Hírek

Ünnepi gondolatok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 173. évfordulója alkalmából

Ünnepi gondolatok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 173. évfordulója alkalmából

A hivatalos megemlékezés elmaradása ellenére is többen elhelyezték az emlékezés koszorúit a Petőfi-szobornál délelőtt, a járványügyi szabályok betartásával. Nemzeti ünnepünk alkalmából dr. Gémesi György polgármester mondott ünnepi köszöntőt:

“Hölgyeim és uraim!
Március 15-e az az ünnepünk, amely bárhol a világon mindenki számára a magyar szabadságot jelenti. Az az ünnepünk, amiről mindenkinek az jut eszébe, hogy vér nélkül győztünk. Az az ünnepünk, ahol megszületett Magyarország legszebb szabadságverse, és az az ünnepünk, ahol megszületett a 12 pont, ami megfogalmazza a magyar nép szabadságvágyát.
Világosan és határozottan megfogalmazza azt az autonómiatörekvését, amit az akkori birodalom kapcsán a magyar nép kívánt. Ez a forradalom vér nélkül győzött, mert össze tudtak fogni az emberek. Március 14-én a Pilvax kávéházban gyűltek össze a magyar irodalmárok, Petőfi Sándor, Jókai Mór és társaik és fogalmazták meg a 12 pontot. Majd másnap több helyen, többek között a Nemzeti Múzeum előtt is felolvasták azt. Ezek azok a visszaemlékezések, gondolatok, illetve történelmi tények, amelyek minden esztendőben, most már 173 év távlatából is ezt az ünnepet talán az egyik legszebb magyar szabadságünnepé teszik számunkra.
Aztán persze nagyon sokan fogalmaztak meg 12 pontokat, gondolták a március 15-ei példa kapcsán – az akkori autonómiatörekvések kapcsán – fogalmazzák meg majd az épp aktuális politikai elvárásoknak megfelelően a 12 pontjaikat, de ezek közül egyik sem állta ki az idő próbáját.
Hiszen az a 12 pont, amit 1848. március 15-én fogalmaztak meg, a Mit kíván a magyar nemzet?, ez foglalja össze azt az autonómiatörekvést, ami Magyarország függetlensége, szabadsága kapcsán megfogalmaztak. Az értékálló 12 pont volt, ami az autonómiáról szólt. Azért vettem elő ezt a gondolatot, mert az autonómia nem csak 1848. március 15-én fogalmazódott meg Magyarországon. Több alkalommal, a különféle szabadságharcok kapcsán is, illetve megfogalmazódott az Erdélyi autonómia kapcsán is, nemrég aláírást is gyűjtöttünk. Ez az autonómiatörekvés az elmúlt évtizedekben, évszázadokban a magyar történelem során sokszor tetten érhető volt.
Autonómia az önkormányzatiság is. És itt a dolognak az összefüggése a mai 12 ponttal. Az autonómia az, hogy mi magunk hogyan és miként döntünk a dolgainkról. Hogy engedjük-e politikai pártoknak, hogy beleszóljanak a döntéseinkbe vagy mi magunk döntjük el, hogy hogyan szeretnénk látni a város fejlődését. Ennek az autonómiának az az eredménye, hogy Gödöllő második helyen van a járásközpontok között a legélhetőbb városok kategóriájában. Nagyon sok szép eredmény mutatja ezeknek az autonóm döntéseknek a következményeit. Hiszen önök döntenek arról, hogy kiket választanak meg vezetőnek, önök döntenek arról, hogy hogyan szeretnék ezt a várost a következő időszakban látni, hiszen azok a vezetők, akiknek bizalmat szavaztak ezt a feladatot kapják. Önök döntenek arról, hogy milyen körülmények között szeretnének élni és sorolhatnám tovább.
Úgy tűnik számomra, hogy ez az autonómia kerül ma háttérbe. Azért próbáltam összekötni ezt a 12 ponttal és az önkormányzatokkal, mert 2009-ben Kósa Lajos – akkori parlamenti képviselő – megfogalmazott 12 pontot. Előtte pedig a parlamentben felolvasott több mondatot, amiből most idézni szeretnék önöknek:
„Ma ott tartunk, hogy az önkormányzati rendszer a szakadék szélére kerül. Ma ott tartunk, hogy az állam nem tudja megoldani a problémát, se pénze, se tehetsége nincs hozzá, akkor az állam azt mondja, tessék önkormányzatok, lássátok el. Ma ott tartunk, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke úgy kíván tárgyalni az állam egyik felével, a másik fele képviselőjeként, hogy előre kinyilvánítja, tőletek 120 milliárdot elveszünk – ez kőbe van vésve – gyertek tárgyalni. Az ember azt kérdezi, ugyan, aztán miről?!”
