Hagyományosan a Bezsilla-villa, az egykori Nemzetőrség udvarán emlékeztek a gödöllőiek az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 65. évfordulóján. Az ünnepi program a Gödöllői Városi Fúvószenekar térzenéjével kezdődött.


A rendezvényen dr. Gémesi György polgármester mondott ünnepi beszédet, melynek központjába a szabadság fontosságát helyezte. Kiemeltet a lokalitás, a helyi autonómia fontosságát. „…abban hiszek, hogy a kisközösségek ereje és annak összessége vihet sikerre egy országot. Abban hiszek, hogy mindannyian tudunk tenni valamit ennek a közösségnek és a nagyközösségnek az érdekében. Nem föntről, központokból, hanem innen lentről. Hogy itt tudunk gyűjteni erőt ahhoz, hogy építsük ezt az országot.”
Ha ezt a szabadságot, ezt az autonómiát megnyirbálják és elveszik a mozgásteret, az csak egy irányba vezethet – amit egyszer már megtapasztaltunk – mondta Gémesi György, aki úgy fogalmazott: A szabadság jelenti a lélek szabadságát, jelenti a szeretet szabadságát, a gondolat szabadságát,a döntés, a művészet, a kultúra és a sajtó szabadságát. 1956 október 23-án ezért is harcba szálltak azok a hősök ,akik közül több mint kétszázat felakasztottak, több mint 13 000 embert internáltak és közel 20 000 embert zártak börtönbe.



A beszédet a Club Színház „Miénk az utca címmel összeállítása követte, majd az ünnepi program keretében leleplezték az új, Gödöllő Város Önkormányzata által állíttatott emlékoszlopot. A korábbi kopjafa sajnos az elmúlt évtizedek alatt elkorhadt.
Az emlékművet Gémesi György polgármester, valamint az alkotók, Bíró János és Papp Edina szobrászművészek leplezték le.
A szobor a hatalom és az ember kapcsolatának ábrázolása. A szobor teste egy erős, lezárt építményt sugall, a fennálló rendszer szorongató, áthatolhatatlan tömbjét, melyet mégis kikezd az elpusztíthatatlan szabadságvágy. A nyaktiló kíméletlen lapjai a szobor elején épp összezáródnak, de az éles lemezek között fölsejlő fénysugár nem a remény halálát, hanem a szabadulási szándék megjelenését jelzi. Ugyanez a rés,- ami szemből már eltűnni készül, – a túloldalról a nyitást érzékelteti. A vájat utat enged – mutat a fény, a szabadság felé.
Az emlékoszlop talapzatán öt név olvasható: Balázsovich András, a Bezsilla-villa területén, a rendőrök sortüzében vesztette életét, Kiss Antal géplakatos-tanonc Budapesten esett el – mindketten a Dózsa György úti temetőben nyugszanak, Benedicty Ernő, Bilicsky András és Fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták pedig a budapesti harcokban haltak hősi halált.



Az ünnepség zárásaként az emlékoszlopnál helyezték el az emlékezés koszorúit.
Gödöllő Város Önkormányzata nevében dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere, dr. Kiss Árpád jegyző, Bárdy Péter alpolgármester és Bajkó Norbert alpolgármester koszorúzott.
A megszokottakhoz hűen, az október 23-ai rendezvény a Dózsa György úti temetőben ért véget, Kiss Antal és Balázsovich András sírjánál.


