A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Gödöllőn minden évben ezen a napon vehetik át a Gödöllő Kultúrájáért díjat azok, akik értékteremtő tevékenységükkel a város művészeti és kulturális életében kiemelkedő eredményeket értek el. A díjat idén Szlávik Jánosné helytörténésznek, elismerve Gödöllő helytörténetében végzett színes és magas színvonalú szakmai tevékenységét, és Gödöllő Város Népi Zenekarának a hazai és nemzetközi szintű kiemelkedő munkájukért, a magyar kultúra, a magyar nóta, valamint a cigányzene hagyományainak ápolásáért ítélte oda a képviselő-testület. A díjat a zenekar nevében Balogh Gyula, művészeti vezető vette át.
Az ünnepségen Polgármesteri Ezüstérem Gödöllőért elismerést vehetett át Faludi Ildikó, a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusa, aki munkájával hozzájárult Gödöllő Város jó hírének növeléséhez.
A rendezvényen Gémesi György polgármester mondott köszöntőt, majd a díjak átadása után Szlávik Jánosné tiszteletére az Erkel Ferenc Általános Iskola diákjai adtak ünnepi műsort, Gödöllő Város Népi Zenekarát pedig Jenei Gábor és Simon Boglárka, a Madách Színház művészeinek előadása köszöntötte.
***
Szlávik Jánosné a Debreceni Tanítóképző Főiskolán okleveles népművelő-könyvtáros, majd az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán okleveles könyvtáros képesítést szerzett. Szakdolgozatának témája Pest megye helytörténeti bibliográfiája volt. A könyvtáros és könyvtárostanár munkához kötődően szaktanfolyamokat végzett, majd felnőttképzés keretében 2002-ben a Pécsi Janus Pannonius Egyetemen pedagógia szakos bölcsész és tanár diplomát szerzett.
1974-ben került Gödöllőre. Először a Ganz Árammérőgyár szakszervezeti könyvtárában, majd 1975-ben a Juhász Gyula Városi Könyvtárban, valamint a Magyar Néphadsereg Híradótechnikai Üzeme szakszervezeti és műszaki könyvtárában és a Magyar Távirati Iroda gödöllői részlegében dolgozott, végül 1991-től nyugdíjba meneteléig, 2013-ig az Erkel Iskola könyvtárostanára volt.
Könyvtárostanárként, iskolai könyvtári szaktanácsadóként, majd szakértőként Pest megye számos iskolai könyvtárában segítette a színvonalas könyvtári feltételek kialakítását, a tanulók megfelelő könyvtári ellátását. Főállású munkája mellett 2000-től 2010-ig a Gödöllői Szakképző Magániskolában tanított idegenforgalmi szakmenedzser képzés keretében idegenvezetési ismereteket, művészettörténetet és művelődéstörténetet.
Alapító tagja az 1984-ben létrejött Gödöllői Városvédő Egyesületnek és az 1995-ben alakult Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesületének is. Ez utóbbi szervezetnek 2006-tól az elnöki tisztségét tölti be; a Kastélybarátok Egyesületének tagjaival közösen részt veszek a városunk temetőiben lévő védett sírok gondozásában is. Helytörténészként kutatásaival, publikációival folyamatosan részt vesz Gödöllő történetének feltárásában, a meglevő értékek megmentésében. 2012 óta tagja a Gödöllői Értékvédő Egyesületnek is. Helytörténeti kutatásaiban kiemelkedő helyet kap az Ambrus Zoltán életével kapcsolatos, több mint egy évtizede tartó munkája, melynek során az író, a lánya, Gizella és unokája, dr. Fallenbüchl Zoltán történész munkásságát is feldolgozta, bemutatta, gondoskodott hagyatékuk országos múzeumokban, könyvtárakban való elhelyezéséről. Munkásságáért 2005-ben TÉKA-díjat, iskolai könyvtárosi munkája elismeréseként 2013-ban Könyvtárostanárok Egyesületétől (KTE) Életműdíjat kapott. Pedagógiai tevékenységét 2013-ban Pedagógiai Szolgálati Emlékéremmel ismerték el. 2015-ben Podmaniczky-díjban részesült.
Gödöllő Városi Népi Zenekarát 1993-ban id. Balogh Gyula, az akkori Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke alapította. 2006-tól a Gödöllői Kulturális és Szociális Közhasznú Egyesület működteti a zenekart, ami Ifj. Balogh Gyula vezetésével 2018-ban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Céljuk a magyar kultúra – a magyar nóta – és a cigányzene hagyományainak ápolása, megőrzése és továbbadása az utókor számára. Az elmúlt években számos hazai és külföldi rendezvényen (Ausztria, Németország, Románia, Svájc, Horvátország, Szlovénia, Lengyelország) mutatták be a magyar kultúra eme részét és öregbítették Gödöllő jó hírnevét. Magyarnóta- és operett estjeiken a műfaj nagyjainak számító művészek léptek és lépnek fel, többek között Madarász Katalin, Budai Beatrix, Bokor János, a Budapesti Operettszínház, a Madách Színház, az Operaház művészei. Jó kapcsolatot ápolnak a városban működő többi kulturális csoporttal, akikkel egymás vendégeiként közös produkciókat álmodnak meg és visznek színpadra. Játékuk számos gödöllői rendezvényt tett emlékezetessé.
Faludi Ildikó a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusa a Gödöllői Városi Múzeumban kezdte munkáját, de már 1992-93-ban bekapcsolódott a romtúrák lebonyolításába, mint idegenvezető. 1995 tavaszán tagja lett annak a 21 fős csapatnak, ami a kastély felújításával, berendezésével foglalkozott. Azóta neve összefonódott a kastéllyal. Számtalan kiállítás szervezésében és kiadvány szerkesztésében vett részt, népszerű múzeumpedagógia programokat szervezett és szervez. 2010-ben kisfiával, Reményi Mártonnal közösen írták meg a Herceg Egérváry Elemér naplója című könyvet, ami még abban az évben Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott. Az első kötetet azóta újabbak követték, sőt megszületett a Sajtcetli, Herceg Egérváry Elemér újságja, a múlt év karácsonyára pedig az „Egérutak a kastélyparkban” elnevezésű társasjáték. Herceg Egérváry Elemér történeteinek jelentős szerepük van abban, hogy a kastély egyre népszerűbb a gyerekek körében is.