HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS - 2015

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási, iparűzési tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja;
• jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is;
• egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is.

Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség – így bevallás-benyújtási kötelezettség – ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseiből kell kiindulni.

Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, továbbá a hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván.

I. BEVALLÁS JELLEGE

A bevallás jellege a bevallási időszakra vonatkozik.

Éves bevallás: olyan bevallás, melynek időszaka az adóév január 1. – december 31-ig tart, továbbá ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. A bevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani.

Záró bevallás: akkor kell benyújtani, ha a vállalkozás átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, egyéni vállalkozói igazolványt visszavonták, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti. A záró bevallás benyújtásának okát a III. pontban, a megfelelő helyen kell jelölni.

Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-éig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás benyújtására kötelezett.

Előtársasági bevallás: a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdő-birtokossági társulatnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A bevallási időszak sorban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésnek, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül.

Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó bevallása: Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követő 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérleg-fordulónappal egyezik meg.

II. BEVALLOTT IDŐSZAK

A bevallás jellegének (éves, záró, előtársasági, év közben kezdő, üzleti éves) megfelelően szükséges kitölteni.

III. ZÁRÓ BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁNAK OKA

A záró bevallás benyújtásának okát a megfelelő helyen „X” jellel kell jelölni.

IV. BEVALLÁSBAN SZEREPLŐ BETÉTLAPOK

A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is - tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. Az A, B, C, D jelű betétlapok a nettó árbevétel levezetését, az E jelű betétlap az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke figyelembe vehető együttes összegének, vagy a kapcsolt vállalkozások adóalapjának kiszámítását, az F jelű betétlap a vállalkozási szintű adóalap megosztást, a G jelű betétlap a túlfizetés visszaigényléséhez szükséges nyilatkozatot, a H jelű betétlap pedig az önellenőrzési pótlék bevallásához szükséges adatokat tartalmazza. Az A, B, C, D jelű lapok közül csak egyet – a vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot – kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. A szükséges betétlapot csak akkor lehet kitölteni, ha a megfelelő jelölőnégyzetben ezt „X” jellel jelölte!

• Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket.
• A „B” jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni.
• A „C” jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni.
• A „D” jelű lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni.
• Az „E” jelű kiegészítő lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek eladott áruk beszerzési értéke és/vagy közvetített szolgáltatások értéke címen kívánják csökkenteni a nettó árbevételt a helyi iparűzési adóalap kiszámítása során, illetve ha kapcsolt vállalkozás tagja. Nem kell kitölteni az „E” jelű kiegészítő lapot az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adóalanynak.
• Az „F” jelű kiegészítő lapot az adóalap megosztással összefüggésben szükséges csatolni, annak, aki adóalap megosztásra kötelezett.
• A „G” jelű kiegészítő lap a más adóhatóságnál fennálló túlfizetés vagy köztartozás megnevezésére szolgál. Csak akkor kell kitölteni, ha túlfizetése van vagy más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál) van köztartozása.
• A „H” jelű kiegészítő lap az önellenőrzési pótlék bevallására szolgáló betétlap.

V. ADÓALANY

Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni.

VI. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást az iparűzési adóalap főszabálytól [Htv. 39.§ (1) bekezdés] eltérő, egyszerűbb adóalap-megállapítást jelenti.

1. Itt kell nyilatkozni azoknak a vállalkozóknak, akik a teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerint átalányadózók. Az iparűzési adóalap összege a szja törvény szerinti átalányadóalap 20 %-al növelt összege.
2. Itt kell nyilatkozni annak, aki az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya a tárgyévben, és az iparűzési adóban az egyszerűsített adómegállapítást választotta. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályok szerint, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
3. Itt kell nyilatkoznia annak is, akinek a nettó árbevétele nem haladta meg a 8 millió Ft-ot az adóévben.  Ebben az esetben az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80%-a.
4. Itt kell nyilatkoznia továbbá a kisvállalati adóalanyoknak is. Ez esetben az adó alapja a kisvállalati adó alapjának a 20%-kal növelt összege.

Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor az A jelű betétlap 2. sorát kell kitölteni.

VII. AZ ADÓ

Az egyes sorok adatait a számviteli, vagy más egyéb illetve a helyi adókról szóló törvényben foglalt szabályok alapján kell megadni.

1. sor: A Htv. szerinti – vállalkozási szintű – éves nettó árbevétele, melynek részletezése külön lapon található (A, B, C vagy D lapon)

2. sor: A vállalkozás egész szintjén felmerülő eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének összege. Az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét az E jelű betétlap II/1. és 2. sorában lehet megadni. A személyi jövedelemadóban átalányadózó, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (EVA), az adóévben 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű adóalany és a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalanyként ezt a mezőt nem töltheti ki.

3. sor: Itt kell feltüntetni az alvállalkozói teljesítések értékét [Htv. 52. § 32. pont]. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó, ha az adótó mind a megbízóval, mind a szállítóval (alvállalkozóval) is a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy az adott ráfordítást a vállalkozó nem közvetített szolgáltatásként, vagy elábéként, vagy anyagköltségként számolta el.

4. sor: A vállalkozási szintű – nettó árbevételt csökkentő – anyagköltség teljes összege. Az anyagköltség a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadóban átalányadózó, az adóévet megelőző évben 8 millió Ft nettó árbevételt el nem érő vállalkozások és az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (EVA) ezt a mezőt nem töltheti ki.

5. sor: A Tao tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjában meghatározott feltételekkel megvalósított alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, figyelemmel a Frascati Kézikönyv szerinti javaslatokra. A személyi jövedelemadóban átalányadózó, az adóévet megelőző évben 8 millió Ft nettó árbevételt el nem érő vállalkozások és az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (EVA) ezt a mezőt nem töltheti ki.

6. sor: A helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap, a Htv. 39. § (6) alkalmazása esetén az „E” jelű betétlap III/11. sora. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési adókötelezettség, akkor ezt az összeget kell – az adóalap-megosztásra irányadó jogszabályok szerint – megosztani az egyes települések között. A személyi jövedelemadóban átalányadózó esetén a SZJA 120%-a, az adóévben 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű adóalanyként a nettó árbevétel 80%-a, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (EVA) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 50%-a, a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalanyként a kisvállalati adó alapjának a 20%-kal növelt összege kerül ebbe a mezőbe.

7. sor: A Htv. 39/D §-a alapján a vállalkozó az általa foglalkoztatottak éves átlagos létszámának növekedése esetén – minden fő többlet foglalkoztatott után – a vállalkozási szintű adóalapból adóalap-mentességre jogosult, kivéve, ha a vállalkozás valamely  Munkaerő-piaci Alapból folyósítandó, munkahelyteremtést eredményező állami támogatásban részesül. Az adóalap-mentesség mértéke minden egész fő növekmény után 1 millió Ft.

8. sor: A foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az adóalapot meg kell növelni.

9. sor: Mentességekkel korrigált Htv. szerinti - a vállalkozási szintű – adóalap. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység után adókötelezettség, akkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között.

10. sor: Az adóalap-mentességgel csökkentett vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló - törvényi szabályok szerinti - települési adóalap. Abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ebben a sorban szereplő összeg megegyezik a 9. sor összegével. Amennyiben a vállalkozót adóalap-megosztási kötelezettség terheli, az „F” lap kitöltése kötelező!

11. sor: Az adómentes adóalap önkormányzati döntés alapján.

12. sor: Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap.

13. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó iparűzési adó összege az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével.

14. sor: Önkormányzati döntés szerinti adókedvezmény.

15. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét – az adóalap-megosztás arányában – le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például, ha az adózó adóévben 100.000 Ft-ot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 20.000,- Ft. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 10. sor összegét, akkor itt csak a 10. sorban szereplő összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig 18. sorban kell szerepeltetni.

