Szekeres Erzsébet gödöllői textilművész alkotása a 21 szövött képből álló sorozat, mellyel 13 Árpád-házi szentet és boldogot: Szent István király, Szent Imre herceg, Skóciai Szent Margit, Szent László király, Piroska – Szent Iréne, Prágai Szent Ágnes, Szent Erzsébet, Szent Kinga, Szent Margit, Portugáliai Szent Erzsébet, Tössi Boldog Erzsébet, Boldog Jolán, Boldog Gertrúd jelenített meg képein, Szent Imrét és Szent Erzsébetet két képen is ábrázolva. Szentjeink karához társul a három arkangyal: Gábriel, Rafael és Mihály mellett a Szombathelyen született tours-i Szent Márton püspök. A Magyar Golgotáról és az Édesanyáról is látható kép a 2008-ban átadott sorozatban. A megnyitó ünnepsége készült meghívóból idézzük Kovács Gergelyné kultúrtörténész szavait:

“Szekeres Erzsébet az Árpád-házi szentek és boldogok páratlan kárpit sorozatán a hit, haza, história hármasát egyesíti és jeleníti meg. Államalapító Szent István királyunk, máéig eleven életjeleket hagyott ránk. Intelmei olyan időszerűek, hogy megfelelnének az Európai Unió nem létező alkotmányának is. Öregen, megtörten ajánlotta fel koronáját az Egek Királynőjének, akit az ősi magyar hitvilág Boldogasszonyként ismert.

A magyarságot keresztény hitre térítő király közismert szigorúsága kegyelemmel párosult. Meg tudott bocsátani még a gyilkosnak is, de nem kegyelmezett azok felbujtóinak, megbízóinak. Meggyőződésből ajánlotta fel országát a Magyarok Nagyasszonyának, akit népünk sokféleképpen nevez. Szólít Szűz Máriának, Kis-, Nagy-, Sarlós-, Gyümölcsoltó-, Gyertyaszentelő-, Istenszülő Boldogasszonynak, Baba Máriának, Napba öltözött Asszonynak, Szentlélek Mátkájának, Jézus anyjának.

Az Árpád-házi szentek és boldogok a gödöllői Szentháromság templom falai között a hit szabadító erejét hirdetik. A szentek sorozatát az államalapítás Millenniuma, Szent Imre 1000, Szent Erzsébet 800 éves születési évfordulója ihlette. Szekeres Erzsébet azonban erkölcsi kötelességének érezte, hogy az Árpád-ház kipusztult életfájáról Európa közös keresztény őseit, a magyar szenteket és boldogokat bemutassa, úgy is, mint a magyar szakralitás és história életjeleit.”

Látogatható:
Hétfőtől vasárnapig 17h-18h-ig