Önkormányzati hírek

Az első napon a belügyminiszterek két ülésen és a munkaebéd alatt a következő kérdéseket vitatják meg: a szervezett bűnözés elleni fellépés erősítése, a belügyi kiadások aránya a 2014 utáni több éves EU-s költségvetésben, valamint az integrált határigazgatás.
A tanácskozás második napján az igazságügy-miniszterek két plenáris ülésének és a munkaebédjének a programján szerepel: hogyan lehetne elhárítani az EU-s polgári jogok gyakorlását nehezítő akadályokat, mit kell tenni azért, hogy a közösségi jogalkotási folyamatban ne csorbuljanak az alapvető uniós polgári jogok, és hogyan lehetne javítani az együttműködést a bírók, ügyészek, jogászok képzésében.
A szervezett bűnözés elleni fellépés erősítését folyamatosan napirenden kívánja tartani a magyar elnökség. A kérdés központi helyet foglal el a magyar elnökség belügyi programjában. Budapest szeretné, ha a bel- és igazságügyi miniszterek júniusi hivatalos ülésére létrejönne egy átfogó dokumentum, amely rögzítené a szervezett bűnözés elleni fellépés sarokpontjait.
A következő hosszú távú EU-s költségvetés belügyi fejezetét illetően a magyar elnökség olyan kérdéseket tett fel a minisztereknek, hogy a tagállamok szerint mely belügyi tevékenységi területek nem kapnak elégséges uniós költségvetési támogatást, kell-e növelni a belügyi kiadásokat, szükség van-e a folyósítás szabályainak egyszerűsítésére, és hogyan kellene finanszírozni a belügyi tevékenységek külső, nemzetközi dimenzióját?
Az EU költségvetésében a belügyi kiadások viszonylag szerények, még 1 százalékot sem tesznek ki, miközben a belügyi tevékenységek egyre erősödnek. A többéves EU-s költségvetés rendszere túl merev a váratlanul adódó szükségletekhez, például katasztrófák esetén. További probléma, hogy a belbiztonságot célzó külföldi együttműködésre legfeljebb szimbolikus összegeket lehet kapni az uniós költségvetésből.
A határigazgatás ügyében a magyar elnökség arra törekszik, hogy egyetértés alakuljon ki az integrált határőrizet fejlesztésének alapjairól. Itt első sorban az új technológiák alkalmazásáról van szó. A magyar elnökség arról kérdezi a tagállamok véleményét, hogy mik legyenek az új technológiák alkalmazásának alapelvei.
Az igazságügy-miniszterek első plenáris tanácskozásának témája az, hogy az egységes piac ellenére az államhatárok számos élethelyzetben akadályozzák az uniós polgárok jogainak érvényesülését. Például akkor, ha eltérő állampolgárságúak a házastársak, ha valaki különböző országokban örököl, ha válik, ha orvosi szolgáltatást vesz igénybe vagy az interneten keresztül próbál vásárolni. A Bizottság 2010 októberében jelentést írt az uniós polgárok panaszai alapján a 25 legfőbb akadályról, és 25 rövid- illetve középtávú intézkedést javasolt a megoldásra. A magyar elnökség most ezekről a javaslatokról kérdezi meg a tagállamokat.
A munkaebédnél arról lesz szó, hogy az EU-s jogalkotásban a Tanács milyen szerepet játszhat az Alapjogi Charta végrehajtásában, vagyis mit kell tennie azért, hogy az Unió fő intézményei (a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament) a jogalkotási folyamatban ne csorbítsák az uniós polgárok alapvető jogait. A Bizottság 2010 októberében javaslatokat tett, a magyar elnökség most ezekről kezdeményez véleménycserét. A vita alapján a Bel- és Igazságügyi Tanács hivatalos, 2010. februári 24-25-i ülésén már határozatot is hoznának a kérdésről.
A második plenáris ülés témája: az igazságügyi képzésben való együttműködés. Ez prioritásként szerepel a trióelnökség programjában. A háttérben az a probléma húzódik meg, hogy egyre gyorsul az uniós jogalkotás, viszont a tagállamokban a bírák általában keveset tudnak az EU-s jogforrásokról, illetve nem beszélnek nyelveket, így nem ismerik a többi tagállam jogi nyelvét. Az Európai Tanács egy 2009-es határozata értelmében 2015-re az EU-s bírók ügyészek és jogászok felének kell túljutnia uniós oktatáson vagy csereképzésen. Csakhogy az EU mintegy 160 ezer bírójából, ügyészéből az elmúlt 10 évben még 10 ezer sem kapott ilyen továbbképzést.
A magyar elnökség véleménye szerint nincsen szükség új intézmények létrehozására, hanem elegendő a meglévő nemzeti képzési intézmények együttműködése. Az elnökség azt vitatja meg a tagállamoktól, hogy hogyan lehetne legjobban javítani az igazságügyi képzésben az együttműködést, és minden jogi szakmát bevonjanak-e, vagy előbb a bírók és ügyészek kapjanak-e prioritást.

forrás: www.eu2011.hu