék, a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat mutat be. A dioráma a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti az itt élő emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó látható.

A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig –történeti kiállítás
„Gödöllő  a magyar cserkészet fővárosa” jelmondat a város és a cserkészet közel 100 éves történelmi kapcsolatát fejezi ki.
Az 1930-as években a világ 5 földrészéről érkező  cserkészei Gödöllőn tartották találkozóju-kat : 1933-ban  a fiúcserkész világtalálkozót (Gödöllői Jamboree), 1939-ben a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting). Itt állítottak cserkészszobrot 1943-ban és a máriabesnyői temetőben  nyugszik a jamboree magyar főcserkésze, gróf Teleki Pál miniszterelnök, cserkészliliomos kereszt alatt. Sírja a magyar cserkészet kultuszhelye. (lásd ott)
2009. október 20-án a múzeumban megnyílt a Budapestről Gödöllőre költözött országos állandó cserkészkiállítás. Az 1994-ben Bokody József által alapított cserkészgyűjtemény a Magyar Cserkészszövetség és Gödöllő Város Önkormányzata megállapodása alapján került a Gödöllői Városi Múzeumba, míg a dokumentációs anyag a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként létrejött, hazánkban páratlan anyag  és a gödöllői  múzeum anyagából olyan kiállítás jött létre, mely életképekben, tárgyakban, fotókban a legteljesebb módon mutatja be a magyarországi cserkészet történetét, a gödöllői cserkésztalálkozók dokumentumait.
Becses emlék Zita királyné – 1925-ben egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott – zászlaja, a cserkészet megalapítója, az angol  Baden-Powell 1933-ban a gödöllői jamboree után kelt, Horthy Miklósnak írt levele, egy gödöllői cserkészbolt árukészlete  és a cserkésztábort a tábori élet kellékeivel megidéző enteriőr.
A cserkészkönyvtár és a levéltári anyag a Gödöllői Városi Információs Központ és Könyvtárba (lásd ott) költözött és vált kutathatóvá.

Kulturális városnéző séták
Gödöllő híres szülöttei – Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú (lásd ott), a gyermekkorát Gödöllőn töltő Sík Sándor papköltő-, a városban Európa-hírű művésztelepet alapító Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő (lásd Gödöllői művésztelep) vagy az életük válságos szakaszaiban itt menedéket találó írók, költők, hírességek  – Ambrus Zoltán, Brüll Adél, Ottlik Géza – gödöllői életének ránkmaradt emlékeit mutatják be a Gödöllői Városi Múzeum városnéző sétái: az
• Irodalmi túra
• Szecessziós túra
(Lásd tematikus utak)

A Gödöllő Városi Múzeumhoz tartozik a magyarországi  Mária-kultuszt bemutató
Mária Múzeum Máriabesnyőn (lásd ott)

Nyitva tartás:            március 1- október 31:    kedd-vasárnap 10-18 h
november 1-február 28:  kedd-vasárnap 10-16 h
Jegyárak:
felnőtt (26-62 év): 600,-Ft, diák: 300,-Ft, nyugdíjas: 300,-Ft,   családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 1.000,-Ft, felnőtt csoport (15 főtől): 450,-Ft/fő, kedvezményes csoportos belépő (15 főtől): 250,-Ft/fő,  Ingyenes belépés: a 28/2007-es Kormány rendelet szerint, és a gödöllői iskolás csoportoknak   Fotózás díja: 250,-Ft
Tárlatvezetés:           előzetes bejelentkezésre: magyar, angol, német, francia nyelven
Elérhetőség:              Gödöllői Városi Múzeum,  2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.
telefon:  28/ 422 002, 421-997
e-mail: gmuzeum.g@gmail.com,
varosi.godollo@museum.hu,
godolloi.muzeum@vnet.hu,
Bővebb információ:  www.museum.hu/godollo/varosi