Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat

Templomok, kolostorok, temetők

Látnivalók, Templomok, kolostorok, temetők

Salvator nővérek zárdája

A Salvator Nővérek 1917-ben alapítottak noviciátust Máriabesnyőn, három kis parasztházban, majd zárdájuk 1933-ban épült fel a templommal szemközti dombon. Az Isteni Üdvözítő (salvator) nővérek (Sorores Divini Salvatoris, SDS) hivatása a tanító-nevelő, szociális munka. A rend női ágát 1888. december 8-án Rómában alapította P. Jordan Ferenc, a Salvator Atyák és Testvérek Társulatának alapítója, Wüllenweber Terézia bárónő, Apostolokról Nevezett Boldog Mária Anya társalapító segítségével. Magyarországra 1899-ben érkezett Rómából az első két, német anyanyelvű, szalvator-nővér. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása után állami tulajdonba került rendházukban, 1955-töl 1988-ig a Török Ignác Gimnázium működött, 1975-töl óvónőket is képeztek itt.

Klauzúrájukban 2007-ig laktak a dombtetőn álló épületben, mely ma már a Váci Püspökség tulajdonában lévő lelkigyakorlatos ház és konferenciaközpont, egyszersmind három csillagos zarándokszállás, Mater Salvatoris néven.

Templomok, kolostorok, temetők

Premontrei kápolna

A premontrei rend 1924-ben települt meg Gödöllőn, 1929-ben saját noviciátussal és hittudományi főiskolával rendelkezett, 1937-ben a Szentszék önálló perjelséggé emelte, mely a Fácános erdő szép természeti környezetében, hatalmas alapterületű, három egységből: iskola, konviktus, rendház álló épület-együttest hozott létre. Mindez a szerzetesrendek 1950-es évekbeli feloszlatásakor a gödöllői Agrártudományi Egyetem birtokába került. Új kápolnájukat az egyetem háta mögötti Fácán soron, 1991-ben kezdték el építeni és 1993-ban szentelték fel. A Szentlélek tiszteletére épített, nemesen egyszerű, fehér falú kápolna dísze egy 16 négyzetméteres, gyönyörű üvegablak, az “Őseink hazára találása”. Tervét a Gödöllői Művésztelep egyik alapítója, Nagy Sándor készítette, a kivitelezés L. Szabó Erzsébet iparművész munkája.

Templomok, kolostorok, temetők

Nagyboldogasszony Bazilika

Zarándokok ezrei érkeztek a csodás körülmények közt megtalált szoborhoz, így 1768-71 között, a gödöllői Grassalkovich kastély építője, Mayerhoffer János tervei alapján a kápolnához hozzáépítették az alsótemplomot és a loretói kápolnát is magába foglaló barokk felsőtemplomot.

A kegyszobor – Magyarország legkisebb kegyszobra – ma az 1917-ben készült főoltáron, míg a loretói Máriaszobor az oltár mögött látható, gróf Grassalkovich I. Antal és gróf Migazzi Kristóf bíboros portréjával együtt.

A mellékoltárok képeit az alsó-, és felsőtemplomban egyaránt Baumgartner Norbert, bécsi kapucinus szerzetes festette, 1770 körül. A templombelsőt Márton Lajos 1941-42-ben készített falfestményei és üvegablakai díszítik. Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a XVIII. századból valók. Az alsótemplom mellékoltárképei szintén Baumgartner Norbert munkái. A falfestményeket és az üvegablakokat itt is Márton Lajos készítette, illetve tervezte.

Az ország legkisebb kegyszobrához (11 cm magas, 4 cm széles) érkező zarándokok ima-meghallgatásai, a csodás gyógyulások Besnyőt hamarosan a Galga mente legnagyobb búcsújáró helyévé tették. A XIX. század végétől a dokumentumokban már Máriabesnyő néven szereplő település kegytemplomát 1912-ben felújították: ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal. Önálló plébániaként 1936-tól működik. A ma országos hírű zarándokhely Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt kegytemploma, 2008. augusztus 15-én basilica minor rangot kapott.

Látogatható:
A bazilika megtekintése a szentmiséken kívüli időben (miserend: www.mariabesnyo.hu) csoportok számára (3 főtől) vezetett túrák keretében történik.

A templom mellett látható a kapucinusok jellegzetes keresztje, Jézus keresztre feszítésének jelképeivel. A templom és a rendház által határolt udvar falánál Szent Konrád szobra áll, 1934-ben készítette Ludvig Krausz.