16. sor: Az adóévben megfizetett útdíj 7,5%-ának a településre jutó összege kerül ebbe a sorba. A Htv. 40/A § (1) b) pontja alapján a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíj 7,5%-a.

17. sor: Iparűzési adófizetési kötelezettség megállapítása. A fizetendő iparűzési adó összegét 100 forintra kell kerekíteni!

18. sor: Az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összege. Ez az összeg megegyezik a 15. sorban feltüntetett összeggel, ha a 10. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít.

19. sor: A külföldön létesített telephelyre jutó adóalap összege, ha a külföldi telephely szerinti önkormányzatnak a gazdasági tevékenység után kellett adót fizetni.

20. sor: Az adóévben megfizetett e-útdíj 7,5%-a kerül ebbe a sorba. Tájékoztató adat a vállalkozási szintű e-útdíj összegéről.

VIII. ADÓELŐLEG BEVALLÁSA

A Htv.-ben meghatározott előlegfizetési időszakra a vállalkozóknak adóelőleget kell bejelenteniük, illetve bevallaniuk az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként részletezve.

Az előlegfizetési időszak a következők szerint alakul:

• az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozók esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be; akkor az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam; az előlegek bejelentését az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell teljesíteni;
• más esetekben az adóévről szóló bevallás benyújtási határidejét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak; az előlegeket az adóévről szóló bevallásban kell bevallani.

Nem kell adóelőleget bejelenteni, illetve bevallani:

• az előtársaságoknak,
• az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az első adóelőlegfizetési időszakra,
• az adóalanyként megszűnő vállalkozóknak,
• arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

Az adóelőleg-részletek összege:

• az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozók esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be; akkor a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított – az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott – bejelentett összeg;
• amennyiben az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele;
• amennyiben az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőlegrészlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.

Az adóelőlegek esedékessége az előlegfizetési időszakon belül az adóév március 15-e (eltérő üzleti év szerint működők esetében az adóév harmadik hónapjának 15. napja), illetve az adóév szeptember 15-e (eltérő üzleti év szerint működők esetében az adóév kilencedik hónapjának 15. napja).
 

„A” LAP - VÁLLALKOZÓK NETTÓ ÁRBEVÉTELÉNEK A KISZÁMÍTÁSA

Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak, egészségbiztosítási pénztárnak.

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni!

„F” LAP - A VÁLLALKOZÁSI SZINTŰ ADÓALAP MEGOSZTÁSA

Az adóalap megosztás esetén a bevalláshoz tartozó „F” jelű lapot kötelező kitölteni.

A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni!

II. Alkalmazott adóalap megosztás módszere

Az adóalap megosztás esetén a bevalláshoz tartozó „F” jelű lapot kötelező kitölteni és az alkalmazott megosztási módszert az F lapon jelölni.

Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályainak alapulvételével – hat tizedesjegy – pontossággal kell elvégezni.

Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió Ft-ot, köteles az alábbi megosztási módszer valamelyikét alkalmazni.

1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás

Személyi jellegű ráfordításnak a Htv. alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható.

2. Eszközérték arányos megosztás

Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. 

3. A Htv. 3. számú melléklet 2.1 pontja szerinti megosztás

Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió Ft-ot, köteles a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték-arányos együtt adóalap megosztást választani.

4. A Htv. 3. számú melléklet 2.2 pontja szerinti megosztás

A Htv. Melléklete szerint az egyetemes szolgáltatónak, közüzemi szolgáltatónak, elosztói engedélyesnek, villamosenergia kereskedőnek, földgázkereskedőnek a 4. pontot kell kitölteni.

5. A Htv. 3. számú melléklet 2.3 pontja szerinti megosztás

Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja. Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.

6. A Htv. 3. számú melléklet 2.4.1 pontja szerinti megosztás

A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.

7. A Htv. 3. számú melléklet 2.4.2 pontja szerinti megosztás

A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a 3. számú melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.”

III. MEGHATÁROZÁS