Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat

Parkok, terek, emlékhelyek

Hírek, Kiemelt hírek, Kirándulóhelyek, Parkok, terek, emlékhelyek

Ha nyár és Gödöllői Arborétum, akkor “A dzsungel könyve”

Az eső és a szúnyogok is megkímélték a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete által – mondhatni, már – hagyományosan színpadra vitt “A dzsungel könyve” musicalt. Az immár ötödik éve megrendezett népszerű darab ezúttal is hatalmas sikert aratott. A különleges környezet a magával ragadó előadást még sikeresebbé varázsolja; az pedig, hogy a szereplők (kicsik és nagyok) kivétel nélkül remekeltek, kihagyhatatlanná teszik ezt a gödöllői előadást.
Folytatás a második előadással vasárnap este 20 órakor.
Fotók: Tatár Attila

Hírek, Kiemelt hírek, Közlekedési Hirek, Látnivalók, Parkok, terek, emlékhelyek

Gödöllői kisvasút: július 17-én megindul a közlekedés

Jó hír az erdei kisvasutak szerelmeseinek: július 17-én, pénteken megindul a menetrend szerinti közlekedés a Gödöllői Kisvasúton, az arborétumban. Kardos Zoltán és „csapata” lapzártánkig 465 méternyi sínt fektetett le, de a nyitásra mintegy 700 méteres szakaszon megindítják a forgalmat. Egyelőre péntektől vasárnapig fogják működtetni a vasutat, de ha a körülmények lehetővé teszik és igény is mutatkozik rá, akkor a bővítés is szóba jöhet. A menetrendi közlekedés elindulásáig további nyílt napot nem tartanak, csoportok számára továbbra is van lehetőség látogatásra, előzetes bejelentkezés alapján egyeztetett időpontban.
Az önkéntes alapon szerveződött lelkes fiatal csapat két évvel ezelőtt vágott bele egy olyan munkába, amiben akkor sokan nem hittek. Kitartásuknak köszönhetően azonban mára odáig jutottak, hogy hamarosan befejeződik az első szakasz; a Csemeterét és a Körönd között megindulhat a menetrend szerinti közlekedés. Az engedélyeket megkapta az erdei kisvasút.
„Az elmúlt két évben elkészült a végállomás, a fűtőház, benne a múzeumunk” – mesélte Kardos Zoltán. „Itt tévék, tablók és tárgyi emlékek vannak kiállítva, amiket egy terepasztal egészít ki. Ezek megtekintésével legalább félórás túrát tudunk kínálni a látogatóknak. Nagyon jó érzés látni, hogy a kezdeti nagy nehézségek ellenére olyan kiváló 15-20 fős csapat alakult ki, amely nagyon jól tud dolgozni. A Gödöllői Arborétum is sokat profitál ebből, egyre többen jönnek ide meglátogatni, olyan gödöllőiek is, akik nem is hallottak arról, hogy létezik ez az arborétum. Pedig óriási érték ez a hely! Botanikai és turisztikai szempontból egyformán.”
A Gödöllői Kisvasút az elmúlt 2 évben megszervezett nyílt napokon több mint 10.000 látogatót szállított – kicsiket és nagyokat egyaránt. Jelenleg 1-1 villany- és dízelmozdony, valamint 6 darab hatszemélyes kocsi szállítja a látogatókat. A karbantartásuk és felújításuk folyamatosan zajlik, műszaki probléma nem merülhet fel.
Már nem látszik elképzelhetetlen távolságnak, hogy a másik végállomás az Állami telepek „nagyvonatos” megállóhelynél legyen. A tervek mindenesetre már készen vannak…

Fotók: facebook.com/godollokisvasut

Hírek, Kiemelt hírek, Parkok, terek, emlékhelyek

100 év Trianon

1920. június 4-én, a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Idén, a 100 éves évforduló alkalmából Gödöllő minden közintézménye félárbócra eresztette a zászlókat, és 16 óra 30 perckor megszólaltak újra a harangok, megidézve a 100 évvel ezelőtti tragédiát. Így kezdődött a megemlékezés a Gödöllői Királyi Kastély melletti országzászlónál és Trianon emlékműnél.
A rendezvényen elsőként Gémesi György polgármester mondott beszédet, majd Klement Péter önkormányzati képviselő emlékezett meg a békediktátum aláírásáról és annak következményeiről.