Ezeket Kósa Lajos mondta 2009-ben, március 15-e után a magyar országgyűlésben. Minthogyha volnának áthallások, különösen a 120 milliárdos tételről való tárgyalás kapcsán… De mielőtt ebbe még részletesebben belemennék engedjék meg, hogy idézek abból a 12 pontból, amit Kósa Lajos olvasott fel akkor a parlamentben, illetve amit a Kossuth téren tartott tiltakozás kapcsán önkormányzati képviselők előtt mondott el.
1. Minden önkormányzat célja a gyarapodás és a biztonság megteremtése.
2. Minden önkormányzatnak joga van az élethez, erről lakói dönthetnek.
3. Magyarország legfontosabb városa Budapest.
4. Minden falu, város, és megye közös értékünk, ezek pusztulásával mindannyian kevesebbek leszünk.
5. Budapestnek ki kell állnia a legkisebb faluért is.
6. Minden településnek joga van iskolához.
7. Minden településnek joga van a kultúrához, és templomához.
8. Minden településnek joga van egy rendőrhöz.
9. A kormány csak úgy adhat kötelezettséget az önkormányzatoknak, ha ahhoz a feltételeket is biztosítja.
10. Minden településnek joga van a vagyonához, a kormány azt nem vonhatja el.
11. Minden településnek joga van a jövedelméhez.
12. Minden településnek joga van az ellenállásra törvényes keretek között, ha a központi állam az alkotmányosságot fenyegeti.
Tisztelt hölgyeim és uraim!
12 pont 1848. március 15-én és 12 pont 2009. március 15-e előtt. Arra a 12 pontra, amit 1848. március 15-én az autonómia törekvések kapcsán megfogalmaztak, nemcsak hogy emlékszünk, de pontosan tudjuk is a tartalmát. Azt a 12 pontot, amit Kósa Lajos sorolt fel, egyrészt már nem tudjuk, nem emlékszünk rá, illetve azok a történések, amelyek ma vannak és voltak az elmúlt időszakban az önkormányzatok körül, ezek a történések teljes mértékben annulálták. Mondhatnám azt is, hogy eltűntek a politikai kommunikáció szemétdombján. Sok minden el fog tűnni a következő időszakban. Figyeljenek arra, amit 48-ban fogalmaztak meg őseink. Ahhoz kötődjünk, legyen az az iránymutató, legyen az az örökérvényű 12 pont.
Végül pedig, ahogy említettem Kósa Lajos 12 pontját: „Minden településnek joga van az ellenállásra törvényes keretek között, ha a központi állam az alkotmányosságot fenyegeti.”
Ennek kapcsán jelentem be itt önök előtt, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, hasonlóan Kósa Lajoshoz 2009-ben az általa szervezett tiltakozáshoz, amennyiben a járványhelyzet engedi, meg fogja szervezni ugyanezt a tiltakozást. Ugyanezekkel a pontokkal, gondolatokkal, ezeknek az értékeknek a mentén.
Hölgyeim és uraim!
Ezek voltak az idei március 15-ei gondolataim. Engedjük, hogy a szívünkbe és a lelkünkbe beköltözzön a béke, a szabadság és az egyetértés, ahogy ezt annak idején 1848-ban megfogalmazták és legyünk büszkék 173 év távlatából hőseinkre.”
Gödöllő város önkormányzata nevében dr. Gémesi György polgármester, dr. Kiss Árpád jegyző, Bárdy Péter és Bajkó Norbert alpolgármesterek koszorúztak, majd az Ifjúsági Testület és több szervezet is lerótta tiszteletét a 48-as hősök előtt.
A március 15-ei ünnepséghez kapcsolódó népszerű városi programok a járványügyi korlátozások miatt természetesen elmaradtak, de egyénileg bárki megemlékezhet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről.
Share on facebook
Megosztás Facebookon.
Share on email
Küldd el emailben
Share on print
Nyomtatás

Hozzászólások

Fontos közlemény: Gödöllő város útjainak és lakókörnyezetének védelméről, a település egyes területeire való behajtás rendjéről és a fizetendő díjakról
This is default text for notification bar
Skip to content