Templomok, kolostorok, temetők

Kastélytemplom

A kastélytemplom belsejében Grassalkovich I. Antal gróf velencei mozaikképe és a Grassalkovich-címer is utal az építtetőre, aki új kastélyában – a lebontatott református templom helyébe – építtette a Nepomuki Szent János tiszteletére 1749-ben felszentelt, gazdagon díszített barokk kastélytemplomot. Főoltárát fekete márványoszlopokon nyugvó baldachin teszi elegánsan nagyvonalúvá, főoltárképe a templom védőszentjét ábrázolja, bal oldali mellékoltárán a Kálvária és Szent József, jobb oldalon Szent Antal és Mária mennybemenetele látható. A kastéllyal – lépcsőn megközelíthető – zárt oratórium kötötte össze, jelenleg ez nyújt rálátást a templombelsőre. Az 1769-től 2008-ig volt Gödöllő katolikusainak plébániatemploma, szolgálatát kezdetben a kapucinus szerzetesek, majd 1811-től világi papok látták el. A Szentháromság templom felszentelésével, 2008-tól a Kastélytemplom a Gödöllői Római Katolikus Plébánia misézőhelye lett heti egy, vasárnapi misével, amelyet 11 órakor tartanak.

Templomok, kolostorok, temetők

Kapucinus kolostor

A máriabesnyői kegytemplom (lásd: Nagyboldogasszony Bazilika) és a zarándokok szolgálatára Grassalkovich I. Antal kapucinus szerzeteseket telepített Besnyőre. Ellátásukról uradalmi cselédekkel gondoskodott, akinek 7 házat építtetett a ma is Hétház utcának nevezett helyen.

1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása miatt a kapucinusoknak el kellett hagyniuk Máriabesnyőt, a rendház állami tulajdonba kerültek. A kapucinus kolostorban megmaradt a katolikus plébániahivatal, az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem használta. A rendszerváltást követően 1989 augusztusában a rend újra visszakapta tulajdonát, a felújítási munkálatok 1993-ban fejeződtek be, 2002-ig éltek kapucinus atyák a klauzúrában. A kolostor turizmus számára történő megnyitásáról tárgyalások folynak a kapucinus rend és a plébánia között.

Templomok, kolostorok, temetők

Izraelita Kegyeleti Park

A zsidó hitközség 1852-ben alakult Gödöllőn. A temetkezésről 1857 és 1937 között vannak adatok. A második világháború után a temető évtizedekig elhanyagolt állapotban volt. A város 1994-ben nyilvánította kegyeleti parkká. 2004-ben állították fel a Holocaust emlékkövet a gödöllői áldozatok tiszteletére.
Jelenleg a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület gondozásában van.
A temető csak előre bejelentkezés után látogatható
Jelentkezni lehet: Péterfi Csaba 06 20 347 9443

Templomok, kolostorok, temetők

Gróf Teleki Pál sírja

Az 1933-ban Gödöllőn megrendezett világtalálkozó, a cserkész-jamboree szervezője, az első magyar főcserkész, gróf Teleki Pál, Magyarország tragikus sorsú miniszterelnöke volt. A földrajztudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, politikai pályája során kétszer, 1920-21-ben majd újra 1939-től lett az ország miniszterelnöke, 1941-ben bekövetkezett haláláig. Sírjára ma is gyakran helyeznek koszorút tiszteletük jeleként a máriabesnyői temetőt – a kegytemplom mellett vezető gyalogúton – felkereső zarándokok.

Templomok, kolostorok, temetők

Evangélikus templom

Csúcsíves toronysisakjával uralja a Petőfi teret az 1929-31 között, Hetzel Frigyes tervei alapján, közadakozásból épült evangélikus templom. Az építéshez szükséges 43 000 pengőt a gyülekezet – mely a XVIII-XX. század közötti időben mintegy hétszeresére, 52-ről 350 főre nőtt – adta össze: a kegyszereket, padokat, csillárt és oltárterítőket is a helyi családok adományozták, a telket a város bocsájtotta rendelkezésre. A 16 hónap alatt felépült templom belső kialakítása az ókeresztény-bizánci stílust követi, oltárképe az imádkozó Jézust ábrázolja – Farádi Veres Izabella festőművész alkotása. 250 kg súlyú harangja a felszentelést követően 5, orgonája 50 év múlva került mai helyére, esti díszkivilágításban – az önkormányzat jóvoltából – 2000 óta látható.

Betűk visszaállítása
Kontraszt