Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat

Adóiroda Ügyleírások

Adóiroda Ügyleírások

TÁJÉKOZTATÓ KATA ADÓALANYOKNAK

A helyi iparűzési adó tekintetében a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban: Htv.) – a kisadózó vállalkozások esetében is – az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési tevékenység) keletkeztet adókötelezettséget (Htv. 35. § (1) és (2).).

Az adózó a helyi iparűzési adó tekintetében az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenti be az erre a célra rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon az illetékes önkormányzati adóhatóságnak (2017. évi CL. tv. 18. §).

A Htv. szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozók (továbbiakban: KATA adóalanyok) teljes adóévre választhatják a helyi iparűzési adóban a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó egyszerűsített, tételes adóalap-megállapítási módszert. Amennyiben az adózó az állami adóhatóságnál (továbbiakban: NAV) a KATA adóalanyiságot választotta, de a KATA adóalanyiságát az önkormányzathoz nem jelenti be a törvényben meghatározott időben, akkor az alábbiakban felsorolt adózási módok közül már csak a 2. illetve 3. pontban részletezett módok szerint számolhatja el adóját.

A NAV-nál nyilvántartott 2012. évi CXLVII. törvény alapján a KATA adóalanyok az önkormányzati adóhatóságnál háromféle adózási mód közül választhatnak:

  1. Htv. 39/B. § (3) bekezdés alapján – KATA tételes adózás
  2. Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján adózók (akiknek a nettó árbevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot – nettó árbevétel 80%-a (Htv. 39/A. § (3).)
  3. Htv. 39. § (1) bekezdés alapján adózók – tételes költségelszámolás

A Htv. 39/B. § (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó – az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig – jogvesztő határidőig – jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. (Htv. 39/B. § (9).)

A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez az „Bejelentkezés/Változás-bejelentés” nyomtatvány (V. pont) szolgál. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, és mindaddig van érvényben, amíg változás-bejelentési nyomtatványon – az adóév február 15-ig – a vállalkozás bejelenti, hogy az adó alapját már nem a tételes adóalap szerinti módszerrel kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. (Htv. 39/B. § (9).)

Ha a kisadózó vállalkozás ezt a adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben

  1. a) 12 hónap, akkor adóját – 50.000 Ft – évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
  2. b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.

A Htv. 39/B.§ (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel – a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével – adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.

Nem kell éves iparűzési adóbevallást benyújtani azon KATA tételes adózást választó vállalkozásoknak, akiknek fix összegű (50.000 Ft/év) iparűzési adót kell fizetnie, és az adót semmilyen jogcímen nem tudja csökkenteni.

Ugyanakkor a Htv. 39/B.§ (6) bekezdés alapján a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás a naptári év egészére (mint adóévre) egy bevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha

– az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség – egy vagy több alkalommal – szünetelt,

–  az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre (2.000.000 Ft), adókedvezményre, a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult (pl. az ideiglenes jellegű tevékenység végzése után megfizetett átalányadót vagy a megfizetett útdíjat az állandó jellegű adókötelezettségük kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánják számítani) és az adót csökkenteni kívánja.

2019-től adóéven belül, többszöri szünetelés esetén is csak egy iparűzési adóbevallást kell benyújtani. 

Amennyiben a vállalkozásnak csak Gödöllőn van székhelye ill. telephelye, a vállalkozási szintű adóalapja – a tényleges árbevételtől függetlenül! – 2,5 millió Ft/év illetve annak időarányos része.

A bevallásban soraiban nem a tényleges árbevételt kell szerepeltetni. A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó a Htv. 39/B.§ (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja – a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

Ha a kisadózó vállalkozás a Htv. 39/B.§ (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága kezdő napját megelőző napig terjedő adóköteles időtartamról záró adóbevallást nyújt be az önkormányzati adóhatósághoz. (Htv. 39/B. § (8).)

A szüneteltetésből visszalépő KATA tételes adózó vállalkozásoknak a szünetelés utolsó napját követően a „Bejelentkezés/Változás-bejelentés” nyomtatványon 45 napon belül be kell jelentkeznie, az V. pont egyidejű kitöltésével. 

 

Összefoglalvaa bevallás esetkörei a következők lehetnek:

– a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye,

– adómentességet – amennyiben az adóalap nem haladja meg a 2.000.000 Ft – kívánnak igénybe venni, vagy

– az ideiglenes jellegű tevékenység végzése után megfizetett átalányadót az állandó jellegű

adókötelezettségük kapcsán a fizetendő iparűzési adóba be kívánják számítani, vagy

– a megfizetett útdíjat az állandó jellegű adókötelezettségük kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánják számítani.

