Aradi vértanúként lett nemzeti hőssé a Gödöllőn, kisbirtokos nemesi családban született Török Ignác (1795-1849) honvédtábornok. Apja, a Grassalkovich-uradalom gazdatisztje tanulni Bécsbe küldte fiát, aki a hadmérnöki akadémia elvégzése után a magyar nemesi testőrségnél erődítéselméletre oktatta, Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. Katonai pályája gyorsan ívelt felfelé: az 1848-49-es szabadságharc kitörésekor őrnagy, – Károlyváros (ma Karlovac, Horvátország) erődítési igazgatója-, alezredesi rangot a hadmérnöki karban szerez, 1848 szeptemberétől Komárom erődítési igazgatója majd 1849 januárjától tábornok. Júniusban a visszafoglalt budai vár erődítéseinek bontását irányította, majd júliustól a szegedi erődítési munkálatokat vezette. A világosi fegyverletételnél elfogták, a hadbíróság kötél általi halára ítélte. „Lelkiismeretem felment engem” mondta a per során. Október 6-án végezték ki Aradon, 12 tábornoktársával együtt. Hős szülöttjének Gödöllő először 1949-ben állított szobrot. Az 1955-ben alapított Török Ignác Gimnázium előtt áll egy másik, 1995-ben leleplezett, közadakozásból készült bronz mellszobra a hős tábornoknak. Október 6-án minden évben itt tartják az aradi vértanúkra emlékező városi ünnepséget.