Terítéken a „fehér arany”

Terítéken a „fehér arany” – Kastélyok, paloták, porcelánok címmel nyílt időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban péntek délután, amit szeptember 2-ig lehet megtekinteni.
Az esemény vendégeit dr. Ujváry Tamás ügyvezető igazgató és dr. Gémesi György polgármester köszöntötte, majd Balla Gabriella, az Iparművészeti Múzeum, Kerámia- és Üveggyűjtemény Főosztályának vezetője nyitotta meg a kiállítást, amire műtárgyakat kölcsönzött Ari S. Kupsus, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Fazekas György Alpár, a Gödöllői Városi Múzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Nemes Galéria.
A kulturális örökség európai évében: “A királyi asztalnál” címmel mutatják be a gasztronómiai örökséget a kontinens királyi rezidenciái, köztük a Gödöllői Királyi Kastély, hangsúlyozta dr. Újváry Tamás. Az arisztokraták életének fontos eseményei közé tartozott a vendéglátás, amelynek fénypontját az étkezések adták. A reprezentáció és az etikett sehol sem került annyira erősen előtérbe, mint a szertartások által uralt étkezéseken, kiváltképp az esti vacsorákon.
A porcelán kiállítás az étkezési kultúra eszközeivel gazdagítja a kastélyt, s idézi fel ezen a különleges területen a 18-19. század főúri világát, ajánlotta a tárlatot a közönség figyelmébe dr. Gémesi György. Hozzátette az étkezések nagyszerű alkalmat kínáltak a beszélgetésekre családról és politikáról.
A kínai porcelán olyan egzotikum volt, mint az ananász vagy az elefántcsont, mondta Balla Gabriella. A fény felé fordítva áttetsző porcelán a tisztaság és a nemesség jelképe lett. A meisseni porcelángyárat 1710-ben létesítette I. Frigyes Ágost szász választófejedelem. A gyár kezdetben kínai porcelánokat másolt. Az európai porcelán-gyártás formanyelve és motívumkincse távol-keleti illetve ezüstműves gyökerű.
Külföldön talán a legismertebb magyar porcelánmárka a „Herendi”, a brit uralkodócsalád rajongásának és Fischer Mór szakértelmének köszönhette európai hírnevét. Sajnos a 20. század történelmi viharaiban e pompás porcelánterítékek részben, vagy egészben megsemmisültek, sokszor a tárolásukra szolgáló bútorokkal és gyakran magával a kastély vagy a palota épületével együtt. A kirabolt, felgyújtott, s a földdel egyenlővé tett épületekből kimentett minden egyes porcelán ritka és értékes tanú, amely egy letűnt korszak és egy régen irigyelt társadalmi réteg étkezési szokásairól tanúskodik. A kiállításon bemutatott tárgyak különleges 19. századi darabok, az empire korszakától egészen a századfordulóig.
A kiállítás kurátora: Dr. Papházi János. A kiállítást rendezte: Kaján Marianna, Kovács Éva és dr. Papházi János.