Az ország területének 2/3 részét elvesztettük. A lakosság 56 százaléka, 3,2 millió magyar került idegen országba egyik pillanatról a másikra. A termőföld 61, az ország faállományának 88, a vasút 62, a kiépített utak 64, a vasércbányászat 83, a sóbányászat 100 %-át adta idegen kézbe a diktátum. Különleges intézkedésként az újjáépítés során nem épülhetett vasút egynél több sínpárral.

A beszédeket követően Balogh Péter Piusz, a Gödöllői Premontrei Apátság apátja, Albert Gábor, a Gödöllői Evangélikus Egyházközség lelkésze, dr. Sivadó János, a Gödöllői Görögkatolikus Egyházközség lelkésze és Balogh Tamás, a Gödöllői Református Egyházközség lelkésze mondtak imát és áldást, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.

A megemlékezésen Annus Réka gyimesi és kalotaszegi keservessel és moldvai népdallal idézte meg az anyaországtól elszakítottak fájdalmát, kobzon közreműködött

Este 20 óra 20 perckor ismét lehetőség nyílik a megemlékezérsre. Ebben az időpontban szerte a világon, ahol magyarok élnek, meggyújtják az Összetartozásunk Tüzét. Erre városunkban az országzászlónál es a Trianon-emlékműnél kerül sor.

Hírek, Kiemelt hírek, Műemlékek, látnivalók, Parkok, terek, emlékhelyek, Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Ovisok a Petőfi-szobornál

A március 15-ei ünnepséghez kapcsolódó népszerű városi programokat, sajnos, le kellett mondani, de egyénileg bárki megemlékezhet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A gödöllői hagyományoknak megfelelően ma a városi óvodások kis csoportonként ugyanúgy elsétálnak a Petőfi-szoborhoz, mint minden évben, és odatűzik az általul készített papírzászlókat vagy rajzokat…

      

Parkok, terek, emlékhelyek

Nemzeti Együvé Tartozás Parkja

Nemcsak Gödöllő földjét találja a látogató az Erzsébet-park részét képező, sétányokkal tagolt, emlékfákkal díszített kertben. A Magyar Polgármesterek Világtalálkozójára érkezett polgármesterek – az összetartozás szép jeleként – településük egy-egy marék földjét hozták és helyezték el itt. Az 1,6 hektáros, helyi védettséget élvező parkban az Aradi vértanúk emlékműve is látható.

Parkok, terek, emlékhelyek

Petőfi tér

Üzletekkel szegélyezett hangulatos kis utca vezet a főtérről a Petőfi térre, ahol az Evangélikus templom épülete előtt Petőfi Sándor szobra áll, a 16. számú házon emléktábla jelöli, hogy a költő, 1843-as és 1845-ös gödöllői tartózkodása során, az akkor itt álló házban szállt meg.

Parkok, terek, emlékhelyek

Királyi Kastélypark

Francia barokk kertek mintájára alakíttatta ki Grassalkovich I. Antal kastélya kertjét: a kastély mögötti rész lett a 26 hektáros Felsőkert, a kastéllyal szembeni rész az Alsókert (ma Alsópark, a Szabadság út túloldalán). A díszudvarról lépcsők vezettek a gesztenyefasor övezte, mitológiai hősök szobraival díszített Felsőkertbe, ahol két építmény is készült: a mesterséges dombra épült Királydombi pavilon (lásd: ott) a magyar uralkodók és honfoglaláskori vezérek arcképcsarnoka, vele szemben állt a ma már nem látható Lövöldeház. Az Alsókert több kisebb kertre oszlott: virágoskert, zöldségeskert, vadaskert és a dámvadak kertje.

Grassalkovich utódai átalakították a Felsőkertet: az angol tájképi kert kialakítását fia, II. Antal kezdte meg és unokája, Grassalkovich III. Antal herceg és felesége, Esterházy Leopoldina fejezte be: különleges, ritka növényeket ültettek a gyönyörűvé varázsolt kastélyparkban. Az Alsókertben a Rákos-patak vizét felduzzasztva, 1817-ben két “hattyústavat” hoztak létre, a hercegnő “mulatópavilonja” közelében.

A királyi korszakban, az épület előtt létesített két előkertből az északi és egyszerűbb a Király kertje, míg a déli a Királyné kertje lett, melyet évszakonként más-más kedvenc virágaival ültettek be az úrnőjüket Gödöllőre váró kertészek. A királyné igénye szerint faverandát és a lovardába vezető folyosót is kialakítottak. Az előkertben temették el kedvenc kutyáját, Shadow-t is, sírját márványtábla jelöli. A kastélyt, az Alsóparkot, a várost és a vasútállomást hársfasorokkal szegélyezett, gyöngykaviccsal felszórt sétautak kötötték össze. Erzsébet királyné hosszú sétáit legszívesebben a gödöllői erdő legszebb részén, a fácánosban (Alsópark) tette, mely a házi vadászkert szerepét is betöltötte.