Azon KATA adóalanyok, akik adóévre vonatkozóan adómentességet, adókedvezményt kívánnak érvényesíteni, a bevallási kötelezettségüket az adóévet követő év január 15-ig kötelesek megtenni. Felhívjuk figyelmüket, hogy az adóelőny érvényesítése kizárólag a bevallás határidőre történő benyújtásával lehetséges!

2019.január 1-től a vállalkozók (társas- és egyéni) kizárólag elektronikus úton nyújthatják be adóbevallásukat!

Iparűzési adó számla száma: 12001008-00155330-04500004

 

Adóiroda Ügyleírások

TÁRSASHÁZI ÜGYEK INTÉZÉSE

A volt önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokban az önkormányzatnak még vannak tulajdonai. A társasházakban az önkormányzati tulajdonostársi kapcsolattartás, az érintett társasházak közös költség számláinak benyújtása a közös képviselő részéről, a közös képviselők tulajdonosi elszámoltatása, a közös költség számlák ellenőrzése az irodán történik.

Adóiroda Ügyleírások

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

Az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadására vonatkozó szabályokat a 18/2001. (V. 11.) sz. önkormányzati rendelet rögzíti.
A lakások hasznosításáról kizárólag a képviselő-testület hozhat döntést.
Lakásbérleti jogviszony a következő jogcímek alapján jöhet létre:

  • szociális bérbeadás céljával,
  • költségelvű lakbérfizetés melletti bérbeadással,
  • munkakör ellátásának elősegítése céljából,
  • törvényen alapuló elhelyezési és bérbeadási kötelezettség teljesítésére.

A szociális, a költségelvű, valamint a munkakör ellátásának elősegítése céljából történő bérbeadás minden esetben pályázati úton történik.
A pályázó személy/család a hirdetmény és az írásos tájékoztató szerinti feltételeknek megfelelően benyújtja pályázatát, melyről a gazdasági bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

Adóiroda Ügyleírások

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSA

Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadására vonatkozó szabályokat a 18/2001. (V. 11.) sz., valamint a 45/2005. (XII. 19.) sz. önkormányzati rendeletek rögzítik.
A helyiségek hasznosításáról kizárólag a képviselő-testület hozhat döntést.
Az üzlethelyiségek bérleti jogának elnyerésére árverés útján, az iroda, tároló, raktár, valamint garázs helyiségek bérleti jogának elnyerésére pályázat útján kerül sor.
A pályázó személy/társaság a hirdetmény és az írásos tájékoztató szerinti feltételeknek megfelelően benyújtja jelentkezését/pályázatát, melyről a gazdasági bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

Adóiroda Ügyleírások

JELZÁLOG ÜGYEK INTÉZÉSE

A lakás és helyiség privatizációs ügyekben az önkormányzat, mint jelzálogjog jogosultja nyilatkozatainak elkészítése, különös tekintettel a törlési engedélyekre, a nem szerződésszerűen teljesítő adósok felszólítására, valamint a fizetési meghagyások elkészítésére.
Az önkormányzat által nyújtott lakáskölcsön ügyekben az önkormányzat, mint kölcsönt nyújtó és jelzálogjog jogosultja nyilatkozatainak elkészítése.

Adóiroda Ügyleírások

INGATLANÉRTÉKESÍTÉSEK

Az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági rendeltetésű földrészletek, építési telkek és üzleti célú ingatlanok értékesítése helyi rendeletben (az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásáról, a vagyongazdálkodásról és a vagyongyarapításról 45/2005. /XII. 19./ sz. önkormányzati rendelet) szabályozott eljárási rendben történik, az ingatlan típusa, forgalmi értéke függvényében pályázat, vagy árverés útján. Pályázat nélküli szerződéskötésre kivételesen kerülhet sor. Az értékesítésre kijelölésről a képviselő-testület hoz döntést. A képviselő-testület döntése alapján elkészül a (honlapunkon is olvasható) pályázati kiírás, illetve az árverési tájékoztató, mely részletesen tartalmazza az eljárás menetét, a szerződéskötés feltételeit. Az árverésre a polgármesteri hivatalban készülő jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni személyesen, illetve közokiratba, vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással. Az eredménytelen árverést követő értékesítés esetében is a jelentkezéssel indul az adásvétel. A jelentkezést megelőzően az ingatlan vételárának 20%-át be kell fizetni a polgármesteri hivatal számlájára. A befizetett bánatpénzt a sikertelen árverező visszakapja, az árverés nyertesének pedig a vételárba beszámításra kerül. A pályázati értékesítés és az eredménytelen pályázati eljárást követő értékesítés esetében a vételi ajánlat benyújtásával indul az eljárás. Az árverést, illetve pályázatot lezáró adásvételi szerződés a hivatalban készül, és a szerződés ingatlan-nyilvántartási átvezettetése iránt is a hivatal intézkedik.