1918 végén, IV. Károly rövid királysága után a kastély üresen állt, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság itt alakította ki főhadiszállását, parkját katonai gyakorlatozásokra használták. Az 1920-1944 őszéig tartó kormányzói időszakban Horthy Miklós államfő nyaralóhelyként és vadászkastélyként használta a rezidenciát, a parkban a “Királyné kertjében” egy légoltalmi bunker, (Horthy-bunker) a díszudvarban egy – azóta elbontott – szökőkút, a Felsőkertben családi úszómedence épült. A II. világháború után itt állomásozó szovjet és magyar katonaság visszafordíthatatlan károkat okozott a parkban. A kastély épületének állami pénzből történő helyreállítása során 1994-től elkezdődött a kastélypark rendbe hozása is, a Grassalkovich-kastély együtteshez tartozó Elő- és Felsőkertet természetvédelmi területté nyilvánították.

2010. május elsejére, a Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke tervei alapján a Felsőpark mintegy 5 hektáros része teljesen megújult. Az egy évig tartó, 300 millió forintot igénylő felújítás a királyi korszak romantikus kertjének hangulatát adta vissza. A beteg vadgesztenyefasor fáit előnevelt, német faiskolából származó új fákra cserélték, 174 új fát ültettek. Összesen 31 fafaj, és fajta: juhar, kőris, fenyő, tölgyfélék, selyemakác, gyertyán, szelídgesztenye, törökmogyoró, bükk, csüngő eperfa, madárberkenye, japánakác és hársfa fajok csemetéi és előnevelt példányai gazdagítják a parkot. A romantikus kertbe 10.000 cserjét, 5.000 hagymás növényt, 50.000 évelőt ültettek el, az egynyári virágok tavasszal kerültek a földbe. A vízellátást 2,5 km csőhálózat, 5 km csepegtető, 400 öntöző szórófej szolgálja. A sétautak melletti cserjék változatos szín- és formavilágát a borbolya, som, puszpáng, madárbirs, gyöngyvirágcserje, aranycserje, hortenzia, lonc, gyöngyvessző, tiszafa, bangita fajták adják. Évelő-, és egynyári növények kerültek a díszítő ágyásokba, a legnagyobb, egész évben virágzó kompozíció a díszudvar fölötti parkrészben kapott helyet. A kastélykert esti hangulatát a kandelábersor teremti meg, az új szökőkút fény- és vízjátékokkal szórakoztatja a látogatókat. A Királyné kertjének felújításával – az Erzsébet-verandát is eredeti formájában állítják helyre – lesz teljessé a Felsőpark romantikus kertjének királyi korszakot idéző pompája.
Alsópark
Grassalkovich I. Antal, a kastéllyal szembeni parkrészben virágoskertet, zöldségeskertet és vadaskertet különített el. Az Alsópark szélén álló XVIII. századi, barokk stílusú uradalmi épületben jószágigazgatói lakások voltak, majd testőrlaktanya lett (lásd: ott)

Az Alsópark rekonstrukciója is megkezdődött, mely a Világfa felújítását (lásd ott), sétányok, utak kialakítását és a növényzet egy részének megújítását és a vasútállomás körüli kertrészek megszépítését jelenti a mintegy 61 millió forintos felújítás során.

Bővebb információ:
www.kiralyikastely.hu

Parkok, terek, emlékhelyek

GIM-ház kertje

Különleges mikroklímájú a GIM-házat körülvevő, hangulatos művészkert, amely – akárcsak a Gödöllői Iparművészeti Műhely – a Gödöllői Művésztelep szellemiségét közvetíti a mai látogató számára. Az egykori művészkolónia életének fontos színtere volt a kert, s mint maguk körül mindent, ezt is igyekeztek művészivé formálni, a szépség megjelenítésére használni. Körösfői Kriesch Aladár felesége, Ilka néni illatos kertjét irodalmi források említik.