Adóiroda Ügyleírások

HASZONBÉRBEADÁSOK

Az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági rendeltetésű földrészletek haszonbérbe adásra való kijelölésről a képviselő-testület hoz döntést. A haszonbérleti szerződések megkötésére haszonbérbe vételi szándéknyilatkozat alapján kerül sor. A haszonbérlők a haszonbérleti díj éves felülvizsgálatáról szóló képviselő-testületi döntést követően minden év januárjában kapnak értesítést a haszonbérleti díj mértékének változásáról.

Adóiroda Ügyleírások

VÉGREHAJTÁSI ÜGYEK

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. tv. és a bírósági végrehajtásról szóló – módosított – 1994. évi LIII. tv.-ben foglaltak alapján az adóiroda munkatársai rendszeresen, illetve ad hoc jelleggel végrehajtási eljárást folytatnak, az önkormányzati adókötelezettség teljesítésének elmaradása miatt. Ezen kívül társhatóságoktól, egyéb közszolgáltató szervek által megküldött megkeresésekben foglalt hátralékok adók módjára történő behajtása is a végrehajtó feladatkörébe tartozik. A végrehajtási eljárás során a fokozatosság, hatékonyság elvét követve az ügyintéző fizetési felszólítást követően munkabér és egyéb járandóság letiltását kezdeményezi, hatósági átutalási megbízást bocsát ki, ingó vagyont lefoglal, értékesít, ingatlanra jelzálog jog, végrehajtási jog bejegyzést foganatosít, végső esetben az ingatlant értékesíti. A hátralékos által benyújtott kérelmeket (fizetési könnyítés) elbírálja.

Adóiroda Ügyleírások

TELEKADÓ ÜGYEK

A helyi adókról szóló 17/2016.(X.21.) sz. – módosított – önkormányzati rendelet alapján adóköteles az önkormányzati illetékességi területén lévő ténylegesen művelés alatt nem álló beépítetlen belterületi földrészlet, a külterületi törölt művelési ágú telek. Adókötelezettség keletkezik, az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján. A rendelet több mentességet engedélyez. Példaként magánszemély tulajdonában lévő lakóházzal, üdülővel beépített telek, a teleknek az építmény rendeltetésszerű használatához meghatározott része, amely elhelyezkedésénél fogva beépítésre önállóan nem alkalmas, magánszemély tulajdonában lévő telek a szerződésben vállalt, vagy elrendelt beépítési kötelezettség időtartamában. Az ügyintézés során történik a bevallások feldolgozása, mentességek, kérelmek elbírálása, helyszíni szemlék, ellenőrzések lefolytatása.

Adóiroda Ügyleírások

TALAJTERHELÉSI DÍJ ÜGYEK

Országosan új “adóként” vezették be a talajterhelési díjat, amiről első alkalommal 2005. március 31-ig kellett az érintetteknek bevallást benyújtani és befizetést teljesíteni (önadózás). A törvény alapján köteles az önkormányzat a talajterhelési díjat bevezetni, nincs lehetősége a törvényi szabályozástól elérő helyi szabályok megalkotására. A díj bevezetésének célja a rendelkezésre álló közcsatornára való rákötés ösztönzése, ezáltal a környezet és a természet védelme, terhelésének mérséklése. A törvény szerint a talajterhelési díj-fizetési kötelezettség azt a személyt, illetve szervezetet terheli, aki a műszakilag rendelkezésére álló, kiépített közcsatornára nem kötött rá. Annak nem kell díjat fizetni, akinél a közcsatorna nincs kiépítve (műszakilag nem áll rendelkezésre). A díjkötelezettség a törvény hatálybalépésének időpontjától, vagyis 2004. július 1-től kezdődik. Ha a csatornahálózatot ezen időpont után építik ki, a csatorna üzembe helyezését követő 90. naptól áll fenn a díjkötelezettség. A talajterhelési díj bevallása, megállapítása és megfizetése a díjkötelezettséggel érintett személy kötelessége, aminek minden év március 31-ig, az önadózás szabályai szerint kell eleget tennie. E kötelezettség teljesítéséhez segítséget nyújt az adóhatóság azzal, hogy a DMRV ZRT adatszolgáltatása alapján az érintettek részére évente megküldi a bevallásnyomtatványt.

Betűk visszaállítása
Kontraszt