A színekre komponált kert Gödöllő egyik különlegesen egyedi értéke, amely a Gödöllői Iparművészeti Műhely elnöke, Katona Szabó Erzsébet, Ferenczy Noémi-díjas textilművész fantáziája és munkája nyomán született. Így hozott létre “arany-, ezüst-, és vörös kertet”, ahol a hangulatot az évszakonként más-más színű, illatozó növények adják. Az egymás mellett lévők levele-virágja festői harmóniában él és pompázik a 100 évvel ezelőtti Művésztelep emlékezetére. A telek közepén egy hatalmas vöröstölgy áll, a “művésztelep fája”, lombkoronája a GIM megnyitásának évfordulóján, október közepén bíborszínűvé válik. A fát 2002-ben ültették, Gödöllő város lakosainak adományaiból. A művészkert szabadtéri kiállítótér is, így a kortárs művészet- és kertkedvelő látogatók számára egyaránt gazdag élményt nyújt.

Nyitva tartás:
Szombat – vasárnap 14-17 h (november 1. – március 31.)
Szombat – vasárnap 14-18 h (április 1. – október 31.)
Előzetes bejelenkezéssel más napokon is.

Elérhetőség:
2100 Gödöllő, Körösfői Kriesch Aladár utca 15-17.
Telefon/fax: 06 28 419 660
E-mail: gimhaz@invitel.hu

Bővebb információ:
www.gimhaz.hu

Parkok, terek, emlékhelyek

Főtér

Gödöllő főtere, a nagy kiterjedésű Szabadság tér a HÉV-től rövid sétával közelíthető meg. Nevezetességei a Dózsa György úttól jobb felé haladva: volt Községháza, ma Erzsébet Királyné Szálloda, Református templom (9. sz.), Városháza (7. sz.), Világbéke Gong (a Városházától jobbra), Hamvay kúria (5. sz.), Gödöllői Városi Múzeum (5. sz.), Városi piac, Pelikános kút (5. sz.)

Az Új Magyarország fejlesztési program keretében, közel 1 milliárd forintos fejlesztéssel, 2011-re megújul a főtér. A II. Világháború előtti városközpont szecessziós hangulatát, melyet a szocializmus alatti drasztikus épületbontások és az oda nem illő tízemeletes házak felépítése eltüntetett – új hangulati elemekkel idézik meg: a világítást 46 szecessziós stílusú kandelláber adja, a Református templom előtt szökőkutat építenek: zenével kísért programját a kényelmes padokról szemlélhetik az arra járók.

Parkok, terek, emlékhelyek

Erzsébet-park

Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.

Erzsébet-szobor

Kezében virággal és napernyővel – ahogyan a gödöllőiek magányos sétái során oly gyakran látták – örökíti meg Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségét a világ első, egészalakos Erzsébet királyné-szobra, Róna József szobrászművész alkotása. A virágfüzéres kőtalapzaton álló, életnagyságnál jóval nagyobb, két és fél méter magas bronzszobor egyenes tartásával, arcának finom vonásaival, alakjának gondos kidolgozásával sokat elárul a királyné szépségéről, összetett személyiségéről, a magyarok iránta érzett szeretetéről.

Sziklahalom

A szobor háta mögötti ligetben egy sziklahalom magasodik, kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik. Tervezője (a budapesti Hősök tere szobrainak megalkotója) Zala György szobrászművész, aki a kompozíció tetejére egy fehér mészkőből faragott királyi koronát helyezett. Gödöllő városfejlesztési programjai keretében, 2010-ben felújításokra kerül sor az Erzsébet-parkban: megújul a szobor, körötte díszparkot alakítanak ki, rendezik a főbejárat kerítés felöli oldalát és az előtte lévő területet.

Kálvária

Különösen szép barokk emléke Gödöllőnek a Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf megrendelésére, feltehetőleg a kastély tervezője, Mayerhoffer András által 1771-1775 között épített Kálvária. Krisztus keresztre feszítésének színhelyét, a Golgotát, egy belül üreges kőépítmény jelzi. Belsejében a kastélykert öntözésére szolgáló, vörös márvánnyal burkolt víztározót alakítottak ki, melybe a Pazsaki-forrásból vezették a vizet. A forrás eliszaposodása miatt a királyi korszakban más megoldást alkalmaztak: az Alsó-parkban lévő Hattyús tó vizét nyomták fel, gőzgépek segítségével. A Golgotát két oldalról kőkorlát övezi, rokokó mintázata dekoratív peremként veszi körbe a három kereszt tövében álló három alakot: Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobrát – köztük már csak az első kettő eredeti. A puha mészkőből épült, jellegzetesen barokk kori köztéri alkotást időjárásnak kitett sérülékenysége miatt többször felújították: 1827, 1931, 1961, 1990-ben. 2010-ben újabb renoválásra kerül sor: az alépítményt a szobrokkal együtt restaurálják, kertrendezéssel megszépítik a Kálvária környékét.

Betűk visszaállítása
Kontraszt